51

Nem sokkal hajnal előtt egy Winnebago araszolt egy poros földúton egy kombi autó porzó nyomában. Az óriási méretű lakóautó belsejében két modell, Marcia és Tina utazott. Épp az imént kérték Pablót, hogy hajtson lassan – nem mintha átlépte volna a harmincat, de az álandó imbolygás felkavarta a gyomrukat. És ha véletlenül megsérülne az a gyönyörű testük? És ráadásul végtelenül fáradtak is voltak, a szadista hajnali fél ötös kelés miatt. 

Marcus videokamerája egy zipzáras tokban pihent, amit további polietilén zacskókba csomagoltak be, hogy ne jusson bele a por. Ettől függetlenül a lakóautó összes ablakát szorosan bezárták. A maximális teljesítményen járó légkondicionáló zúgását elnyomta egy Doors kazetta hangja, aztán Tina panaszkodni kezdett, hogy a zenétől fejfájást kap. Marcus előrefordult bőrfoteljében, és odakiáltott Pablónak, hogy dudáljon rá az ellőtük haladó kombira, és gyorsítsanak egy kicsit. A keleti égbolt színe már közelebb járt a bíborhoz, mint a lilához.

Sammy a make-up táskájával szöszmötölt, és közben Renny-t – a helyszínszervezőjüket és általános intézőjüket – szidta, hogy miért nem keltett fel mindenkit hajnali négykor, ha már olyan baromi messzire kellett utazniuk a hoteltől. Mivel Renny a kombiban tartózkodott – Filbert társaságában –, ezért Sammy a morgolódását jobb híján Marcus asszisztensének és barátjának, Eriknek címezte. Mindig csak azok a kifogások, igaz, Sammy?

A piszkálódás nagy része hozzá tartozott a szokásos, fotózás előtti készülődéshez. Mégis, idekint a sivatagban az időzítés kritikusan fontos volt. Marcus csak vagy kora hajnalban, vagy napnyugtakor fotózhatott. A tájon ilyenkor látszottak színek, méghozzá csodálatos, igazán fotogén színek. A nap többi részében a színeket kifakította a tűző ragyogás.

A rekkenő hőségről és a napsugárzás okozta megégésről nem is beszélve. Marcia és Tina nem kenhette be az egész testét 25-ös faktorú naptejjel. És a hunyorgó arcok és résnyire nyitott szemek sem mutattak volna jól, napszemüveg pedig nem jöhetett szóba. A sötét napszemüvegek lerombolták volna a mezítelen nők és mezítelen tájkép alkotta, kissé ördögi, provokatívan vad intimitás illúzióját.

A hőség másféle gondokat is okozott. A forróságtól a nők mellbimbója ellapult. Eriknek ott kellene állni egy jégkockákkal teli dobozzal, hogy szükség esetén bedörzsölje a jegekkel Marcia és Tina melleit, hogy a bimbók feszesen álljanak.

– Krisztus szerelmére, siessetek! – bődült el Marcus, Pablo pedig megnyomta néhányszor a dudát.

– Mindjárt taccsolok – nyögte Marcia.

Vörös fények villantak. Renny nyilván úgy értelmezte a dudálást, hogy meg kell állnia. Pablo fékezett, melynek hatására Marcus forgószéke körbefordult, mint egy vidámparki kocsi. Fordultában még felkapta az adóvevőt az asztalról.

– Winnie a kombinak. Nyomás tovább!