78

Linnéa kinyitja a szemét. A kintről beszűrődő gyér nappali fényben látja az idegen szobát.

Anna-Karin szobáját. Minooék otthonában. Ma van a tárgyalás. Robin vissza fogja vonni a vallomását.

Az adrenalin hirtelen teljesen felébreszti.

A mobiltelefonján is megszólal az ébresztő jelzés. Kikapcsolja. Egy óra múlva Diana megérkezik a lakásába, hogy autóval elvigye őt Västeråsba.

Nincs térerő. De kapott egy SMS-t Vanessától. Elolvassa. Örül neki, hogy éjszaka nem vette észre. Mert akkor talán nem állta volna meg, hogy ne válaszoljon.

Fel kell kelnie, hogy legyen ideje átöltözni és elkészülni. A ruhája, ami ma lesz rajta, frissen mosva, vasalva várja a gardróbszekrény ajtajára akasztva, otthon a hálószobában. Fehér ing, világoskék kardigán, tengerészkék szoknya. Ingrid boltjából szerezte mindegyik darabot. Amikor felpróbálta őket, alig ismert magára.

És pontosan ez a cél. Hogy úgy öltözzön fel, mint valaki más, egy hiteles áldozat.

– Vegyen ki minden gyűrűt a füléből, fogja vissza a sminkjét – mondta Ludvig. – Erik ügyvédje biztosan előhozakodik majd a múltjával, és igyekszik pszichikailag labilis drogosként lefesteni magát. Sajnos egy ókonzervatív bírót kaptunk, és az ülnökök még nála is rosszabbak lehetnek. A saját gyermekeik, unokáik fognak magáról az eszükbe jutni. Szeretném, ha nem így lenne, de ez az igazság.

Mindezt akkor mondta el, amikor még azt hitték, hogy Robin beismerő vallomást tesz.

Linnéa kilép a folyosóra. Hallja, hogy Anna-Karin és Minoo papája a földszinten beszélgetnek, de a rádió hangjaitól nehéz egyetlen szót is kivenni. Bemegy a fürdőszobába, és lemossa az előző napról fennmaradt sminket az arcáról. A hónalja izzadságszagú, de majd otthon lezuhanyozik. Az arca gyűrött a párnától. Annak ellenére, hogy sokáig aludt, karikás a szeme. Nem tudja eldönteni, hogy ez előnyére szolgál-e, mivel hiteles áldozatnak mutatja, vagy inkább hátrányos, mivel így még jobban lerí róla, hogy pszichológiai eset.

Mikor visszatér a szobájába, Anna-Karin a fotelben ülve várja. Még Linnéánál is fáradtabbnak tűnik.

– Hogy vagy? – kérdezi Anna-Karin.

– Inkább az a kérdés, hogy te hogy vagy? – kérdezi Linnéa, és becsukja maga mögött az ajtót.

Anna-Karin elkeseredett pillantást vet rá. Linnéa máris tudja, hogy történt valami.

– Mi van? – kérdezi. Nem akarja tudni, és nem bírja ki, hogy ne tudja meg.

– Olivia – feleli Anna-Karin. – Láttam itt a kertben éjszaka.

Linnéa leroskad az ágyra, ami még mindig meleg a testétől. Tudta, hogy Olivia fel fog bukkanni. És most itt van.

– Mit csinált?

– Semmit. Csak állt, és a házat bámulta.

– Meglátott téged?

– Nem hiszem – feleli Anna-Karin.

– Hogy nézett ki? Vagyis… Olyan volt, mint télen?

Anna-Karin a fejét rázza.

– Egészségesnek látszik. Még a haját is befestette.

Jellemző, gondolja magában Linnéa. Oliviának muszáj jól kinéznie, amikor meggyilkol minket.

– Miért nem ébresztettél fel? – kérdezi aztán.

– Szükséged volt az alvásra. Én őrt álltam. Pirkadatkor ment el innen.

Ha Linnéa belegondol, mit jelent az, hogy Anna-Karin ébren töltötte az éjszakát, anélkül hogy felébresztette volna őt, megszakad a szíve. Mennyire félhetett pedig Anna-Karin.

– A többiekkel beszéltél már? – kérdezi tőle.

– Nem – mondja Anna-Karin. – Nem működnek sem a mobilok, sem a vezetékes telefonok, sem az internet, sem a televízió. Csak a rádió. A helyi rádióhírekben bemondták, hogy „dolgoznak rajta, hogy elhárítsák a problémát”.

– De valahogy muszáj megtudniuk a többieknek is, hogy Olivia itt volt! – mondja Linnéa.

Vanessát látja maga előtt. A bérházat a Törnrosvägenen. Jannikét és Melvint.

– Olivia biztos nem tesz semmit nappali fényben – mondja Anna-Karin, mintha megértette volna, mire gondol Linnéa. – Hamarosan mindenkivel találkozunk Västeråsban, Minoo pedig elvileg biztonságban van. Olivia a Tanácstól szökött el. Nem hinném, hogy első útja az udvarházhoz vezet.

Linnéa bólint, igyekszik normálisan venni a levegőt.

– De extra óvatosnak kell lennünk – folytatja Anna-Karin. – Erik Borlängébe megy egy konferenciára, úgyhogy haza tud vinni téged.

Linnéa ereiben megfagy a vér a név hallatán, míg rá nem jön, hogy Anna-Karin Minoo papájára gondolt.

– Nagyon jó – feleli. – Köszönöm. És köszönök minden tegnapit. Hogy gondoskodtál rólam.

Anna-Karin zavarba jön.

– Te ugyanezt tetted volna értem – mondja.

És Linnéa rögtön érzi, milyen igaza van.

* * *

Mikor Linnéa már elindult Minoo papájával, Anna-Karin alaposan lezuhanyozik. Azután megszárítja a haját. A frissen mosott haj meleg illata lengi be a szobát.

Leül az ágyára. Besiklik a Róka tudatába. Az összegömbölyödött állat a táncporond alatti félhomályban szunyókál a Mocsárbányában. Anna-Karin szeretne még néhány pillanatot vele tölteni. Amikor Västeråsba ér, a távolság miatt sokkal gyengébb lesz közöttük a kapcsolat.

Csöngetnek az ajtón. Anna-Karin kinyitja a szemét. A mobiltelefon kijelzőjén megnézi, hány óra van. Gustaf túl korán érkezett.

Lemegy az előszobába, ajtót nyit.

Amikor meglátja Alexandert, önkéntelenül tesz egy lépést hátrafelé. A férfi betölti az egész ajtónyílást.

– Te velem utazol Västeråsba – mondja.

– A többiek visznek majd…

– Tegyél ki egy cédulát az ajtóra – vág a szavába Alexander. – Írd meg nekik, hogy velem jöttél el.

– De hát…

– Csak csináld, ahogy mondtam.

Anna-Karin az előszobaasztalhoz megy, letép egy lapot az ott heverő jegyzettömbből. Írás közben arra gondol, nem kellene-e mégis inkább megmakacsolnia magát. Ám ha tiltakozni kezd, akkor aztán tényleg gyanússá válik a viselkedése.

Azt eddig is tudta, hogy Alexander jelen lesz a tárgyaláson, hogy megfigyelés alatt tartsa őt és a többieket. Ehhez képest végül is egyetlen változás történt, hogy ki kell bírnia, hogy kettesben végigülje vele az utat egy autóban.

Anna-Karin felveszi a kabátját és a cipőjét, és bezárja az ajtót. Kilyukasztja a cédulát, és a kilincsre akasztja.

Alexander egyik kezét a lány vállára teszi, és az út szélén parkoló sötétzöld autója felé vezeti. Kinyitja Anna-Karinnak az anyósülés felőli ajtót, aztán rögtön becsukja, amint a lány beült.

Talán el kéne szöknie, gondolja Anna-Karin. Ez az utolsó lehetőség. De hová? És egyáltalán, hogy menekülhetne el Alexander elől? Nincs más választása, mint vele tartani.

Anna-Karin a Róka tudatába bújik. A Róka ébren van már, érzi a lány zaklatottságát. Anna-Karin megpróbálja megnyugtatni a kis állatot, de ez nem olyan könnyű feladat, miközben Alexander a kormány mögé ül, és elindítja az autót.