Mikor majd ott lesz a kezedben a könyv mondta Blasco, jól nézd meg: meglátod majd hogy a világtérképen ott van Amerika keleti partja is, az amellyiket még senki sem vizsgált meg közelebbről. Hát teszerinted ki mondta meg Rimmannak meg Valsemillernek miként fest Amerikának azon része hová az európaiak még el sem jutottak? És honnan tudták hogy Amerika túlsó oldalán egy másik tenger sőt egy nagy óceán terül el nem pedig további földek? Hát ezért ilyen nagy jelentőségű eme könyv: ez bizonyítja hogy évszázadok óta tudnak az emberek Amerika létezéséről, sőt még azt is tudják hogyan néz ki.
Ám lassanként Európában bizonyos ügyeskedő emberek kezdték eltüntetni a tengerekről meg a távoli világrészekről készült térképeket, így egy szűk csoport kezébe került annak titka milyen is valójában a világ, s eme titkos tudást akkor használhatták fel amikor a leginkább kapóra jött nekik. A kereskedelem ez idő tájt az Indián keresztül vezető szárazföldi útvonalon zajlott, úgyhogy semmi szükség nem volt rá hogy nagy fáradság árán, életüket kockáztatva menjenek el olyan dolgokért melyek vagy elérhetőek voltak már Európában vagy szárazföldi úton is meg lehetett szerezni őket példának okáért a szöveteket a fűszereket a fémeket a drágaköveket etcetera etcetera. És mivelhogy a világ többi része nem volt olyan furfangos mint Európa, ami egyébiránt abból is látszik hogy a többiek még mind a mai napig azaz az 1508. esztendőig se tanultak meg írni mint az európaiak és nincsennek költeményeik és festményeik és eszméik és szép nemes hagyományaik mint nekünk, a régi térképek egy idő után tönkrementek vagy elvesztek vagy feledésbe merültek vagy az olyan gyerekek mint Alighiero meg Deledda összefirkálták őket ami pedig a legrosszabb sors mi egy térképet érhet. Így tehát jó darab időn keresztül csak néhány okos ember őrizgette ama ősi tudást melynek részét képezték a teljes világot benne a Merikát a francba szóval Amerikát meg más ismeretlen földeket ábrázoló térképek is. A furfangos emberek között kik régóta hazugságokat terjesztettek az ismeretlen földekről a nagy felfedezésekről etcetera ott volt példának okáért Anjou René herceg az akinél Kolumbusz szolgált mint kalóz, meg az unokája lotaringiai René ki a Rimmann és Valsemiller-féle könyv kiadását szervezte melyet Lionardo le akart másolni. Minő véletlen, Anjou Renének nem volt flottája, sőt eggyetlenegy árva hajója se volt mégis kivállóan értett a kozmográfiához a hajózási térképekhez, számos nyelven beszélt köztük még törökül is, egyszóval rendelkezett mindazon ismeretekkel melyekkel egy hajósember szokott rendelkezni, s ezen ismeretek nyilvánvalóan arra kellettek neki hogy megszervezze a Kolumbusszal Vespuccival etcetera kapcsolatos nagy csalást és ármányt.
Megbocsáss Blasco vágtam a szavába, tudom hogy e pillanatban tán nem érzed magad valami fényessen, de kérlek magyarázz meg nekem valamit: mikor megismerkedtünk azt állíttottátok hogy az Amerika felfedezése mögött rejlő összeesküvéssel azt a titkot akarták leplezni hogy Kolumbusz VIII. Ince pápa fia, azé a pápáé aki az amerikai expedíció valódi szervezője volt. Később viszont Ferramonti azt mondta nekem hogy az igazi titok az, hogy Amerikát a skótok meg a vikingek fedezték fel egy harcos szerzetesekből álló misztikus testvérülettel együtt, kik még ma is titkon a világ urai és így tovább és így tovább. Most meg teszerinted az az igazi titok hogy Amerikát igazából soha nem is fedezték fel mert titokban mindig is tudták hogy létezik és azok kik a régi hajózási térképeket őrizték csak akkor indultak el meghódítani mikor úgy tartotta kedvük etcetera etcetera. Megbocsáss de most a három közül mégis mellyik históriát higgyem el?
Hát ez nem is kérdés felelte erre Blasco: az enyémet mert én fogok pár percen belül kinyiffanni. A halálom bebizonyítja hogy nekem volt igazam, mert kétségkívül az elzásziak végeztek velem mégpedig azért mert megtudták hogy mit derítettünk ki a barátaimmal Amerika felfedezéséről. És ezt csakis tőlled tudhatták meg. A te lelkeden szárad a halálom Salaì.
E pillanatban Jegyző uram kissé hüjén éreztem magam mert eszembe jutott mikor elbeszéltem Dorotheának mindazon dolgokat melyeket Blasco Rubè meg Ferramonti mesélt nekem: megbíztam benne mert a szolgálataimban részesítettem, gondoljon csak bele Jegyző uram ilyen baromságot! Pedig egy olyan nő akit jobban viszolyogtat a rendetlenség mint az igasságtalanság amint ő maga mondotta, bizonyára nem habozik ha a honfitársai parancsára el kell tennie láb alól valamely felebarátját, még akkor se ha az illető történetessen a fiának az apja. És az is eszembe jutott mennyire zavarta Dorotheát ha Alighiero nem engedelmeskedett neki: hát akkor gondolhatjuk mennyire zavarta hogy a világ nem engedelmeskedik az ő drágalátos elzászi barátainak.
Kedves Salaì, folytatta ekkor Blasco már-már alig hallhatóan, én hosszú napokig gondolkoztam azon amit az elzásziakról mondtál és rájöttem hogy igazad volt: minden mögött ők állnak.
Példának okáért Kolumbusz is az ő bábjuk volt folytatta Blasco, aztán mikor már többé nem volt szükségük rá elküldték a francba és a végén magányossan elhagyatva halt meg, azok meg hogy összezavarják a dolgokat időközben kiadatták Vespuccival a leveleit melyekből lényegében arra lehet következtetni hogy ő fedezte fel Amerikát, és még őrólla is nevezték el ama földrészt merthogy Vespuccinak a keresztneve Amerigo volt.
És azt nem találod-é furcsának kedves Salaì, suttogta Blasco, hogy az első olyan könyvet melyben az Amerika név szerepel vagyis azt amelyet te keresel Salaì, éppen az elzászaik barátai vagyis Rimmann meg Valsemiller adták ki? És nem találod-é furcsának hogy az utóbbi évszázadok nagy földrajztudósainak és felfedezőinek nagy része Fiorenzából származott?
Ez pedig tényleg igaz Jegyző uram mert éppen Bencitől meg Vespuccitól, Lionardo barátaitól hallottam.
Vespucci meg puszta véletlenségből a fiorenzai Mediciek bankára volt folytatta Blasco, hosszú éveken át állt a szolgálatukban bankárként úgyhogy olyan ember volt ki két lábbal állt a földön és nagyon is értett a pénzügyekhez a könyveléshez a vagyonkezeléshez etcetera és soha eggyetlen hajóra sem tette a lábát életében és egy fikarcnyit se értett a hajózáshoz, egyszóval pont az ellentéte volt a kalandokhoz meg veszedelmekhez szokott felfedezőnek, hát hogy tudta volna ő felfedezni Amerikát, efféle hazugságot csak a hüjék hihetnek el. Vespucci a leveleit melyekben azt írja hogy ő fedezte fel Amerikát Lorenzónak Piefrancesco de Medici fiának és legfőképpen Pier Soderininek ajánlotta, Vespucci társa meg egy bizonyos fiorenzai Giannotto Berardi volt, és Kolumbusz többek között őt is megkereste mikor pénzre volt szüksége a felfedező útjához. Tudod-é Salaì miféle könyv az valójában amit meg akarsz venni a gazdádnak?
Hogy érted ezt Blasco? Nos kedves Salaì ez nagyon egyszerű: Rimman és Valsemiller egyszerűen újra kiadta Klaudiosz Ptolemaiosz Kozmográfiáját, eme Ptolemaiosz pedig egy nagy görög tudós volt kinek sok-sok évszázaddal ezelőtt készített térképei a legrégibb térképek közé tartoznak. Ja tényleg úgy rémlik mintha hallottam volna rólla a gazdámtól mondtam, mert a kezdet kezdetén Lionardo csakugyan mondott valamit eme Ptolemaioszról.
Nos mondta erre Blasco kinek egyre gyöngébb lett a hangja, hát akkor elárulom neked hogy eme Ptolemaioszról egy büdös szót sem tudunk, még arra se mernék megesküdni hogy csakugyan létezett, mert fogalmunk sincs hogy hol és mikor született és halt meg, és az ókori görögöknél igen gyakori volt a Ptolemaiosz név a Klaudiosz római keresztnév meg még annál is gyakoribb, olyan volt mint mikor manapság valakit úgy hívnak hogy Giovanni Paolo, márpedig ilyen nevű férfiúból csak Rómában legalább tízezer szaladgál.
Ptolemaiosz Kozmográfiája folytatta Blasco, a jelek szerint rejtélyes módon hosszú évszázadokra elveszett, aztán egy Maximosz Planudész nevezetű görög szerzetes előállt avval hogy ő megtalálta. Egy másik görög kit Manuél Khrüszolorasznak hívtak lefordította görögből, aztán hogy hogy nem, az az ötlete támadt hogy Görögországból véletlenül éppen Fiorenzába menjen görögöt tanítani, amire én csak azt mondhatom hogy te jó ég, hogy a fenébe jut eszébe mostanság egy görögnek hogy éppen Fiorenzában oktasson görög nyelvet?
Mikor Blasco kimondta eme Khrüszolorasz nevét, énnekem Jegyző uram nagy csodálkozásomra eszembe jutott hogy őt Benci meg Vespucci is emlegette mikor geográfiáról meg kozmográfiáról beszélgettek Lionardo urammal.
Eme Khrüszolorasz tanítványai között, mondta tovább Blasco, sok olyan ókorkutató is akadt kikről éppen te meséltél kedves Salaì, az eggyikükét példának okáért úgy hívták hogy Niccolò Niccoli, és mit gondolsz kinek volt ő a kebelbarátja? Hát Poggio Bracciolininek, vagyis ama fiorenzai ókorkutatónak ki titokban az elzásziak cinkosa volt amint te magad mesélted. Aztán azt se felejtsd el hogy Fiorenza nagy gonfalonieréje Pier Soderini jó barátságban van a Vespucciakkal, kik a fiorenzai Mediciek alkalmazásában álltak és ők adták Kolumbusznak a pénzt, egyszóval a végén egy csomó fiorenzaival vagy körülvéve, kiknek, minő véletlen, az Amerika felfedezése körüli összeesküvéshez is közük van.
Tény hogy saját fülemmel hallottam mikor Vespucci, Benci meg Lionardo arról szónokoltak milyen fontos szerepe volt Fiorenzának az ókori szerzők elsősorban is Ptolemaiosz újbóli felfedezésében, meg általában is a földrajzi felfedezésekben melyekben senki sem múlhatja fölül a mi városunkat melyet Isten áldjon, de akkoriban azt hittem csak kissé fejükbe szállt a sok bor.
Megbocsáss Blasco, szóltam közbe ekkor, de csak nem azt akarod mondani hogy eme összeesküvésben Fiorenza is benne van!
Még szép hogy benne van felelte erre ő, sőt éppenhogy onnan indul az egész: onnan származik a pénz a földrajzi ismeretek a régi világtérképek egyszóval minden. A cél pedig az hogy meggyőzzék az embereket hogy Európa egy undorító hely, s ezzel rávegyék őket hogy menjenek mind Amerikába, mivelhogy ott az elzásziak meg a barátaik könnyebben tudják uralmuk alatt tartani és irányítani őket. De téged Salaì mit érdekel annyira hogy mi köze van ehhez Fiorenzának? Hiszen a te gazdád velencei!
Nos hát igen csakhogy egyszóval, feleltem erre én, az a helyzet hogy egy ideje furcsa dolgok történnek velem itt Rómában: valaki különös figyelmeztetéseket küld nekem a tízes számmal, te szerinted Blasco mi lehet ez?