A harmadik dolog mit észrevettem a szobámban az volt hogy nyoma sem mutatkozott semmiféle dulakodásnak, vagyis a halottat mintha meglepetésszerűen érte volna a támadás, és emiatt nemigen tudott védekezni, mert máskülömben nagy felfordulás fogadott volna összetört tárgyak feldőlt bútorok etcetera.
Mind közül a legrosszabb és egyben a legfontosabb pedig a negyedik dolog volt: rájöttem ugyanis hogy én ismerem ama fickót ki az ágyamon fekszik, mivelhogy jól megnéztem és noha csupa vér volt a hasa a keze a karja etcetera, az arca pedig holtsápadt és eltorzult mint ki szörnyű kínok közt lehelte ki a lelkét, rögtön láttam hogy nem más az mint Blasco.
Megbocsásson Jegyző uram ha kissé olajfoltos lett a papiros de összekentem az ujjaimat a fánkkal, a keservit Jegyző uram de finom volt. Hol is tartottunk ja igen: miközben ama szerencsétlen hullát bámultam egy csomó kérdés jutott eszembe mégpedig a következők: Ki a franc ölhette meg szegény Blascót? Van ennek valami köze az Amerika felfedezésével kapcsolatos összeesküvéshez mellyel jó ideje foglalkozott Rubèval meg Ferramontival egyetemben? Én azt hittem ama história csupán légből kapott baromság melyet ők találtak ki a zavarodott agyukkal, aztán a végén még kiderül hogy korántsem afféle ártatlan dologról van szó!
De aztán rögtön az jutott eszembe hogy e pillanatban nemigen érdekel engem miért és miként ölték meg a szegény Blascót, sajnálom hogy ezt kell mondanom jegyző uram, mert a magam dolgát kellett sürgőssen átgondolnom, mégpedig azt hogy ha most hívom a zsandárokat, én leszek az első kit a szegény Blasco meggyilkolásával gyanúsítanak, mivelhogy a holttest az én szobámban az én ágyamon van, ráadásul ismertem is őt és jó pár napja összejártam vele, és bizony akad néhány ember ki bajba keverhet ha tanúsítja hogy Hát persze, Salaì meg Blasco nagyon is jól ismerték egymást. Énmellettem meg tán senki sem fog tanúskodni, még Dorothea se, mert igaz hogy az elmúlt órákat az ő társaságában töltöttem, de ha tanúskodni hívnám ki tudja eljönne-é, mert hiszen nem vallhatja be ország-világ előtt hogy az apja tudta nélkül összefeküdt velem nem igaz?
Ezért hát az a veszély fenyegetett hogy a valódi bűnös helyett engem zárnak be, már csak azért is mert volt eme helyzetben egy különössen kellemetlen dolog, mégpedig az hogy amint már említettem Blascón az én ruhám volt vagyis ama elegáns finom drága csupa szallag meg csokor etcetera etcetera ruhák melyeket Lionardo adott nekem hogy jól nézzek ki Rómában.
Tán meglepi eme tény uraságodat de az előző napokban a szegény Blasco folyton fázott, én meg megsajnáltam, ráadásul úgy volt öltözve mint egy csavargó és egy vasa sem volt hogy új ruhát vegyen magának, úgyhogy adtam neki pár darabot melyekben úgy festett mint valami uraság.
Tekintve hogy ily sok körülmény szólt ellenem melyek miatt akár igaztalanul elítélhettek volna gyilkosság miatt, ripszropsz a hóhér kezére adhattak volna, úgy döntöttem Jegyző uram hogy azon nyomban szedem a sátorfámat és visszamegyek Fiorenzába, de vajjon ki az a hüje aki nem így gondolta volna a helyemben nemde?