Ekkor aztán már én is közbeszóltam mert meguntam hallgatni e három őrültet, és azt kérdeztem Megbocsássatok de mért vagytok oly biztossak benne hogy csakugyan a pápa pénzelte az amerikai felfedező utat?
De hiszen ez világos mint a nap! kiáltottak fel kórusban, és nekiálltak felsorolni egy sereg körülményt meg embert kikről én sohasem hallottam ők hárman viszont láthatólag jobban ismerték ezeket mint én a tulajdon köldökömet: a pénzt mit Kolumbusz három hajójának felszerelésére költött a spanyol korona magyarázta Rubè, a királyi zsandárok testülete kölcsönözte a spanyol koronának, eme testületnek a neve pedig Szent Testvériség és két pénzember állt az élén kiket Pinellinek és Santangelónak hívtak[12], az előbbi VIII. Ince unokaöccse volt, az utóbbiról pedig tudjuk hogy ő szedte be a tizedet egész Hispániában hogy aztán eljuttassa a pápának. A kölcsönt azután a badajozi egyházmegye fizette vissza, melynek élén egy Gentili nevezetű genovai állt, s minő véletlen ő is VIII. Ince rokona volt. És ki győzte meg a spanyol uralkodókat hogy támogassák Kolumbuszt? Két ferences barát, vagyis megint csak VIII. Ince emberei. És a Kolumbusznak juttatott pénz másik fele, az amellyik Hispániából jött, itáliai bankároktól származott kik úgyszintén a pápa rokonságához tartoztak. Úgyhogy kedves fiam zárta beszédét Rubè, mindebből még egy siketnéma vak is megértené hogy Amerika felfedezése mögött valójában a pápaság állt, a spanyolok szinte egy szalmaszálat sem tettek keresztbe, ez azonban nagy titok melyet senki sem ismer, de mi azon ritka emberek közé tartozunk kik nem félnek eme dolgokról beszélni. És miközben az orrom alá dugta Dati könyvecskéjét mit a zsebemben találtak azt kérdezte: Te mit gondolsz minderről?
Erre elmeséltem mindazt mit Datinál meg Silbernél tapasztaltam. Dati is azt állította hogy Amerikát Kolumbusz fedezte föl nem Vespucci, de az is jól látszott hogy igen gyanakvó és nem akar segíteni nekem hogy felleljem ama bizonyos könyvet, és nyilvánvaló volt hogy Dati meg Silber nagyon jól ismerik egymást ám ezt énelőllem eltitkolták. Blasco erre nagy boldogan rávágta hogy Na látod, egyértelmű hogy Dati meg Silber azért ködösítenek mert nem akarják hogy te fiam megtaláld ama könyvet. De hát mért és Ferramonti így válaszolt: De hiszen ezt a vak is lá-lá-láthatja! Eme Ko-koko-lumbuszról meg Amerika felfedezéséről szóló história mé-mé-mélyén annyi rejtély meg ti-ti-titok lappang, hogy se-se-senki sem akarja hogy a tö-tö-többiek túl sokat tu-tu-tudjanak meg és rájöjjenek az i-i-igasságra, mert ha így le-le-lenne sok hatalmasság ke-ke-kerülne nagy bajba. De kicsoda? kérdeztem én.
Ekkor Rubè suttogva elmagyarázta hogy minő véletlen, éppen néhány nappal azelőtt hogy Kolumbusz elindult Amerikába, az apja vagyis Ince pápa igen gyanús körülmények közepette vagyis hogy egy gyors lefolyású és roppant furcsa betegség következtében elhalálozott. Ennekutánna pedig, mikor Kolumbusz visszatért, a következő pápa rögvest a spanyoloknak adta az újonnan felfedezett földeket, és egy idő után Kolumbusz már eszébe se jutott senkinek, mintha a spanyol uralkodócsaládot már nem érdekelné Amerika felfedezője, sőt inkább az útjában lenne. A portugálok kik már Kolumbusz előtt is sok ismeretlen szigetet fedeztek föl, még ha nem is oly nagyokat mint Amerika, amint megtudták hogy Hispánia meg akarja kaparintani az összes területet melyet Kolumbusz fedezett föl, tiltakozni kezdtek, s ekkor az új pápa vagyis a Borgia famíliából való VI. Sándor pár nap leforgása alatt öt pápai bullát bocsátott ki, eggyiket a másik után, hogy igasságot tegyen a Hispánia és Portugália közti perpatvarban. Ám utóbb eme bullák se bizonyultak elegendőnek, és két évvel később vagyis 1494-ben egy új traktátust kellett kötni egy hispániai városban melyet Tordesillasnak hívnak.
Nyilvánvaló mondta Rubè, hogy eme história hatalmas földek és óriási gazdagság birtoklásáról szól, és ha kiderülne hogy a pápaság nem egyszerűen döntőbíróként lépett fel mint VI. Sándor, hanem maga pénzelte Kolumbusz felfedező útját Hispánia helyett, hatalmas botrány törne ki melynek következményeit még elképzelni is nehéz. Sőt, ha tekintetbe vesszük milyen furcsa és gyanús körülmények között hunyt el VIII. Ince és milyen óriási titkos összeesküvés áll Amerika felfedezése mögött, még azt sem lehet kizárni hogy a pápát valójában meggyilkolták.