{309}

 

A látórendszer

 

A vizuális információk kódolásának megértésében már most olyan előrehaladást értünk el, hogy kísérleti retinaimplantátumok készültek és kerültek sebészeti úton beültetésre páciensekbe.{310} Mindazonáltal a látórendszer viszonylagos bonyolultsága miatt a vizuális információk feldolgozásáról kevesebbet tudunk, mint a hallórendszerről. Két vizuális kéregterület (a V1 és az MT) által végzett transzformációkról készültek előzetes modellek, bár nem az egyes idegsejtek szintjén. Ezeken felül harminchat egyéb vizuális területet ismerünk, és nagyon nagy felbontással kell feltérképeznünk ezeket a mélyebb régiókat, vagy nagyon pontos érzékelőket kell elhelyeznünk bennünk ahhoz, hogy megismerjük a működésüket.

A vizuális információfeldolgozás megismerésének egyik úttörője Tomaso Poggio, az MIT kutatója, aki az azonosításban és a kategorizálásban határozta meg a látás két alapvető feladatát.{311} Poggio szerint az előbbit viszonylag egyszerű megérteni, és már terveztek kísérleti és kereskedelmi rendszereket, amelyek elfogadható sikerrel azonosítják az arcokat.{312} Ezeket használják például a biztonsági beléptetőrendszerekben és a bankautomatákban. A kategorizálás – az a képesség, hogy különbséget tegyünk például egy ember és egy autó, vagy egy kutya és egy macska között – sokkal bonyolultabb feladat, bár a közelmúltban ezen a téren is történtek előrelépések.{313}

A látórendszer (evolúciós szempontból) korai rétegei nagyrészt egy előrecsatolásos (visszacsatolás nélküli) rendszert alkotnak, amelyben egyre kifinomultabb vonásokat fedezünk fel. Poggio és Maximilian Riesenhuber írja, hogy „a makákók hátsó inferotemporális kérgének egyes idegsejtjeit rá lehet hangolni… egy ezer összetett alakzatból álló szótárra”. Annak a bizonyítékai között, hogy a vizuális felismerés előrecsatolásos rendszert használ a felismerés során, olyan MEG-kutatások szerepelnek, amelyek kimutatták, hogy az emberi látórendszer körülbelül 150 milliszekundum alatt érzékel egy tárgyat. Ez megfelel az inferotemporális kéreg alakérzékelő sejtjei késleltetésének, tehát úgy tűnik, nincs idő arra, hogy a visszacsatolás szerepet játsszon ezekben a korai döntésekben.

A legújabb kísérletek hierarchikus megközelítést alkalmaznak, mely során az érzékelt alakzatokat a rendszer későbbi rétegei elemzik.{314} A makákókon végzett kísérletek alapján úgy tűnik, az inferotemporális kéreg idegsejtjei reagálnak azoknak a tárgyaknak az összetett alakjára, amelyekkel az állatokat idomították. Noha az idegsejtek többsége csak a tárgy egy adott nézetére reagál, néhány a perspektívától függetlenül is képes erre. Egyéb, a makákók látórendszerét vizsgáló kutatások sok specifikus sejttípust és kapcsolódási mintázatot tanulmányoztak, és magas szintű leírásokat készítettek az információ áramlásáról.{315}

Kiterjedt irodalom támasztja alá annak az elvnek a használatát a bonyolultabb mintázatfelismerő feladatoknál, amit én „hipotézis és próbának” nevezek. A kéreg „megtippeli”, mit lát, majd meghatározza, hogy a látómezőben lévő alakzatok megfelelnek-e a hipotézisének.{316} Gyakran jobban koncentrálunk a hipotézisre, mint a tulajdonképpeni próbára, ami megmagyarázza, hogy az emberek miért látják és hallják néha azt, amire számítanak, nem pedig azt, ami valójában előttük van. A „hipotézis és próba” a számítógépes mintázatfelismerő rendszerekben is hasznos stratégia.

Noha az az illúziónk, hogy a szemünkből nagy felbontású képeket kapunk, a látóideg valójában csak körvonalakat és a látóterünkben lévő, érdeklődésre számot tartó pontokra való utalásokat küld az agynak. Ezután gyakorlatilag hallucináljuk a világot olyan agykérgi emlékekből, melyek egy sor rendkívül alacsony felbontású, párhuzamos csatornán érkező „mozgóképet” értelmeznek. Frank S. Werblin, a Kaliforniai Egyetem molekuláris és sejtbiológia professzora és Boton Roska doktorandusz egy, a Nature-ben publikált 2001-es tanulmányban kimutatta, hogy a látóidegben tíz-tizenkét kimeneti csatorna van, melyek mindegyike csak minimális információt szállít egy adott látványról.{317} A ganglionsejteknek nevezett csoport csak az élekről (kontrasztváltásokról) küld információt. Egy másik csak nagy, azonos színű területeket érzékel, a harmadik pedig csak az érdeklődésre számot tartó alakok mögötti háttérre érzékeny.

 

A szingularitás küszöbén
titlepage.xhtml
jacket.xhtml
A_szingularitas_kuszoben_split_000.html
A_szingularitas_kuszoben_split_001.html
A_szingularitas_kuszoben_split_002.html
A_szingularitas_kuszoben_split_003.html
A_szingularitas_kuszoben_split_004.html
A_szingularitas_kuszoben_split_005.html
A_szingularitas_kuszoben_split_006.html
A_szingularitas_kuszoben_split_007.html
A_szingularitas_kuszoben_split_008.html
A_szingularitas_kuszoben_split_009.html
A_szingularitas_kuszoben_split_010.html
A_szingularitas_kuszoben_split_011.html
A_szingularitas_kuszoben_split_012.html
A_szingularitas_kuszoben_split_013.html
A_szingularitas_kuszoben_split_014.html
A_szingularitas_kuszoben_split_015.html
A_szingularitas_kuszoben_split_016.html
A_szingularitas_kuszoben_split_017.html
A_szingularitas_kuszoben_split_018.html
A_szingularitas_kuszoben_split_019.html
A_szingularitas_kuszoben_split_020.html
A_szingularitas_kuszoben_split_021.html
A_szingularitas_kuszoben_split_022.html
A_szingularitas_kuszoben_split_023.html
A_szingularitas_kuszoben_split_024.html
A_szingularitas_kuszoben_split_025.html
A_szingularitas_kuszoben_split_026.html
A_szingularitas_kuszoben_split_027.html
A_szingularitas_kuszoben_split_028.html
A_szingularitas_kuszoben_split_029.html
A_szingularitas_kuszoben_split_030.html
A_szingularitas_kuszoben_split_031.html
A_szingularitas_kuszoben_split_032.html
A_szingularitas_kuszoben_split_033.html
A_szingularitas_kuszoben_split_034.html
A_szingularitas_kuszoben_split_035.html
A_szingularitas_kuszoben_split_036.html
A_szingularitas_kuszoben_split_037.html
A_szingularitas_kuszoben_split_038.html
A_szingularitas_kuszoben_split_039.html
A_szingularitas_kuszoben_split_040.html
A_szingularitas_kuszoben_split_041.html
A_szingularitas_kuszoben_split_042.html
A_szingularitas_kuszoben_split_043.html
A_szingularitas_kuszoben_split_044.html
A_szingularitas_kuszoben_split_045.html
A_szingularitas_kuszoben_split_046.html
A_szingularitas_kuszoben_split_047.html
A_szingularitas_kuszoben_split_048.html
A_szingularitas_kuszoben_split_049.html
A_szingularitas_kuszoben_split_050.html
A_szingularitas_kuszoben_split_051.html
A_szingularitas_kuszoben_split_052.html
A_szingularitas_kuszoben_split_053.html
A_szingularitas_kuszoben_split_054.html
A_szingularitas_kuszoben_split_055.html
A_szingularitas_kuszoben_split_056.html
A_szingularitas_kuszoben_split_057.html
A_szingularitas_kuszoben_split_058.html
A_szingularitas_kuszoben_split_059.html
A_szingularitas_kuszoben_split_060.html
A_szingularitas_kuszoben_split_061.html
A_szingularitas_kuszoben_split_062.html
A_szingularitas_kuszoben_split_063.html
A_szingularitas_kuszoben_split_064.html
A_szingularitas_kuszoben_split_065.html
A_szingularitas_kuszoben_split_066.html
A_szingularitas_kuszoben_split_067.html
A_szingularitas_kuszoben_split_068.html
A_szingularitas_kuszoben_split_069.html
A_szingularitas_kuszoben_split_070.html
A_szingularitas_kuszoben_split_071.html
A_szingularitas_kuszoben_split_072.html
A_szingularitas_kuszoben_split_073.html
A_szingularitas_kuszoben_split_074.html
A_szingularitas_kuszoben_split_075.html
A_szingularitas_kuszoben_split_076.html
A_szingularitas_kuszoben_split_077.html
A_szingularitas_kuszoben_split_078.html
A_szingularitas_kuszoben_split_079.html
A_szingularitas_kuszoben_split_080.html
A_szingularitas_kuszoben_split_081.html
A_szingularitas_kuszoben_split_082.html
A_szingularitas_kuszoben_split_083.html
A_szingularitas_kuszoben_split_084.html
A_szingularitas_kuszoben_split_085.html
A_szingularitas_kuszoben_split_086.html
A_szingularitas_kuszoben_split_087.html
A_szingularitas_kuszoben_split_088.html
A_szingularitas_kuszoben_split_089.html
A_szingularitas_kuszoben_split_090.html
A_szingularitas_kuszoben_split_091.html
A_szingularitas_kuszoben_split_092.html
A_szingularitas_kuszoben_split_093.html
A_szingularitas_kuszoben_split_094.html
A_szingularitas_kuszoben_split_095.html
A_szingularitas_kuszoben_split_096.html
A_szingularitas_kuszoben_split_097.html
A_szingularitas_kuszoben_split_098.html
A_szingularitas_kuszoben_split_099.html
A_szingularitas_kuszoben_split_100.html
A_szingularitas_kuszoben_split_101.html
A_szingularitas_kuszoben_split_102.html
A_szingularitas_kuszoben_split_103.html
A_szingularitas_kuszoben_split_104.html
A_szingularitas_kuszoben_split_105.html
A_szingularitas_kuszoben_split_106.html
A_szingularitas_kuszoben_split_107.html
A_szingularitas_kuszoben_split_108.html
A_szingularitas_kuszoben_split_109.html
A_szingularitas_kuszoben_split_110.html
A_szingularitas_kuszoben_split_111.html
A_szingularitas_kuszoben_split_112.html
A_szingularitas_kuszoben_split_113.html
A_szingularitas_kuszoben_split_114.html
A_szingularitas_kuszoben_split_115.html
A_szingularitas_kuszoben_split_116.html
A_szingularitas_kuszoben_split_117.html
A_szingularitas_kuszoben_split_118.html
A_szingularitas_kuszoben_split_119.html
A_szingularitas_kuszoben_split_120.html
A_szingularitas_kuszoben_split_121.html
A_szingularitas_kuszoben_split_122.html
A_szingularitas_kuszoben_split_123.html
A_szingularitas_kuszoben_split_124.html
A_szingularitas_kuszoben_split_125.html
A_szingularitas_kuszoben_split_126.html
A_szingularitas_kuszoben_split_127.html
A_szingularitas_kuszoben_split_128.html
A_szingularitas_kuszoben_split_129.html
A_szingularitas_kuszoben_split_130.html
A_szingularitas_kuszoben_split_131.html
A_szingularitas_kuszoben_split_132.html
A_szingularitas_kuszoben_split_133.html
A_szingularitas_kuszoben_split_134.html
A_szingularitas_kuszoben_split_135.html
A_szingularitas_kuszoben_split_136.html
A_szingularitas_kuszoben_split_137.html
A_szingularitas_kuszoben_split_138.html
A_szingularitas_kuszoben_split_139.html
A_szingularitas_kuszoben_split_140.html
A_szingularitas_kuszoben_split_141.html
A_szingularitas_kuszoben_split_142.html
A_szingularitas_kuszoben_split_143.html
A_szingularitas_kuszoben_split_144.html
A_szingularitas_kuszoben_split_145.html
A_szingularitas_kuszoben_split_146.html