——————————————————————————————

Moore törvénye: önbeteljesítő jóslat?

Egyes kutatók szerint Moore törvénye nem több, mint egy önbeteljesítő jóslat. Eszerint ha az ipar szereplői előre látják, hol kell tartaniuk egy adott időpontban, akkor ennek megfelelően szervezik a kutatásaikat és fejlesztéseiket. Jó példa erre az iparág saját ütemterve.^{77} Ugyanakkor az információtechnológia exponenciális trendjei sokkal szélesebb területet fednek le, mint Moore törvénye. Ugyanezt a trendet láthatjuk gyakorlatilag minden technológiában vagy mérésben, ami az információval foglalkozik, köztük sok olyan technológiával, amelyek esetében az ár–érték-arány gyorsuló javulása nem létezik vagy nem került még megfigyelésre (lásd lentebb). De még magában a számítástechnikában is sokkal általánosabb érvényű az egy alkatrészre jutó teljesítmény növekedése, mint amit Moore törvénye előre jelez.

——————————————————————————————

Az ötödik paradigma^{78}

Moore törvénye igazából nem az első számítástechnikai rendszerekre vonatkozó paradigma. Jól látható ez, ha felrajzoljuk negyvenkilenc híres XX. századi számításvégző rendszer és számítógép ár–teljesítmény-arányát, a másodpercenként végrehajtott utasítások számát ezer (reálértéken vett) dollárra vetítve (lásd a következő ábrát).

Ahogyan az ábra is mutatja, valójában négy különböző paradigma – az elektromechanikus, a relés, az elektroncsöves és a tranzisztoros – növekedett exponenciálisan az ár–teljesítmény-arány tekintetében, jóval az integrált áramkörök feltalálása előtt. És nem Moore paradigmája lesz az utolsó. Amikor Moore törvénye eléri az S-görbéje végét, amit most 2020 előttre várnak, az exponenciális növekedés tovább fog folytatódni a hatodik paradigmával, a háromdimenziós molekuláris technológiával.

Figyeljük meg, hogy az ábrán exponenciális görbét láthatunk a logaritmikus skálán, ami arra utal, hogy az exponenciális növekedés két szinten zajlik.^{79} Más szóval van egy enyhe, de tisztán látható exponenciális növekedés az exponenciális növekedés rátájában is. (A logaritmikus skálán egy egyenes vonal egyszerű exponenciális növekedést jelez; egy felfelé görbülő vonal az egyszerű exponenciális növekedésnél nagyobb növekedést.) Mint láthatjuk, a XX. század kezdetén három év kellett a számítás ár–teljesítmény-aránya kétszeres javulásához, a közepén két év, jelenleg pedig körülbelül egy év.^{80}