Néhány drámaian odavetett sor, túlburjánzó stílusban:

Joe–nak –

Íme minden iratom, köteteim másolatai, levelek, pensées, naplók, éjszakai gondolatok – minden, ami belõlem maradt. A drága Libby megõrzi õket, amíg visszatérsz. És vissza fogsz térni, nincs kétségem efelõl. Sokat gondolkoztam rólad. Ha volna fiam, szeretném, ha olyan lenne, mint te. Annál fájóbb. De ki tudja, talán mindannyian visszatérünk, talán az életünk egymásra rétegzõdõ életek sorozata.

W. P.

Vöcsök–tó

1937. október 24.