29

New York városát aznap mintha elkerülte volna a nap. Most, hogy leszállt az este, jeges szélrohamok vágtattak az utcákon, és végigkorbácsoltak rajtuk egyik folyótól a másikig.

Hófúvás járt a széllel, mintha a természet a fehérséggel tisztává akarná varázsolni az utcákon fortyogó gonoszságot. A szemlélő a várost szűziesen fehérnek látta, de ezen az éjszakán sokkal több dolog történt. December 21. A téli napforduló.

A faágak súlyosan legörbedtek a kristályos teher alatt – mintha a hó meg akarta volna óvni őket attól, ami az utca túloldalán álló templomban történni fog. A túloldalon, ahol a templom állt, nem voltak fák. Valaha igen, de kipusztult mindegyik, mikor odabent megkezdődtek a gonosz praktikák. A természet mintha szégyellte volna magát. Nem hagyta, hogy bármi megmaradjon ott, ahol embereket áldoznak fel azért, hogy mások halhatatlanságot nyerjenek. A templom mit sem törődött ezzel. Aki oda járt, annak számára csak egy dolog volt fontos – élni, élni és élni.

A hold a szénfekete felhők mögül próbált kilesni, hogy lássa, mi történik odalent. Ahogy a Gonosz éjszakája előrehaladt, úgy hullott mind erősebben a hó. Kevesen jártak az utcán, és aki az öreg templom közelébe vetődött, az is átment a túloldalra, anélkül, hogy tudta volna, miért. A környék öregebb lakói keresztet vetettek. Anélkül, hogy tudták volna, miért.

Kis szobájában Mary Spencer nővér szintén keresztet vetett. Szüksége volt minden segítségre, amihez csak hozzájuthatott. Abban nem hitt igazán, hogy az Isten megsegíti. Amire készült, azt magának kellett végrehajtania, de jólesett arra gondolnia, hogy az úr nyújthat azért segédkezet.

Az idők kezdete óta folyt a harc a jó és a Gonosz között. A mai éjszaka sem volt kivétel – de ezúttal sok emberélet forgott kockán. Mary már akkor tudta ezt, amikor elvállalta a megbízatást. Mrs. Quintót nem tudta megmenteni, de ma éjjel nem hibázhat.

Mary magára öltötte fekete köntösét, és szorosan összehúzta, hogy védje magát a hidegtől. Még egyszer, utoljára körülnézett. Sivár szoba volt ez: Mary örült, hogy otthagyhatja végre. Nem tudta ugyan, hogy következő megbízatása hová viszi, de ennél csak jobb lehet – ha egyáltalán lesz következő megbízatása.

Ha ma éjjel bármi rosszul sikerül, emberek halnak meg – méghozzá sok ember. És kétségkívül ő lesz az első. Parkmanék megölik, mihelyt rájönnek, hogy félrevezette őket, és Mary azt is tudta, hogy halála nem lesz könnyű. Példaként fogják felhasználni, azért, hogy mások ne álljanak az útjukba. Kudarcáról gyorsan és messzire száll majd a hír. Mary Spencer után nem lesznek többé próbálkozók.

Leoltotta a lámpát, és kilépett a hófúvás verte utcára.

A Gonosz temploma sápadtnak látszott a fekete ég hátterében – mintha maga is tükrözte volna a Sátán gyöngeségét ezen a csalárd éjszakán.

Thomas Parkman a dolgozószobájában volt, George mellette teázott. Tim Thomas íróasztala előtt állt. Thomas feddésben részesítette, mert nem helyeselte a mindenes legutóbb tanúsított viselkedését.

– Tim, azt hiszem, elfelejtetted, hol a helyed – kezdte Thomas. – Nem lett volna szabad megtámadnod a Cooper lányt. Ő a miénk.

Tim ocsmány vigyorra húzta a száját.

– Ő kezdett ki velem. Az egy tüzelő szuka. Cukkolni kezdett. Még a csöcsét is hozzám dörzsölte.

– Ezt nem hiszem el. Hazudsz.

– Maga nem ismeri úgy a nőket, mint én.

Thomas kifakadt.

– Fogd be a szád! Egyáltalán, mit kerestél odalent? Nem volt etetési idő.

A mindenes vállat vont.

– Csak rájuk néztem.

Thomas George-ra nézett, aki együttérzően mosolygott.

– És azt akarod, hogy elhiggyem ezt a hülyeséget?

– A csaj beindult rám – hangoztatta Tim. – Az is csak egy kurva. Egy tüzelő szuka, ő rángatott bele. Kikövetelte.

Thomas előjött az íróasztal mögül. Egyetlen lendülettel Tim arcába vágott.

– Nem érdekel, hogy ő mit csinált. Rajtakaptalak. Láttam, hogy te mit csináltál. Mióta van engedélyed bármit önállóan csinálni? Egyetlen ujjadat sem mozdíthatod, amíg utasítást nem kapsz rá. Megértetted?

Tim dühösen dörzsölte az állát.

– Csak egy hülye kurva... – motyogta.

– Senki sem kíváncsi a véleményedre.

– Nem értem, mitől van úgy kibukva. Én is csak ember vagyok. Nem vagyok tökéletes. Az a Cooper csaj rám szállt, higgye már el!

Thomas mélyet sóhajtott.

– Nem érdekel! Most rólad beszélünk. Elfelejtetted már, honnan szedtünk elő?

A mindenes tekintete elsötétült.

– A kórházból. Beteg voltam.

– Beteg voltál? Gumiszobában ültél a Bellevue-ben! Három embert öltél meg, köztük a saját anyádat.

– Az is egy hülye kurva volt – suttogta Tim konokul.

Thomas kezdte belátni, hogy Tim reménytelen eset.

– Úgy látom, nem vagy tisztában a lényeggel. Te nem tartozol közénk. Te csak a szolgánk vagy. Sohasem fogsz közénk tartozni.

Tim megdöbbenve hátralépett.

– De hiszen megígérte. Azt mondta, hogy be fognak venni maguk közé.

– Hát most visszavonom az ígéretet – mosolygott Thomas. – Különben sem maradt vérrokonod. Megölted mindet.

George Parkman felkuncogott. Tim sértetten, zavartan meredt a két Parkmanre.

– Azt mondta, halhatatlan leszek – nyöszörögte. Thomas szorosan odalépett mellé.

– Hazudtam.

Sarah hirtelen elveszettnek érezte magát Dan nélkül. A kis lakás a férfi távoztával egyszeriben üres lett; Sarah egészen meglepődött a rátörő érzésektől. Csak nem szeretett bele ebbe a keménykötésű nyomozóba? Fölnevetett, annyira közhelyesnek látta a helyzetet, de érezte, hogy Dan Carr a megkérgesedett külső alatt jólelkű férfi, kedves és érzékeny ember. Már akkor gyanította, amikor először találkoztak, és gyanúja akkor vált bizonyossággá, amikor Judyt hozzá vitte el, ahelyett, hogy letartóztatta volna. Bill jutott eszébe; enyhe bűntudat fogta el. Istenem, milyen szörnyű volt, amikor holtan találta! Bár nem igazán ugyanazt érezte Bill iránt, amit a férfi érzett őiránta, mégis nagyon hiányzott neki. A rendőrség még mindig nem tudta kideríteni, mi is történt tulajdonképpen Bill konyhájában – még egy megmagyarázhatatlan, különös baleset. Sarah megborzongott a gondolattól, hogy sorra halnak az emberek, akik közel álltak hozzá. Tudta, hogy mindennek ő áll a hátterében, de érezte azt is, hogy hamarosan vége lesz ennek az egésznek. Hirtelen hatalmába kerítette a rettegés. Ma éjjel! Valami különösen iszonyatos dolog történik ma éjjel. Sarah imádkozni kezdett, hogy legyen ereje túlélni ezt az éjszakát.