Jegyzet

 

Aelorothi, Rennyn: Amlaruil királynő aranyelf követe

Ahmaquissar, Lysanthir: elf úr és diplomata

Alaundo: Gyertyavár látnoka

Alenauth, Shanyrria: holdelf nő, karddalnok, tanító a Tornyokban

Alu-Tel'Quessir: elf kifejezés, a tengeri elfeket nevezik így

Alustriel: a remény asszonya Ezüsthold és Luruar számára

Amarillis, Lydi'aleera: Zaor első felesége

Amarillis,Tammson: Öröksziget főtanácsosa

Amarillis, Keishara: holdelf, Öröksziget főtanácsosa

Amnestria: Öröksziget hercegnője

Anarallath: aranyelf férfi, Labelas Enoreth papja, Kethryllia Amarillis szeretője

Angharradh: elf istennő, Sehanine, Aerdrie és Hanali egyesülésének alakja

Araushnee: a kézművesek és a végzet elf istennője, Lolthként ismert, miután kegyvesztetté vált

Arunsun, Khelben: Vízmélyvára ősmágusa

Blethis: hajóskapitány, részt vett az Öröksziget elleni invázióban

Celanil, Hanali: a szépség és a romantikus szerelem elf istennője

Craulnober, Allannia: holdelf harcosnő

Craulnober, Darthoridan: holdelf harcos

Craulnober, Elaith: holdelf csavargó, Amlaruil királynő őre, Amnestria jegyese

Csillaglevél: vadelf nő, fővarázsló

Csillagdalnok Cameron: aranyelf bárd

Durothil, Rolim: aranyelf, Öröksziget korai főtanácsosa

Durothil, Vhoori: aranyelf mágus, a Csillagszárnyú Flotta alapítója

Durothil, Ahskahala: aranyelf nő, legendás sárkánylovas

Durothil, Shonassir: aranyelf férfi, Széllovas, harcos

Eilistraee: drow istennő, más néven a Sötét Szűz, Corellon és Araushnee lánya

Enoreth, Labelas: a hosszú élet elf istensége

Ethlando: elf látnok, Aryvandaar túlélője

Evanara, Tanyl: a Nap Tornya fő harci varázslója

Ezüstdárdás Francessca: holdelf, Myth Drannor túlélője

Ezüstdárdás Myronthilar: holdelf, a palota őrségének kapitánya

Ezüstszárny: nőstény ezüstsárkány

Feketesisakos Keryth: holdelf, Öröksziget védelmének parancsnoka

Faenya, Aerdrie: a levegő és az időjárás elf istennője

Ghaunadar: a gonoszság őseleme

Gruumsh: legfőbb hatalom az ork istenek között

Haklashara: aranysárkány, a sárkánylovas Ahskahala társa

Holdíj Sehanine: a holdmágia elf istennője

Holdvirág Amlaruil: Öröksziget királynője

Holdvirág Anarzee: Rolim Durothil lánya, Mélységi Sashales papja

Holdvirág Ava: ezüstelf, fővarázsló

Holdvirág Cornaith: Holdvirág Sharlario legidősebb fia

Holdvirág Zaor: Öröksziget királya, Amlaruil férje

Ilyrana: Öröksziget hercegnője, Amlaruil elsőszülött lánya

Ka'Narlist: atorrnashi sötételf varázsló

Kiaranselee: a bosszú és az élőhalottak drow istennője

Lamruil: Öröksziget hercege, Amlaruil legifjabb gyermeke

Larethian, Corellon: az elf panteon vezetője

Lomblaki Mariona holdelf nő, Öröksziget első csillaghajó kapitánya

Macumail, Carreigh: ember hajóskapitány, az elfek barátja

Mahatnartorian: hím vörös sárkány

Malar: a Vadak Ura, a vadászat istene, szörnyek teremtője, az elfek ellensége

Maura: Ezüstkezű Laeral leginkább ember lánya, Lamruil herceg jövendőbelije

Mbugua: oroszlánember sámán, Ka'Narlist szolgája

Nierde, Brindarry: aranyelf harcos

Nimesin, Kymil: aranyelf, az Öröksziget elleni invázió vezetője

Sashales: tengeri elf isten

Seldarine: az elf panteon

Thann, Danilo: kobzos bárd, Holdpenge Arilyn férje, Khelben Arunsun unokaöccse

Umberlee: a tenger kaotikus istennője

Vhaeraun: a tolvajlás drow istene, más néven az Éjszaka Álarcos Istene, Araushnee és Corellon fia

 

V. sz. 1367., Eleint 27. napja

 

A nagyra becsült Gyertyavári Atholnak küldi Danilo Thann, az egykori mihaszna diák, legmélyebb üdvözletét.

 

Öreg barátom!

Kitörő lelkesedéssel ragadok tollat és pergament, hogy megpróbáljam igazolni, hogy a rengeteg törődésnek és tanításnak, amelyet egykoron rám pazaroltál, meglett az eredménye. Köszönöm mindezt, és a segítséget, melyet újdonsült célom eléréséhez nyújtasz.

Legfőbb vágyam, hogy összegyűjtsem a bölcsek és bárdok, a harcosok és uralkodók történeteit, és csokorba rendezzem őket, mely talán alkalmas lesz Öröksziget, az elfek szigete történetének leírására. A te segítséged és ajánlóleveled nélkül meg sem próbálnám felkeresni a híres és hatalmas halandókat, és az ádáz harcosokat. Akik nem ismernek engem, valószínűleg tétováznának, hogy segédkezzenek-e egy efféle törekvő vállalkozásban. Akik pedig ismernek… nos hát, elég annyi, hogy hallották hírem. Tán ha csillogó hírneved palástja alá bújok, megvethetem a lábam ott, ahol még sosem jártam.

Joggal kérdezheted, mi vezérel, hogy ily rettentő vállalkozásba fogjak, hogy megírjam Öröksziget történetét. Három indokom van.

Hiszem, hogy az elfek történetéről szóló leckéket még nem sikerült megtanulni. Bár úgy tűnik, Öröksziget sérthetetlen, valóban annyira különbözik Illefarntól, Keltormirtól vagy éppen Cormanthyrtól? Valaha az elf kultúra eme fennkölt központjai is örökkévalónak tűntek; ma azonban már csak legendák. Akkor mégis mit várhatunk Örökszigettől és az elfektől, akik az otthonuknak és végső reményüknek tekintik? Imádkozom, hogy a gondolataim csupán borúlátó szavak maradjanak, és ne változzanak baljós próféciává; mindazonáltal a változás akkor következik be, amikor a legkevésbé számítunk rá. Bár csak rövid ideig gyakoroltam a bárdmesterséget, megtanultam, hogy a tények gyakran csupán csak az igazság elfedését szolgálják. Az igazságot, már ha rálelünk, sokkal inkább a történetekben és a dalokban találjuk meg.

Azt is jól tudod, mennyire rajongok az elf népért. Tán még emlékszel, mennyire élvezted a röpke szünetek minden percét, amikor abbahagytam szánalmas varázstrükkjeimet, akárhányszor csak az egzotikus elfekről volt szó a tanórákon. Röviddel ezután fel is hagytál a tanítással, mondván, meg akarod őrizni az ép elméd, és újra szemöldököt és szakállt akarsz növeszteni – melyek elvesztéséért ezúton is mély bocsánatkérésemet fejezem ki (mindazonáltal a tintának világítania kellett volna a sötétben, nem pedig felrobbannia!). Elkezdtem megtanulni az elfek nyelvét. Az évek alatt eljutottam arra a szintre, hogy folyékonyan el tudok olvasni minden krónikát, kötetet vagy levelet, amelyet a rendelkezésemre tudsz bocsátani. Megígérem, hogy jóval nagyobb becsben tartom majd őket, mint szegény anyám, Cassandra úrhölgy könyveit, és épségben visszajuttatom őket Gyertyavárba. Nem írok beléjük feslett megjegyzéseket, és nem pingálok szénrajzokat, mint tettem azt anyám köteteivel – persze csak azokkal, amelyek az elfek legendáival foglalkoznak. Mindezek ellenére megérintettek és tisztelni kezdtem eme történetek egyedi mágikus kisugárzását.

A harmadik a legszemélyesebb indokom. Az istenek áldásával (hogy pontosan kikével, az még feleletre vár) egy elf nő a társam, aki királyi vérből való – és félvér. Legnagyobb bánatára, így az enyémre is, megtagadták tőle elf örökségét. Bár ez a tanulmány nem adja vissza született jogait, ez a legtöbb, amit megadhatok neki. Asszonyom nem sokra becsüli mindazt, amit a vagyonom meg tudna vásárolni. Az ő igazi értéktárgyai nem kaphatók Vízmályvára vásáraiban. Azoknak híján van a világ, és máshol keresendők: a becsületben, a bátorságban és a hagyományokban. Mialatt eme vállalkozáson dolgozom, mindig az ő, Öröksziget igaz lányának az arcát idézem magam elé, akit oly nagyon szeretek. Azért mert elf, sőt annak ellenére.

Ezt tán ellentmondásnak véled. Magam is így gondoltam, mielőtt megismertem volna Arilynt. Imádatot és bosszúságot gerjeszt egyszerre, és egyenlő mértékben. Úgy vélem, hogy ősei története is ezt a mintát követi. Elhatároztam, hogy végigkövetem Öröksziget történetét, bárhová vezessen is, oly hűen, ahogy csak az erőmből telik. Ezt az élet legnagyobb rejtélyére fogadom: hogyan lehetséges, hogy eme varázslatos és felkavaró lények legszebbike és legbátrabbika egy olyan embert szeret, mint én.

 

Maradok hű társad

az igazság, a dalok és történetek szolgálatában,

Danilo Thann