16

Míg Dan oda volt, hogy beszéljen a bombához, az idő eőtt elaggott Nettie élt a lehetőséggel, és körülnézett a szobában, ahol találta magát. Először valamiféle kínzókamrának nézte vagy legalábbis egy vallatószobának. De amikor felvette tolmácsszemüvegét, rádöbbent, hogy a hajó Fodrász-és Szépségszalonjába csöppent. A hüvelykszorítók valójában kidolgozott körömcsipeszek voltak, a villamosszékek csak ergonomikus ülőalkamatosságok, a fal mellett sorakozó gázkamrák pedig csupán hajszárítók. Abban a pillanatban nyilvánvalóvá vált, amikor elolvasta az ajtón díszelgő reklámszöveget:

ÜDVÖZÖLJÜK A TTTANIC CSILLAGHAJÓ SZÉP-SÉGKÚRA- ÉS FRIZURAKREÁCIÓS KÖZPONTJÁBAN. SZEBBEN ÉS FIATALABBAN FOG TÁVOZNI TŐLÜNK.

Nettie az ujjával megnyomta a dívány melletti gombot, amelyre az volt írva; SZOLGÁLTATÁSOK. A dívány háttámlája mögül hirtelen kiugrott egy fémkalitkát tartó ízelt kar, és Nettie arcától néhány centiméternyire himbálódzva megállt. Ugyanakkor egy hatalmas üvegbura ereszkedett le a mennyezetről, és díványostól betakarta, majd megszólalt egy bíztató hang:

- Felbecsültük az ön szépségigényeit, és mivel megállapítottuk, hogy igen komoly problémával küzködik, biztosítani szeretnénk, hogy nincs olyan kívánsága, amit ne tudnánk teljesíteni, hála Leovinus doktor úttörő találmányának, a visszafiatalító és szépségmegújító gépnek. Dőljön hátra és engedje el magát, mialatt mi visszatérítjük élete virágába. A kúra rendes körülmények között mindössze egy pár edót venne igénybe, ám az önéhez hasonló kritikus esetekben valamivel több időre van szükség. Előre is elnézést kérünk a késedelemért.

A következő pillanatban a rács az arcához simult, az üvegburát pedig azonnal lilás gáz árasztotta el. Nettie egy másodpercig halálra rémült, de ahogy a parfümök illata az orrába hatolt, elernyedtek az izmai. Erotikus parfümök, egzotikus parfümök, soha el nem képzelt, csodás illatok voltak... ugyanakkor azt is érezte, hogy arcbőre kimondhatatlanul puha és finom lesz. Hanyatt dőlt, és szívből remélte, hogy Dannek sikerült szót értenie a bombával,

Amikor Dan visszaért a Gépházból, nem látta Nettie-t, csak egy lila gázzal töltött üvegburát.

Nettie! - ordította, és ököllel dörömbölni kezdett az üvegen, de nem történt semmi. Körbejárta a tárgyat, de nem talált egy kapcsolót sem, és nem tudta, hogyan szedhetné le ezt az izét Nettie-ról - már amennyiben tényleg Nettie volt alatta. Majd negyedórányi hiábavaló erőlködés után hirtelen eszébe jutott, hogy ideje ismét meglátogatni a bombát, ezért amilyen gyorsan csak tudott, visszanyargalt a Gépházba.

Az Újságíró ezalatt még mindig Lucy halszálkás kosztümjét próbálta kigombolni.

- Tudod, az én népem nem szokott hozzá az alkalmi szexhez - bizonygatta. - A blerontini nők olyan nagy feneket kerítenek neki! Képzeld, ajándékokat akarnak, figyelmességet és törődést, drága éttermi vacsorákat meg ilyen marhaságokat. Nagyszerű, hogy találkoztam egy ilyen nővel, mint te. Csináljuk még egyszer!

- Nana! Azt mondtad, hogy két menet után már oda tudsz figyelni! -tiltakozott Lucy, akinek inkább a saját égető problémáin járt az esze.

- Na jó, de a kézimunka nem számít. Különben is, egy felizgatott blerontini férfi néha összevissza beszél.

-Hatvanhárom... hatvankettő... hatvanegy...-számolt a bomba.

- Hé, te bomba! Mégis mit gondolsz, mit csinálsz? - Lucynek hirtelen eszébe jutott, hogy neki mit kellene csinálnia.

-Tessék? Hatvan... - folytatta a bomba.

- Azt mondtam, hogy hé, te bomba, mégis mit gondolsz, mit csinálsz.

- Ne szóljon hozzám! Ne szóljon hozzám!!! Most jön a legnehezebb része! Negyvenkilenc... ja, nem! ötvenkilenc... vagyis nyolc... a fene egye meg! Tessék, megint belezavarodtam! Erről maguk tehetnek! Figyelem: újrakezdem a visszaszámlálást. Ezer...

- És én is egy felizgatott blerontini férfi vagyok. -Az Újságíró csak nem tágított. Dan ebben a pillanatban rontott be a Gépházba. Ott találta az idegent, aki iránt már előzőleg is erőszakos ellenszenvvel viseltetett, amint éppen Lucy mögött térdel, és a fenekéhez dörgölőzik. Lucy talpra szökkent.

-Dan! - kiáltott fel meglepetten. - Hála az égnek, hogy nem robbantál fel!

- Netán zavarok?

- De még mennyire! - mondta a bomba. - Most kezdhetem újra. Ezer...

Lucy látta, hogy Dan nincs valami jó hangulatban.

- Éppen most jöttünk rá, hogyan lehet összezavarni a bombát! - újságolta.

- Beszélni kell hozzá - mondta Dan. - Ja. Nettie is kitalálta.

- Ó, hát azt rögtön gondoltam!

- Kilencszázkilencvermégy... - folytatta a bomba.

- A földi szex teljesen más, mint a blerontini - tájékoztatta Dant Az Újságíró.

-Vagy úgy? -Dan vészjóslón méregette az idegent, és azt fontolgatta, hová húzzon be neki legelőször.

- Az ám! - lelkendezett Az Újságíró, és átkarolta Lucy derekát. - A Blerontinon a férfiak úgymond „féltékenyek" lesznek. Ha egy férfi észreveszi, hogy egy másik férfi fogdossa a barátnőjét, még tettlegességre is vetemedhet!

Dan éppen eldöntötte, hogy az idegen orra lesz az első célpont, amikor Lucy végre kibogozta magát a szerelmes lény karjaiból, és odaszaladt hozzá.

- Minél hamarabb el kell hagynunk ezt az űrhajót. Azt javasoltam Aznak, hogy maradjon itt, és beszéljen a bombához, amíg mi elmegyünk megkeresni a Kapitányt.

- De értsd már meg... - kezdte Az Újságíró. Dan úgy döntött, hogy egyelőre mégsem sújt le a bosszú vasökle. Majd inkább máskor.

- Értem, hogyne érteném - felelte Lucy helyett -Meg kell győznünk a Kapitányt, hogy vigyen vissza minket a Főldre, mégpedig most azonnal! - s ezzel kiviharzott a Gépházból, és a Nagy Tengelymenti Csatorna mellett visszament a hajó orrába.

- Nézd, nagyon jó volt szerelmeskedni veled - mondta Lucy Az Újságírónak, aki most is mögötte állt és cirógatta őt -, de vissza kell térnünk a valós világba! A saját valós világunkba. - Megpróbálta lefejteni a férfi kezét a blúzáról.

- De a blerontini férfiakat nem lehet csak úgy „kikapcsolni"! - magyarázta Az Újságíró. - Több kielégülésre van szükségünk, hogy visszanyerjük a lelki egyensúlyunkat!

Lucy két évig önvédelmi tanfolyamra járt, miután befejezte jogi tanulmányait, és a lelke mélyén egy kicsit mindig is sajnálta, hogy sosem volt lehetősége a gyakorlatban is kamatoztatni a képességeit. Következésképp nem kis megelégedéssel töltötte, hogy hirtelen rájött: itt a kitűnő alkalom. Úgy döntött, hogy a hátulról-tapogató-szerelmes-idegennel szemben általánosan használt ellentámadást alkalmazza. Ez mindeni harcművészeti tankönyvben benne volt. Jobb könyökkel erősen a férfi gyomrába bökött.

- Juj! - nyögte Az Újságíró.

Lucy villámgyorsan megpördült, elkapta a férfi jobb csuklóját, és áthajította a vállán az idegent.

- Jaj! - nyöszörgött Az Újságíró.

Lucy a leghivatalosabb ügyvédhangján szólalt meg: itt maradsz és beszélsz a bombához, világos? Addig én megkeresem a Kapitányt.

Máris az ajtón kívül termetti és Dan után iramodott.

- De érts már meg - kiáltott utána Az Újságíró -, hogy nincs is Kapitány a hajón! - Lucy azonban már messze járt.

- Kilencszázhetven...- folytatta a bomba.

- Nem tudod, mit teszel! - ordította Az Újságíró.

- Szükséged lesz rám!

- Tessék? - kérdezte a bomba.

- Nem hozzád szóltam!

- A francba! - sziszegte a bomba. - Figyelem: újrakezdem a visszaszámlálást. Ezer... kilencszázkilencvenkilenc...