67

Henry később elvitte őket a boltjába. Odabent semmi sem változott, amióta az anyja évekkel azelőtt átadta neki. Az ajándékbolt mint üzlet éppenséggel nem dübörgött, de ez nem is számított; nem a csecsebecsék értékesítése volt a fő feladata, márpedig az ereklyékkel kapcsolatos kutatások összegyűjtése és a templomosok tevékenységének megfigyelése az informátorok egyre bővülő körének köszönhetően egész jól haladt. George Westhouse-nak igaza lett, ugyanazok a veleszületett adottságok, amelyek megkedveltették őt az alagútlakókkal, segítettek a Whitechapel szegényei és nincstelenjei megnyerésében is. Szinte a tudtukon kívül sorozta be őket: egy kis védelem itt, uzsorások megleckéztetése ott, elbeszélgetés egy stricivel amott, egy erőszakos apa emlékeztetése a kötelezettségeire emitt. Fenyegetéssel és behízelgéssel érte el a céljait. Egyáltalán nem bánta, hogy küzdőképességeinek manapság nem vette hasznát; igazából sosem volt harcos. A bandája – ahogy azt Jacob is tervezte a „Bástyákkal” – távolról sem hasonlított a többi East End-i bandára, amelyeket a hatalom és az erőszak hierarchikus elvei tartottak össze. Az övé sokkal emberibb elvekre épült. Vezetője kiérdemelte a tagok tiszteletét, sőt, a szeretetét is.

–  Az évek során számos kapcsolatot építettem ki a városban – mondta most.

–  Kiváló! – lelkendezett Evie. – Precíz segítségre lesz szükségünk, hogy…

–  Precíz segítségre? – horkant fel Jacob. – Nem, át kell vennünk az irányítást Starrick bandái fölött, hogy megtörhessük a hatalmát.

–  Túl kicsiben gondolkodsz – vetette ellen Evie bőszen. – Starricknak a társadalom minden szegletére van befolyása. Ezzel kell szembeszállnunk.

–  Tudom én, miről beszélsz, Evie. A Bástyákra lesz szükségünk.

A lány megrázta a fejét, és megismételt egy már sokszor elhangzott alapelvet.

–  Nem fogsz Bástyák nevű bandát alapítani. Meg kell keresnünk az Éden Darabját.

–  Nem. Vissza kell vennünk Londont Starricktól. Csak add meg a célpontjaimat, és…

–  Nem.

–  Micsoda?

–  Ennek még nem jött el az ideje.

–  Én nem azért jöttem ide, hogy holmi csecsebecsékre vadásszak.

–  „Először tanuld meg a táncot, és csak utána válj táncossá” – idézett valamit Evie, amit az évek során sokszor hallottak már.

–  Á, szóval ott folytatod, ahol apa abbahagyta?

–  Valakinek muszáj.