25. fejezet

Rosszat álmodtam, majd felébredtem és mind eltűntetek, és egyedül voltam.

– Kaia Luna (10) Natia Kahananuinak

– Aucs.

Kaia szemei hatalmasok voltak, ujjai a férfi szájához emelkedtek, de nem érintette meg őt, ahogy Bowen megtörte a csókot, mielőtt igazán elkezdődött volna. Félig azt várta, hogy a nő nevetni fog a bolond pillanaton, hogy egy biztonsági főnököt visszatart egy ostoba vágás. De nem nevetett.

– Hajolj le. – A nő hangja rekedt volt, ujjaival elengedte a férfit, hogy nyakára tegye őket.

Bowen alávetette magát a szirénje akaratának, szíve dübörgött és keze csípőjének ívére mozdult, Bo visszatartotta a lélegzetét Egy pillanattal később csapta meg, mikor a nő puha, csóktól nedves ajkát a torkára nyomta. A teste kemény lett, izmai megfeszültek, és a levegő a tüdejében zihálva távozott.

Újabb csók, ugyanennyire finom és érzéki volt. Ujjai a tarkóját cirógatták, ahogy csókolta őt és a mellei, amik buják voltak csábítóan nyomódtak a mellkasának. Kezét elernyesztette a csípőjén, a másikkal felsimított a haja alá… és tenyerén érezte meleg, meztelen bőrét.

A ruhának nem volt hátoldala.

– Kaia. – Felnyögött, a nő torkának dörgölőzött, itta az illatát, ami üldözte őt. Másik pazar nyomot vett fel most, hogy ennyire közel volt a forráshoz: kókusz, amibe trópusi virág vegyült, vagy talán máshogy volt. Nem számított, örökké ezt tudná belélegezni.

A nő megremegett, nem lökte őt félre, mikor egyik kezét a bordáira simította, hogy finoman megfogja mellének erotikus súlyát. Érezte a beépített melltartó vonalait, de a bimbója feszes volt alatta, és mikor ujjbegyét áthúzta felette, Kaia lábujjhegyre állt és egy tiszta, nőies hangot adott ki.

Bo bőre forró volt, újra cirógatni akarta őt, mikor valami vibrált a combjánál.

Kaia hírtelen engedte el, a ruhája oldalához kapott, a zseb el volt rejtve a ruhán. – Tansy az – mondta, ajkai duzzadtak és kissé szét voltak tárva, mintha a férfi az életet csókolta volna ki belőle, mikor a nő volt az, aki térdre kényszerítette őt a csókjaival. – Most vele és egy másik baráttal kellene ebédelnem.

Köhögött, hogy kitisztítsa a hangját, majd válaszolt a hívásra. Miután elmondta Tansynek, hogy késik, de nemsokára ott lesz, letette és Bowenre nézett. – Nem kellett volna megcsókolnom téged.

Szinte látta a harcot a nőben. És ahogy mondta, Kaia hevesen szeretett. A viselkedésében semmi nem mondta neki, hogy Hugot úgy szerette, ahogy egy nő egy férfit szeretett, de szerette az eltűnt férfit, mint barát, ez nem volt kérdés. Most a hűsége Hugohoz kemény összetűzésben állt a csodás szépséggel, ami köztük égett.

– Ez nem epekedés – mondta a nőnek gyengéden, és ezzel beismerte magának, ahogy kijelentette a nőnek. – Ez mélyebbre nyúlik.

Ökölbe szorított kezét a mű szíve fölé nyomta. – Itt érzem, mikor megérintesz, mikor rám mosolyogsz. Hallom a hangod és már megjegyeztem az illatod. – Az, hogy ez brutális sebességgel történt semmin nem változtat. Valami csak volt.

És ez a törött, múlandó pillanatnyi idő az övék volt.

Kaia egyet hátra lépett, becsukta szemeit. Mikor megint kinyitotta, akkor szinte látta, hogy pajzsot emelt maga köré, pillantását lehetetlen volt olvasni. – Azt mondod Attinek, hogy az ajtófélfának estél? Megbotlottál a táskádban, mert rossz helyen hagytad.

– Egy klántárs sem mondja el neki az igazat?

Kaia a fejét rázta. – Mind túlságosan szeretjük. – Megfordult a sarkain, úszott a padlón. – Menned kell, hogy befejezd az evést, és a barátaim várnak rám.

***

Bowen először magyarázatot adott Dr. Kahananui számára, az átriumban új asztalt talált az helyett, amit Alden eltört. – Az én hibám – mondta morogva, miután megmagyarázta az ajkát. – Az anyám mindig mondta, hogy tegyek rendet a szobámban.

– Biztos, hogy nem verted be a fejed? – kérdezte az orvos homlokát ráncolva.

– Igen. Megmondanám, ha így lenne. – A többit nem tette hozzá, hogy pontosan tudta mi forgott kockán és nem szabotálná.

A nő izmai elernyedek, bólintott a vele szemben ülő férfira. – Találkoztál már a párommal, Dexel? Ő az állomás parancsnoka. – Büszkeség volt minden szóban.

A váratlan édesség átvágta a hasában lévő nehézséget. – Bowen – mondta, kinyújtotta kezét a másik férfi felé. – Örvendek a találkozásnak.

– Én is. – Dex kézrázása határozott volt. – Akarsz csatlakozni hozzánk?

– Köszönöm, de most szeretnék egyedül lenni.

– Igen, megértem, én is elvesznék, ha nem tudnék néha kiszökni a feketeségbe.

Bonak volt egy olyan gondolata, hogy Dexel barátok lehetnek, a keményen faragott férfi Cassiusra emlékeztette őt. Bo legjobb barátja sem finomkodott a szavakkal. – Hagyom had élvezzétek az ebédet.

Szerzett magának egy tálnyi ételt és egy csésze kávét, leült a fal mellé, mikor Scott vitt neki oda egy tányérnyi szedres pitét. – Kaia üzent és azt mondta ez a tiéd. – A fiú lehajolva suttogott, hogy csak Bowen hallja, a messzebb ülő Dr. Kahananui és Dex ne. – Hogy csináltad azt Aldennel? Ő nagy és te még beteg vagy meg minden.

– Nagynak lenni nem mindig előny, ha nem használod az agyad. – Scott, érezte benne, hogy az utóbbiból sok volt benne, a fiú mélyzöld szemei égtek a vágytól, hogy tanuljon. – Intelligencia és stratégia több harcot is megnyert már.

Scott kifejezése gondolkodóvá vált, de nem tett fel újabb kérdést, hagyta hagy egyen. És a szeletet kicserélték, ami szétlapult Alden teste alatt. A mellkasában lévő fájdalom kitágult, hogy felöleljen benne mindent. – Megőrjítesz Kaia Luna – suttogta, mielőtt evett volna a pitéből.

Nem tudja, hogy mi miatt nézett öt perccel később a mélységre, mikor a pite emléke összevegyült a szirénje illatával. Két hatalmas alak mozgott ott, egyre közelebb úsztak… míg hatalmas púpos bálnává váltak. Az egyik a fal mellett úszott, úgy tűnt egyenesen rá nézett. Más jelei voltak, mint annak, aki előbb arra úszott… beleértve a foltot a jobb szeme alatt, ahol Carlotta szépségpöttye volt.

Csodálat volt a bőre alatt, Bowen kezét az üvegre nyomta. – Jó úszást Carlotta.

Addig nézte őket, míg el nem tűntek a feketeségben a párjával, majd újabb csillanás miatt nézte a feketeséget, míg rá nem jött, hogy nincs sok ideje. Visszament a szobába, kihúzta az ablakot, majd elkért egy széket Dr. Kahananui laborjából, hogy leülhessen. A nő megint megvizsgálta a sebet, de mielőtt otthagyta a nőt, az elégedett volt azzal amit látott.

A széket az ablak elé tette, mikor felnézett egy csapat fiatal méretű tengeri lény nyomta orrát az áttetsző falhoz. Miután nevetve intett nekik, leült a székre és várt, míg a kölykök elúsznak, mielőtt elővette telefonját és kezdte olvasni a fájlokat, amiket Lily küldött át neki. Az első fájlra koncentrált, ami az orgyilkosságot tartalmazta, ami miatt a szíve egy csúcstechnikás darabbal lett kicserélve, nem pedig hús és vér volt.

Mint kiderült a Mercantok kezelték a helyzetet, mert ugyanaz a személy támadta meg az örökösüket, Silvert. Minden idevágó adatot elküldtek. Úgy tűnt a Szövetség most tartozott a Mercantoknak, de megéri, ha erős kapcsolat lesz a befolyásos mentál családdal.

Bowen kémjei azt mondták, hogy a Mercantok voltak a legerősebb információ megszerzők a Mentálhálón. Ha szükséged volt egy információra, akkor a Mercantok vagy rendelkeztek vele, vagy tudták hogy szerezzék meg. De furcsa egy mentál családhoz, összefüggőek maradtak és szorosan kötődő egység voltak az Elcsendesedés alatt. Úgy tűnt a Mercantok a maguk módján csinálták a dolgokat.

Az utolsó fájl neve Krychek volt. Megnyitotta és elolvasta, hogy a kardinális telekinetikussal hogy léptek kapcsolatba a lövés után. Ő mondta Lilynek, hogy az Uralkodó Koalíció minden forrása a rendelkezésére áll, ha kellene.

A bátyád kritikus a Szövetség számára, írta Krychek, és a Szövetség kritikus a Trinity sikeréhez. Akkor tudunk túljárni a Konzorcium eszén és összetörni, ha megtörhetetlen triumvirátus leszünk.

Ahogy Bo várta, Lily nem élt Krychek ajánlatával, de a másik férfi elgondolkodtatta őt. Mivel hivatalosan halott volt, nem nyúlhatott ki Krychekért, de Lily igen. Küldött neki egy üzenetet: Kérdezd meg Kycheket, hogy gondolkodott-e arról, amit a legutolsó találkozónkon kértem tőle. Hogy segítsen létrehozni egy mentális pajzsot, ami megvédi az embereket és nem kérnek cserébe semmit, csak azért csinálják, mert ez a helyes.

Most megcsinálom, válaszolta Lily. Megadta a közvetlen elérhetőségét.

Bo elette a telefont, úgy döntött sétál az élőhelyen, kinyújtja izmait, míg jobban megismerheti a nagyobb állomást. Elérte az átriumot és épp arra akart rájönni, hogy menjen arra, amerre Kaia ment, vagy másik irányba, mikor valamit elkapott a szeme sarkában.

Egy hatalmas tengeri teknős, zöldes bőre ráncos volt, ahogy szándékosan úgy ment, mintha lassítva járna, a szőnyegen egyenesen felé tartott. És az sétálás volt, nem az uszonyával húzta magát előre. Nem látott eleget a páncél alá, hogy kitalálja. Rész alakváltás?

Ahogy a nőt nézte, az pár centire állt meg előtte, nyíltan megítélte éjfekete szemeivel. – Jó reggelt – mondta a nőnek.

Meg mert volna esküdni, hogy a nő horkantott az udvarias beszélgetés kezdeményezésre, mielőtt elfordult volna és visszament oda, ahonnan jött.

– Ne aggódj Bebe miatt – suttogta Oleanna, ahogy elment mellette. – 2032 óta rossz a kedve.

– Mi történt 2032-ben?

– Kétszáz éves lett és úgy döntött hogy rögeszméssé válik. Esküszöm azt kiabálta „El a kezekkel a gyepemtől!” a teknősöknek, akik ki akartak úszni a szigetére.

Bowen agya visszaugrott a Malachaial folytatott beszélgetésre. Morgott. – Biztos benne, hogy kétszáz éves, vagy csak szórakozol egy hiszékeny emberrel?

Az alakváltó kuncogott, aki ígéreteket szuggerált felé a konyhában, vállat vont. – Bebét kell megkérdezned. Utána ellátom a sebeid, sok csápom van, hogy lesimítsam a homlokod és megmasszírozzam a fájó izmaid.

Bowen növekvő sötét morgásának semmi hatása nem volt. A nő nevetett, kacsintott, mielőtt eltűnt volna pézsmaillatú parfümjével, ami finom volt, de nem Kaia trópusi virág és kókusz illata volt.

Ami Bebe bogaras teknősét illeti, még mindig az átriumban ment, de legalább gombszemű szemeivel két tinédzsert nézett, akik szorgalmasan tanultak egy asztal mellett. Vagyis most már. Papírgalacsint dobáltak, mielőtt Bebe megérkezett volna.

– Bogaras teknős, aki kétszáz évesnek tűnik – mormogta Bowen. – Kicsi öreg hölgyek, akik bálnává válnak. És egy szakács, kinek egér háziállata van, s kifordít magamból. Még mindig kómában vagyok és álmodom.

És mégsem adta volna fel az álmot a szirénjéről, gyengéd csókjairól, és a rejtett szomorúságról, mikor elsétált, miután elcsábította őt, hogy úgy érezte egy láthatatlan kötelék köti össze őket.

– Bowen. – George hullasápadt alakja jelent meg. – Dr. Kahananuinak vérminta kell, hogy megerősítse a szkenneket, hogy mik az elfogadható határok, miközben felkészülünk holnap a vegyszer második injekciójára.

Bowen mozdulatlan lett. – Ennyire gyorsan?

– Igen, az idővonal nem állandó. – George kivette a szervezőjét. – Itt van, a napok száma, mielőtt a végső injekciót megkapod, nem számítva a holnapot.

– Tizenkettő – mormogta B. – Tizenkét napom van.

És 5% a siker esélye.

És 95% az elfeledésé.