13. fejezet

– Beköthetjük a fizikai sebeit, de a szíve és az elméje is megsérült.

– Én gyengéd, édes fiam. Mit tesz ez veled? Kivé válsz majd?

– Jerard és Leah Knight beszélgetése a fiúkról, Bowenről (15)

Bo Scott kedvenc tányérjára gondolt, egyik bot a kezében volt, a meleg szobára, amiben kényelmesen tudott aludni és azon gondolkodott, hogy Kaia azt várja tőle, hogy simán lerázza a kisállatai halálát.

– Tizenhárom voltam, mikor a hörcsögöm meghalt – vette észre, hogy a nőnek mondja. – Egy héten át minden este sírtam, mikor senki sem látta. – Ez négy nappal azután történt, hogy saját és legjobb barátja védelmében ölt, négy nappal azután, hogy az elméjét szörnyen megerőszakolták, hogy még mindig szenvedett a jeges migrénektől, szemeiben az erek elpattantak a nyomástól.

Kaia arca megenyhült. – Ez nem túl férfias elismerés.

– Láttál a hátamon feküdni, míg milliónyi vezeték állt ki belőlem – mondta Bowen vállat vonva, bár érezte, hogy arca mélyen elpirult. – Rájöttem, hogy ez a hajó már elment, messze jár. – Sajnos.

– Mi volt a hörcsögöd neve?

– Toric a Pusztító.

Kaia ajkai megrándultak. – Lett másik hörcsögöd?

Bo határozott villányi ételt vett a szájába, rágott, majd lenyelt. – Nem. Feltételezem kinőttem. – Toricot a szülei kertjében temette el, egy fát ültetett a kis test felé.

Az a fa most már madarak otthona, és nyáron árnyékot adott. És emlékeztette Bot, hogy milyen fiú volt egyszer, ki hosszan beszélgetett a kisállatával, hogy a legjobb megostromolni egy ogre várát, ami a kedvenc játéka volt. Az a fiú délibábnak tűnik már. Egy szellemnek, aki soha nem is létezett.

– Nem tetted. – Kaia zavaró intenzitással nézett rá. – Túlságosan szomorú voltál, hogy másik állatod legyen.

Hogy magyarázhatná el a nőnek anélkül, hogy feltépné a sebet, amit egy életen át figyelmen kívül hagyott? – Vannak, amik a kisfiúknak vannak – mondta utána. – A férfiaknak más a prioritásuk.

Kaia pislogott… majd alakja megmerevedett. – Azt tervezeted folyatod a barátságot az emberek és vízi alakváltók közt? Nem mintha gyakran kereszteznénk egymás útját.

– Vízi alakváltók élnek a földön is – mutatott rá Bo. – Általában kis tavak vagy folyók és óceánok mellett, de vannak határozott földi otthonuk. Sokan vannak Velencében.

– Tudom mire gondolsz.

– Igen, az útjaink nem túl gyakran keresztezik egymást – ismerte el. – A vízi alakváltók szeretnek közel maradni egymáshoz. – Ritkán teremtettek kapcsolatot más alakváltókkal még kevésbé emberekkel. – Hogy jött létre a szövetség a farkasokkal és leopárdokkal?

– A farkasok fejlesztették ki az állomás fényeit – mutatott rá Kaia. – Addig nem volt szimulált nap- és holdfényünk. – Becsukta szemeit, mély lélegzetet vett és gyönyörrel engedte ki. – Ez az egy dolog hiányzik fentről, a fény.

Bo azonnal mozdulatlan lett, hogy a nő felemelte a fejét, a puhasága acél szorításával fogta meg őt. Annyi gyönyör volt ebben az egyszerű tettben, mintha a nő minden porcikája azon működött volna, hogy napként ragyogjon. – Mit gondolsz róluk? – kérdezte, mikor visszatért a receptjeihez.

– A mérnökök mindenhol mérnökök, de soha nem láttam, hogy ennyire erős dominánsok ennyire zöldek lennének. – Nevetés volt a szemeiben. – Az állomás parancsnoka azt mondja, hogy rekord sebességgel fejezték be a beállításokat, mert idegesek voltak, hogy elmenjenek.

– Igen. – Bo azon gondolkodott, hogy vajon milyen mélyen volt és hogy nem voltak klausztrofóbiás tünetei, de nagyon tudatában volt, hogy számára szinte lehetetlen a BlackSea segítsége nélkül elmenni innen.

Csak egy aduásza volt: Kaleb Krychek.

Persze a telekinetikust ide hívja, akkor adósságba veri a Szövetséget az Uralkodó Koalíció és a mentálok felé, ami miatt az aduja hasztalan lenne. – Az embereknek és a vízi alakváltóknak sok hasonlóságuk van.

Kaia morgása viharfelhő volt. – Ó? – Egy dióval teli tárolót tett a pultra.

– Azok mibe lesznek?

– Diós kókuszos hólabda. A kardszárnyú delfinek szeretik és ezen a héten semmit nem törtek el.

Kardszárnyú delfinek, cápák, csápos nők, akik ígéreteket szuggeráltak felé a szobán át, mind egy drogos álomnak hangzott. – Ők az elefántok a porcelán boltban?

– A rozmárok tartják a címet. Legtöbbször, mert túl rossz kedvűek, hogy megnézzék hova lépnek.

Bowen nem tudott nem a bajszos pasira gondolni, aki úgy tűnt kész lapsora verni őt az átriumban. Ha valaki rozmár lehet, akkor ő az, kivéve a bajusz. – Akarod, hogy feldaraboljam neked?

Kaia a késsel együtt lökte oda a tárolót és a fa deszkát, és mikor ujjaik érintkeztek, akkor gyorsan visszahúzta őket. – Hacsak nem tudsz órákon át a víz alatt úszni, akkor nem hiszem, hogy bármi hasonlóság lenne köztünk.

Bo szíve zakatolt, kinyitotta a tárolót. – A világon mindenhol ott vagyunk. – Nehéz volt koncentrálni, mikor ujjai égtek a nő visszhangja miatt, de meg kell hogy hallgassa, csak akkor értheti meg a dühét és a férfiét az átriumban. – Ettől sokkal kevésbé tudjuk megvédeni magunkat.

A tároló nyitva volt, felvett egy diót és a fogával törte meg. – Például a DarkRiver leopárdjai jól határolt és viszonylag jól kivehető határaik vannak, amiket vérrel és dühvel védenek. Ez igaz a StoneWater medvékre, hatalmas aterület, de az be van hálózva. Csak saját felelősségre lépd át a határt.

Kaia leguggolt valamiért, ami a lenti konyhaszekrényben volt. – Mit tudsz te a medvékről?

– Az egyik kuzinom épp egy StoneWater medvével párosodott.

Kaia annyira gyorsan állt fel, hogy fejét majdnem beütötte a pultba. – Ugratsz.

Bo nem vette személyeskedésnek a hitetlenségét. – Majdnem összeestem, mikor Phoenix elmondta. Annyira félénk, hogy még egy gazella tekintetét sem tudta megtartani.

– Egy félénk ember egy StoneWater medvével? – Kaia úgy hangzott, mint aki nehezen hiszi el. – Él még?

– Nemcsak hogy él, de részegen örömteli. – Kölyök módra szerelmes, ahogy Bo egyszerűen nem tudta elképzelni. Hogy ennyire mélyen bízzon, hogy ne legyenek falak, hogy hagyja magát leesni… ő erre nem volt képes.

Túl sok arcon látott maszkokat, megtanulta, hogy az ösztönein kívül másban ne bízzon. Ez tizenhárom éves korában kezdődött, mikor kisfiúsan megbízott és ez majdnem a legjobb barátja életébe került, míg ő gyilkossá vált.