SZENT RACHEL ÉS A MADARAK NAPJA

HUSZONÖTÖDIK ÉV.
SZENT RACHEL AJÁNDÉKAIRÓL ÉS A LÉLEK SZABADSÁGÁRÓL.
ELMONDJA ÁDÁM EGY.

Kedves Barátaim, kedves Teremtménytársaim és Halandótársaim:

Nagy okunk van az örömre ebben az átrendezett világban, amiben magunkat találjuk! Igaz, hogy van bennünk némi... csalódottság is, de ne nevezzük így. A Száraz Özönvíz hordaléka, csakúgy, mint bármely levonuló özönvízé, nem tetszetős. Időbe telik, mire az oly régóta áhított Éden megjelenik, Barátaim.

De mennyire kivételezett helyzetben vagyunk, hogy tanúi lehetünk az Újjászületés ezen legelső, csodálatos pillanatainak! Mennyivel tisztább a levegő most, hogy megszűnt az ember általi környezetszennyezés! A frissen megtisztult levegő olyan a mi tüdőnknek, mint a felhőkben a levegő a Madarakénak. Ők milyen könnyűnek, milyen légiesnek érezhetik magukat, amikor a fák fölött szárnyalnak! Sok történelmi korszak összekapcsolta a Madarakat a Szellem szabadságával: úgy tekintettek rájuk, mint az Anyag nehéz terhének ellentétére. Nem a Galamb-e a mindent megbocsátó, mindent elfogadó Kegyelem jelképe?

Ezen kegyelem szellemében üdvözöljük körünkben három Halandótársunkat – Melindát, Darrent és Quillt. Csodálatos módon túlélték a Száraz Özönvizet, úgy, hogy a gondviselés elzárta őket a külvilágtól: Melinda egy hegytetőn levő, jógára és testsúlycsökkentésre specializálódott intézményben, Darren egy kórház elkülönítőjében, Quill pedig magánzárkában volt éppen akkor. Örvendezzünk, hogy úgy tűnik, ők hárman nem voltak vírusfertőzésnek kitéve. Habár nem követik a mi Hitünket – legalábbis Quill és Melinda még nem –, ők a mi Teremtménytársaink, mi pedig örömmel segítjük őket közös megpróbáltatásunk idején.

Hálát adunk ezért az ideiglenes lakhelyért is, ami, habár régebben Hepicsésze-üzlet volt, megvédett minket a tűző napsugaraktól és a könyörtelen viharoktól. Stuart ügyességének – különösen pedig a vésővel való közeli ismeretségének – köszönhetően bejutottunk a raktárba, miáltal sok Hepicsésze termék vált hozzáférhetővé számunkra: szárított tejpótlék, vaníliaízű szirup, mokacsínó keverék, valamint csomagolt barna és fehér cukor. Mindannyian tudjátok, mi a véleményem a finomított cukorból készült termékekről, de vannak időszakok, amikor szükséges alakítani a szabályokon. Köszönjük Nualának, a mi rendíthetetlen Éva Kilencünknek az ügyességet, amivel tápláló, frissítő italt készített számunkra.

E napon arra emlékezünk, hogy a Hepicsésze Vállalat hogyan sértette meg Szent Rachel Szellemét. Napon termesztett, növényvédőszerrel permetezett, esőerdőt pusztító kávétermékei a mi időnkben a legnagyobb fenyegetést jelentették Isten tollas Teremtményeire, hasonlatosan ahhoz, ahogy Szent Rachel Carson idején a DDT volt a legveszélyesebb rájuk. Szent Rachel szellemében történt, hogy néhány radikálisabb egykori Kertésztársunk csatlakozott a Hepicsésze elleni militáns akcióhoz. A volt Kertészek a Madárellenes üzletpolitika ellen tiltakoztak, míg más csoportok az ellen, ahogyan a Vállalat a bennszülött munkásokkal bánt. Habár az erőszakos módszerektől elhatárolódtunk, törekvéseikben támogattuk őket.

Szent Rachel életét a Tollas Teremtményeknek, ezáltal pedig az egész bolygó jólétének szentelte – mert ha a Madarak megbetegszenek és kihalnak, az nem azt jelzi-e, hogy maga az Élet válik egyre betegebbé? Képzeljétek el, milyen szomorú lehetett Isten, amint figyelte, hogyan gyötrődnek az Ő legtökéletesebb és legmuzikálisabb tollas Teremtményei!

Szent Rachelt korának leghatalmasabb vegyészeti vállalatai támadták, igazmondásáért kipellengérezték és kigúnyolták, de figyelemfelkeltő kampánya végül sikerre vezetett. Sajnos a Hepicsésze-ellenes kampány nem járt hasonló sikerrel, de ezt a problémát megoldotta egy nagyobb erő: a Hepicsésze nem élte túl a Száraz Özönvizet. Amint Isten Igéje mondja Ézsaiás könyvének harmincnegyedik fejezetében: „nemzetségről nemzetségre pusztán marad... És örökségül bírándja azt ökörbika, sündisznó; és gém és holló lakja azt... Oda rak fészket a bagoly és tojik és ül tojáson és költ árnyékában, csak ott gyűlnek együvé a keselyűk!”

És beteljesedett az ige. Drága Barátaim, az esőerdő e pillanatban is regenerálódik!

Énekeljünk.