Jegyzetek

A rá­sze­dett kí­sér­tet

A Lie ji csu­an (Cso­dá­la­tos tör­té­ne­tek) című gyűj­te­mény­ből, ame­lyet egy ha­gyo­mány a Vej-di­nasz­tia Ven csá­szá­ra, Cao Pi (186-226) mű­vé­nek tart, egy má­sik ha­gyo­mány pe­dig Csang Hua (232-300) mun­ká­já­nak. Ez, va­la­mint a kö­vet­ke­ző két tör­té­net meg­ta­lál­ha­tó a Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ben is (ld. alább – nem túl­sá­go­san je­len­té­keny szö­veg-el­té­ré­sek­kel.

Nan­jang – egy vi­dék régi neve a mai Ho­nan és Hu­pej tar­to­mány te­rü­le­tén

Jüan – a mai Ho­nan tar­to­mány Nan­jang já­rá­sá­nak egy­ko­ri neve

Csang Fen, avagy a kí­sér­te­tes ház

A Lie ji csu­an (Cso­dá­la­tos tör­té­ne­tek) című gyűj­te­mény­ből

má­so­dik őr­kö­dés – az éj­sza­kai őr­ség este hét óra­kor kez­dő­dött, vál­tá­sa pe­dig két­órán­ként volt

csín – kí­nai mér­ték­egy­ség: 16 un­cia

Tan, a diák

A Lie ji csu­an (Cso­dá­la­tos tör­té­ne­tek) című gyűj­te­mény­ből

Da­lok Köny­ve – a Si King, a kon­fu­ci­a­niz­mus ka­no­ni­kus köny­vé­vé emelt hí­res vers­gyűj­te­mény, amely da­lo­kat, ódá­kat és him­nu­szo­kat tar­tal­maz

Tung Jung fe­le­sé­ge

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből, amely­nek össze­ál­lí­tá­sát Kan Pa­ó­nak tu­laj­do­nít­ják, aki a III. szá­zad vé­gén és a IV. szá­zad ele­jén élt. E no­vel­la nem kí­sér­tet­his­tó­ria, ám mi­to­ló­gi­ai je­len­tő­sé­ge ré­vén he­lye van a vá­lo­ga­tás­ban.

Han-kori – a di­nasz­tia ural­ko­dá­si ide­je i.e. 206-i.sz. 220 kö­zött volt

égi Szö­vő­lány – a Lant csil­lag­kép Vega csil­la­gá­nak kí­nai neve; a Szö­vő­lány is­ten­nő, akit egy­kor szám­űz­tek a föld­re, ahol a Pász­tor­fiú fe­le­sé­ge lett, de utóbb visz- sza­ren­del­ték az égre, s az­óta ott örök­re el­vá­laszt­ja fér­jé­től az Ezüst Fo­lyó, a Tej­út

Az Égi Jáde-le­ány

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Vej-di­nasz­tia – 220-264 kö­zött ural­ko­dott a Csin- és a Vu-di­nasz­ti­á­val pár­hu­za­mo­san

ki­seb­bik ne­vén – má­so­dik, bi­zal­ma­sabb sze­mély­ne­vén

Csia-ping ural­ko­dá­si kor­szak­ban – a Vej-di­nasz­tia egyik ural­ko­dói pe­ri­ó­du­sa: 249-254 kö­zött

Vál­to­zá­sok Köny­ve – a Ji King című jós­könyv, amely he­xag­ra­mo­kat ma­gya­ráz

Jang (Hszi­ung) mes­ter Taj hszü­an-já­ban – Jang Hszi­ung (i.e. 52-i.sz. 18) Han-kori tu­dós és fi­lo­zó­fus, aki Taj hszü­an king (A Nagy Tit­kok Köny­ve) című mű­vét a Vál­to­zá­sok Köny­ve min­tá­já­ra írta

Hszüe mes­ter Csung King-jé­ben – is­me­ret­len szer­ző, aki­nek Csung King (A Kö­zép Köny­ve) című műve ko­rán el­ve­szett

Taj-kang ural­ko­dá­si kor­szak – a Csin-di­nasz­tia (ural­ko­dá­si ide­je 265–419; 316-tól Észak-Kí­ná­ban Ke­le­ti Csin-di­nasz­tia né­ven) egyik ural­ko­dói pe­ri­ó­du­sa: 280–289 kö­zött

A Lu-hegy Fe­je­del­me

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Vu – a Ke­le­ti Han-di­nasz­tia ide­jén, 129-ben ala­pí­tott köz­igaz­ga­tá­si egy­ség a mai Csi­ang­szu tar­to­mány­ban

Kan­csi­ang és Moja, a kard­ko­vá­csok

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Kan­csi­ang Moja – ké­sőbb a fér­fi és női kard­pá­ros neve

Han Ping és fe­le­sé­ge

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Szung – a Ha­da­ko­zó Fe­je­de­lem­sé­gek ko­rá­nak (i.e. V-IIl. szá­zad) egy kis or­szá­ga, amely­nek Kang nevű fe­je­del­me i.e. 318-tól 286-ig ural­ko­dott

Szuj­jang – egy, a mai Ho­nan tar­to­mány­ban volt régi kör­zet neve

A ha­lál­ban is ba­rá­tok

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Han-di­nasz­tia – ld. fent

Sár­ga For­rás – az al­vi­lág fo­lyó­ja

Ló­ból se­lyem­her­nyó

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Az öreg Csin Csü-po és az ör­dö­gök

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Vu ki­rá­lyá­nak le­á­nya

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Ci és Lu fe­je­de­lem­sé­gek­ben – a Csou-kor (i.e. 1027– 256) két fon­tos or­szá­ga, mind­ket­tő a mai San­tung te­rü­le­tén

Lu Csung, aki kí­sér­te­tet vett fe­le­sé­gül

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Fan­jang – egy régi, 226-ban lét­re­ho­zón köz­igaz­ga­tá­si egy­ség a mai Ho­pej tar­to­mány­ban

há­rom nap és há­rom éj­jel – a nász­éj­sza­ká­ra utal

Az öreg róka

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Csin-di­nasz­tia – ld. fent

A kocs­ma öreg ku­tyá­ja

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

A holt ré­szeg

A Szou sen csi (Szel­le­mek­ről való fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből

Vej Po-jang, avagy a hal­ha­tat­lan­ság ita­la

A Sen-hszi­en csu­an (Hal­ha­tat­la­nok tör­té­ne­tei) című gyűj­te­mény­ből, amely­nek össze­ál­lí­tó­ja vél­he­tő­leg Ko Hung (290-370) volt

Vu – ld. fent

Az őszi­ba­rack-vi­rá­gos for­rás

A Szou sen hou csi (Szel­le­mek­ről való to­váb­bi fel­jegy­zé­sek) című gyűj­te­mény­ből, ame­lyet a ha­gyo­mány Tao Csi­en, más ne­vén Tao Jüan-ming (365-427), a bé­kés ma­gány és a bo­ro­zás nagy köl­tő­jé­nek tu­laj­do­nít Csin-di­nasz­tia – ld. fent

Taj-jüan kor­sza­ka – 376-396, Hsziao-vu csá­szár má­so­dik ural­ko­dá­si idő­sza­ka

Cin-kor – i.e. 249-205; az egy­sé­ges Kí­nát meg­te­rem­tő Cin-di­nasz­tia kora

Han-di­nasz­tia – ld. fent Vej­ről és Csín­ról – ld. fent

A han­gya­ki­rály

A Csi-hszie csi (Csi-hszie tör­té­ne­tei) című gyűj­te­mény­ből, amely is­me­ret­len szer­ző műve a IV. vagy V. szá­zad­ból

A ta­pasz­ta­lat­lan lé­lek tör­té­ne­te

A Ju ming lu (Tu­dó­sí­tá­sok a sö­tét­ség­ről és a fény­ről) című gyűj­te­mény­ből, amely­nek össze­ál­lí­tó­ja Liu Ji-csing (403-444)

Írás­tu­dó az út­szé­len

A Hszü Csi-hszie csi (Csi-hszie egyéb tör­té­ne­tei) című könyv­ből, ame­lyet Vu Csü­nek (469-520) tu­laj­do­ní­ta­nak, s amely a Csi-hszie csi (Csi-hszie tör­té­ne­tei) című ko­ráb­bi könyv foly­ta­tá­sa

Taj-jüan idő­szak – 376-396

Jung-ping idő­szak har­ma­dik évé­ben – i.sz. 60 (a Han-di­nasz­tia kora)

Zsen, a ró­ka­tün­dér

Szer­ző­je, Sen Csi-csi, Szo­cso­u­ba való ne­ves kon­fu­ci­á­nus fi­lo­ló­gus, tör­té­nész és no­vel­lis­ta. A MII. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben élt.

Tien-pao idő­szak ki­len­ce­dik éve – 750

reg­ge­li dob­szó – egy vá­ros vagy vá­ros­ne­gyed ka­pu­já­nak nyi­tá­sát jel­zi

Hi­deg Étel Ün­ne­pe – vagy Hol­tak Ün­ne­pe: há­rom na­pos ün­nep a kí­nai hold­év har­ma­dik ha­vá­ban, mi­kor a hol­tak­ra em­lé­kez­vén há­rom na­pig nem gyúj­ta­nak tü­zet, nem főz­nek, csak hi­deg ételt esz­nek

Ta-li idő­szak – 766-779

Csi­en-csung idő­szak – 780-783

A sár­kány­ki­rály lá­nya

Szer­ző­je, Li Csao-vej, a mai Kanszu tar­to­mány te­rü­le­té­ről, Lungh­szi­ból való volt, és a IX. szá­zad­ban élt

Ji-feng idő­szak – i.sz. 676-678

Kaj-jüan idő­szak – i.sz. 713-741

Az élő­lé­nyek min­den cso­port­ja – a régi kí­na­i­ak öt cso­port­ba osz­tot­ták az élő­lé­nye­ket: tol­las, sző­rös, pán­cé­los, pik­ke­lyes és sima bőrű lé­nyek­re. Az egyes cso­por­tok leg­fon­to­sabb fa­jai: a fő­nix, az egy­szar­vú, a tek­nős­bé­ka, a sár­kány és az em­ber.

A déli tar­to­mány kor­mány­zó­ja

Szer­ző­je, Li Kung-co, (kb. 770-850), Po Hszi­ang-csi­en író ba­rát­ja, és Po Csü-ji kor­tár­sa volt. Több fan­tasz­ti­kus tár­gyú no­vel­lá­ja ma­radt fenn.

Cseng-jüan idő­szak he­te­dik éve – 791

Ava­lo­ki­tes­va­ra Szút­ra – A budd­his­ta mi­to­ló­gia egyik leg­fon­to­sabb „szent­jé­nek”, a kö­nyö­rü­le­tes­ség meg­tes­te­sí­tő­jé­nek tör­té­ne­tét el­me­sé­lő könyv

Cseng-jüan idő­szak ti­ze­dik éve – 794