NEGYVENNYOLCADIK FEJEZET

„Dorian már nem alszik jól. Érzem, hogy a leopárd frusztrált haragja egyre nő. Az elszántsága, ami olyan nagy akaraterőt ad neki, és hihetetlenül hűségessé teszi, könnyen megszállottsággá változhat benne. Nem hagyom, hogy arra az útra tévedjen. Még egyszer nem.” Ashaya Aleine személyes, titkosított naplójának részlete

Dorian néhány nappal később, immár teljesen felgyógyulva találkozott Lucasszal és a többi őrszemmel.

  • Megpróbálták megölni a páromat. Megszegték a szabályokat. – Ezek a mesterlövész halálos kijelentései voltak.

A párja mentál volt. A gyerek, akit gyakorlatilag már a sajátjának tekintett, mentál volt. Ezért Dorian már képtelen volt úgy gyűlölni a mentál fajt, ahogyan korábban. De volt néhány mentál, akiknek sohasem volt képes megbocsátani. A Mentál Tanács elvette tőle a húgát, most pedig megpróbálták elvenni a párját is. Azok a szörnyetegek már halottak voltak, csak még nem tudták.

  • Tudom, hogy vért akarsz ontani, Dorian – szólt Lucas. – De van egy kis gond.

Az őrszem rohadtul tisztelte az alfáját, de ebben a kérdésben nem akart engedni.

  • Micsoda?
  • Nem tudjuk, ki rendelte el a merényletet. – Lucas felemelte a kezét, mielőtt bárki közbeszólhatott volna. – Vaughn, folytasd!
  • Beszéltem Anthonyval – szólalt meg a jaguár. – Azt mondja, széthúzás van a tanácsban. Ashayát csak akkor lett volna szabad megölni, ha a foglyul ejtésére minden kísérlet csődöt mond.
    Dorian erősen és hosszan káromkodott.
  • Biztos, hogy egy tanácsnok volt az. Más nem fér hozzá teleportálni képes Tk-khoz.
  • Anthony is ezt gondolja, de nem tudta megmondani, pontosan kivolt az. – Vaughn arcán ugyanaz a harag tükröződött, mint Dorian vonásain. – Némelyik tanácsnok felvetette, hogy ez igazából egy Elcsendesedést támogató, önjelölt rendfenntartó csoport, a Tiszta mentál faj műve volt.
  • Milyen kényelmes megoldás!
  • Igen. – Vaughn karba fonta a kezét. – De nekünk így nincs célpontunk.

Dorian lassan lélegzett, hogy úrrá legyen a sötét dühén, és igyekezett tiszta fejjel gondolkozni.

  • És miért ne próbálnák meg újra? – A vágy, hogy megvédelmezze a párját, hihetetlenül erős volt benne, éjjelnappal mardosta. – Most, hogy ennyire szem előtt van, könnyű célpont lehet.
  • Eamon felvette, ahogy meglőttek téged – jegyezte meg csendben Clay. – Csak akkor tette le a kamerát, amikor már bugyogott a vér a nyakadból.
  • Hú, kösz, hogy emlékeztettél erre – nézett komoran a társára Dorian.
    Mercy hozzávágott egy párnát.
  • De szőke vagy! Clay ezzel azt akarta mondani, lehet, hogy a tanács ezzel saját magát döfte hátba.
  • Nem, engem lőtt nyakon. – De Dorian közben elgondolkozott. – Mennyit vett fel belőle Eamon?
  • Egyértelműen látszik a merénylő hátulról, és ahogy te Ashaya elé veted magad. Élőben ment az adás, mostanra már mindenhol ott van. – Clay megvonta a vállát. – Mehetsz, és vadászhatsz rájuk, és közben megöletheted magad, vagy hátradőlhetsz, és figyelheted, hogyan omlik ez az egész a tanács fejére.
  • Azt akarjátok, hogy gondolkozzam racionálisan – füstölgött Dorian. – Már régóta nem tudok racionálisan gondolkozni.
  • Ekkor megérezte a kék jeget a lelkén, a szenvedélyt és a szeretetet, a gyengéd kezeket és az édes ajkakat.
    Shaya.

A párja, aki ép volt és egészséges, és elég racionális ahhoz, hogy kitisztítsa az ő zavaros gondolatait.

  • Rendben – határozott Dorian. – Nyomassátok a felvételt újra és újra, nézzük, mit lép a tanács. – A mentálok érzelemmentesek voltak, de nem hülyék. – Ha elég sok példányban hozzátok nyilvánosságra, valaki csak feltölti a Mentálhálóra.
  • Ez valószínűleg már meg is történt – jegyezte meg a padlón ülve Nate. – Most már csak várnunk kell. Meglátjuk, milyen taktikát választ a Mentál Tanács. Lehet, hogy Ashaya végre túl forró lesz ahhoz, hogy hozzá merjenek nyúlni. De az is lehet…
  • …hogy gyökerestül akarják majd eltüntetni a problémát.
  • Ez esetben mind megyünk veled vadászni – tette hozzá halkan Lucas.

Dorian az alfájára nézett, és kissé megnyugodott, mert tudta, hogy Lucas be fogja tartani az ígéretét.

  • Van még valami? – kérdezte, tudatva a többiekkel, hogy a bosszúvágya és a vérszomja alábbhagyott. De azt nem tudta, meddig fog tartani a lelkében a béke. Ő sohasem felejtett könnyen.
  • Az emberek – mondta Clay. – Azok, akik Ashaya után szaglásztak. A patkányok azt gondolták, valószínűleg a Tenderloinban van a főhadiszállásuk, de már napok óta nem láttak ott mozgást.
  • Valószínűleg elriasztotta őket a merénylet – vélte Nate.
  • Az emberek nem szeretnek a mentál-alakváltó konfliktus kereszttüzébe kerülni.
    Dorian egyetértett ezzel.
  • Óvatosnak kell maradnunk, de nem hiszem, hogy az emberek elég közel jutnának Ashayához, és ártani tudnának neki. A fizikai képességeik nem elég jók ahhoz, hogy a saját terepünkön győzzenek le minket. – Az emberek nem érezték a szellőkön érkező illatokat, a jelenlétüket pedig éppen annyira nem tudták titokban tartani, amit a mentálok.
  • Ha elmondom Tallynek, hogy ezt mondtad, szétrúgja a hátsód – vigyorgott Clay.
  • Nem is – nevetett vissza rá Dorian. – Ashaya majd megvéd.
    Ezen mind jót derültek, majd a beszélgetés más irányt vett.
  • Megfogadom a tanácsod – fordult Dorianhez Lucas –, és áthelyezem Aaront a kínai negyedből. Találnunk kell valakit a helyére.
  • Mia – javasolta Vaughn. – Ő bárhová könnyen be tud illeszkedni, és ránézésre körülbelül annyira ijesztő, mint egy kanári.
  • Rendben – bólintott Lucas. – Mercy, hogy van Cory?
  • Kösz, jól. Ideje, hogy őt és Kitet hivatalosan is felnőtté nyilvánítsuk.
  • Nicót is – tette hozzá Clay. – A többi fiatalnak még van mit tanulnia.

Hosszabb beszélgetés következett, amelyben sorba vették az érveket és az ellenérveket. Az alakváltók között a felnőtt lét nem mindenkinek kijáró jog volt, azt kemény munkával és érettséggel kellett kiérdemelni. Kittel kifejezetten óvatosan kellett bánniuk: ő egy jövőbeli alfa illatát hordta magán, és a fiatal alfák sorsa könnyen kisiklott.

Ezúttal azonban mind egyetértettek. Kit, Cory és Nico eléggé felnőttek ahhoz, hogy mostantól hivatalosan újonc katonákká avassák őket. A leopárdok katonaléte nem a háborúzásról szólt, hanem a falka védelméről. Arról, hogy valaki megáll a saját lábán.

Vérben és örömben egyaránt.