Szabadulás Nalini Singh

Prev Next

KILENCEDIK FEJEZET

Már évekkel ezelőtt meg kellett volna semmisítenem ezt a naplót, de ez az egyetlen dolog, ami miatt még sikerült megőriznem az épelméjűségemet. Csak itt vallhatom be, hogy minden tettem, minden mozdulatom, minden tervem csakis őérte van. A fiamért, Keenanért. Ashaya Aleine személyes, titkosított naplójának részlete

Az óra éppen éjjeli tizenegyet ütött, amikor Mercy befejezte Ashaya lábának gyógyítását, és felegyenesedett.

Rendbe fog jönni.

Dorian az eszméletlenül fekvő alakra pillantott. A testében feszülő, kínzó feszültség összecsapott a védelmező ösztönnel.

Ez normális? – Annyira sérülékenynek látta a nőt.
Te nem ájultál volna el. Én sem – válaszolt Mercy, miközben pakolni kezdett. – De ő nem katona, és a vérvétel eredménye azt mutatja – meglóbált egy szerkezetet, amit éppen akkor tett vissza az elsősegélynyújtó készletbe –, hogy nemrég egy másik trauma is érte.

Valami nem stimmel.

A védelmező ösztön fellángolt benne.

Súlyos? Ragályos? – Beszívta a nő illatát, de semmi rosszat nem érzett rajta. Csak az Elcsendesedés szokásos, hideg bűzét. A benne lakó leopárd néma mordulásra nyitotta a száját. Annyira gyűlölte az érzelemnélküliséget, hogy ezt az érzést még Sascha sem tudta csendesíteni benne.
Nem, semmi ilyesmi. – Mercy megmosta a kezét, és megállt a férfi mellett. – Úgy tűnik, valamilyen méreg volt. Azt hiszem, a szervezete még tisztítja magából az anyagot. Sascha vagy Tammy többet tudnak majd erről mondani, mint én.

Dorian erőt vett magán, és Mercyre nézett, ahelyett, hogy megérintette volna Ashayát. Csak azért, hogy ellenőrizze, jól van-e.

Mi a fene volt ez? Csak úgy felemlegetted Sascha nevét?

Mercy elpirult.
Ez a nő nem hülye, és egyikünk sem él valami rejtőzködő életet. – A hangja erélyes, mély volt. – Ugyan már, Dorian, te vagy a DarkRiver reklámarca. Ha plakátokat nyomnánk, a te „Ó, nézd, milyen cuki, nem is veszélyes!” pofid virítana rajta!

Dorian már megszokta, hogy folyton cikizik a külseje miatt. Való igaz, szőke hajával és kék szemével sokkal inkább tűnt egy gondtalan szörfözőnek, aki csak a jó hullámot várja, mint véres kezű leopárd őrszemnek.

Nicsak, ki beszél? Csak nem Miss Csini Bikini 2067-ből? – Mercyt cukkolta éppen, de még eközben is figyelte Ashaya egyenletes légzésének hangját.

Mercy arca elkomorodott a haragtól.
Erről egy szót se, soha, senkinek! Megértetted?!

A férfi elvigyorodott.

A kedvencem a piros alapon fehér pöttyös volt, az olyan… aú, ez fájt! – Megdörzsölte az oldalát, ahol a nő könyöke a bordájának csapódott, és titkon hálás volt, hogy a fájdalom elvonta a figyelmét Ashayáról.
És ez még csak a kezdet! Még egy ilyen, és meg foglak ölni álmodban – csacsogott Mercy ártatlan hangon. – A pöttyös bikinit pedig betömöm a… – Hirtelen elhallgatott, és az ajtó felé nézett. – Te is…?
Vaughn az – válaszolt Dorian. – Menj nyugodtan, én őrzöm a mentált.

Mercy furán pillantott fel rá.
Neve is van ám. Neked pláne tudnod kellene, amilyen megszállott vagy.
Alapos felkészülés, nem megszállottság. – Dorian valóban nagy gondot fordított rá, hogy ismerje a környéken lakó, fontos mentálok nevét és címét. Puszta kezével kitépte ugyan Santano Enrique szívét, de ez nem volt elég, hiszen tudta, hogy a gonoszság, ami egy hozzá hasonló, mentál sorozatgyilkost létrehozott, továbbra is létezett és egyre erősödött. Mindenáron le akarta vágni annak a szörnyetegnek a fejét, és ha az visszanőtt, akkor kész volt újra nekirontani. És újra, és újra.

Ahányszor csak kellett.

Akkor talán a húga szelleme nem kísértené már többé.

Kylie teste még meleg volt, amikor ő odaért. A vágások, amiket Santano ejtett a testén, a szép, pajkos, szinte még gyerek kishúgát véres húscafattá torzították. Nem számított, Dorian hány mentált ölt meg azóta, s hányat fog még eltenni láb alól, ezen a tényen már nem változtathatott. Kylie-t semmi sem hozhatta vissza a sírból. De arról gondoskodhatott Dorian, hogy egyetlen testvérnek se kelljen elveszítenie azt, akit ő elveszített, egyetlen anyának se kelljen úgy zokognia, mint ahogy az övé zokogott, és egyetlen apának se kelljen úgy ordítania dühében, mint ahogy az övé tette.

A szülei a falkára támaszkodtak, ez segített nekik elviselni a gyászt. És kóborolni mentek. Amikor túl sok fájdalom gyülemlett fel bennük, leopárd alakot öltöttek, és elmentek. Dorian nem tagadhatta meg tőlük a szökésnek ezt a lehetőségét, de nem is tudott velük tartani. Egyrészt nem tudott állat alakot ölteni, de ami ennél is fontosabb volt: őő rszem volt a DarkRiver falkában, ami pedig éppen háborúban állt. Még akkor is, ha ez egy csendes, titkos háború volt, és a nép nagy része nem is tudott róla. Lucas meghagyta Dorian szüleinek a gyászukat. Dorian is támaszkodhatott rá akármikor, de lényegében az alfa elvárta tőle, hogy legyen úrrá a bánatán.

És Dorian is éppen ezt várta el saját magától. Sértésnek vette volna, ha valaki különleges bánásmódban akarja részesíteni. Szüksége is volt arra, hogy felelős legyen a falkáért. Néha ez volt az egyetlen dolog, ami visszatartotta őt attól, hogy ne fogjon fegyvert és ne váljon vérengzővé.

Most is ez lebegett a szeme előtt, miközben figyelte, ahogy Mercy egy őrszem óvatosságával kinyitja az ajtót. Vaughn felvonta a szemöldökét, amikor meglátta, ők ketten milyen feszültek.

Mi van, csak nem lett közben farkasszagom? – Megszagolta a karját. – Nem. Olyan szagom van, mint az én vadító Vörösömnek. – Elvigyorodott, miközben a párját emlegette, és belépett a házba.

Dorian nem mozdult az ágy mellől. Ha Ashayáról volt szó, nem tűrte volna, hogy bárki is beleszóljon a dolgába. Ha Vaughn azért jött, hogy átvegye az irányítást, akkor vér fog folyni, gondolta.

Ha farkasszagod lett volna – szólt, és azon volt, hogy a hangján nehallatsszon, milyen erősen fojtogatja a birtoklási vágy –, már meg kellett volna ölnöm téged.

Mercy becsukta az ajtót, és elmosolyodott.

Te legfeljebb sorszámot húzhattál volna utánam.
De harcias vagy ma, Mélisande, drágám! – jegyezte meg gunyorosan, a lány valódi nevét felemlegetve Vaughn.

Mercy a szemöldökét ráncolta.

Ma mindenki meg akar halni!

Vaughn elhajolt a nő ütése elől, majd lazán az ajtó mellett, a falnak támaszkodva megállt.

Mi történt a lábával?

Dorian hagyta, hogy Mercy nagy vonalakban felvázolja az eseményeket, és közben átjárta őt a tudat, hogy a mentál nő az ágyon fekve milyen kiszolgáltatott volt. De ettől még lehetett akár a tanács kémje is.

A keze ökölbe szorult.

Nos – kérdezett rá Vaughntól, amikor Mercy befejezte a beszámolót miért is nyitottunk menhelyet elveszett mentálok számára?

Különben is, hogy a pokolba került ő a Ligetbe?

Aleine áruló lett – válaszolt Vaughn.

A Dorianben lakó leopárd dorombolni akart, de az ember énjét nem volt ilyen könnyű meggyőzni.

Ez mennyire biztos infó? – Keresve sem lehetne ugyanis jobb módot találni arra, hogy beférkőzzön az ellenség sorai közé, mint egy ártatlan kisgyereket kihasználva. Mindenki tudta, hogy a leopárdok vadul védelmezik a kölykeiket, és általában a gyerekeket, mindegy, hogy azok emberi vagy mentál bőrbe születtek. – Ő nagyon közel állt a tanácshoz.
Anthony igazolta, hogy a tudós szimpatizál a lázadókkal. – Ennél többet nem is kellett mondania. Anthony Kyriakus nem csak Vaughn párjának, Faithnek az apja volt, de az Elcsendesedés kényszere ellen harcoló, titkos ellenállás vezetője is.
Ő szervezte meg, hogy a nőt felvegyük, de Aleine nem tud arról, hogy Anthony is benne van ebben, szóval ezt tartsátok titokban! Anthony biztos benne, hogy Aleine nem kém, de minél kevesebben tudnak arról, milyen szerepet játszik, annál jobb.

Vaughn tisztelte ugyan Doriant, de egyáltalán nem állt szándékában megbízni a nőben, amíg Ashaya nem bizonyított. Neki. Mert ez az ő személyes háborúja volt.

Kapcsolódik a Mentálhálóra?
Igen. – Vaughn kihúzta magát. – Ezért kezeljétek őt biztonsági kockázatként. Azt hiszem, Anthonyban megbízhatunk, de amíg tökéletesen biztosak nem vagyunk Aleine felől, nem kockáztathatunk.

Mercy egyetértően bólintott.
Még ha tényleg áruló is, amíg a hálóra kapcsolódik, ki tudnak szedni adatokat az elméjéből.

Dorian számára a Mentálháló mindig is valami közös, egységes tudatot jelentett, de most először belegondolt, milyen érzés lehet, hogy a halálos veszélyt azon a kapcsolaton keresztül kell várnod, ami egyben az életedet is jelenti.

Hol helyezzük el? – Dorian nem tudta, hogy fel akarja tenni ezt a kérdést, amíg ki nem szaladt a száján.
Miért kellene őt bárhol is elhelyeznünk? – kérdezett rá Mercy, megmutatva valamit a könyörtelen gyakorlatiasságból, ami olyan jó őrszemmé tette. – Ha a tanács üldözi őt, valószínűleg több bajunk lesz vele, mint amennyi hasznunk. Megmentette Jont és Noort, mi pedig viszonoztuk ezt, amikor elraboltuk a fiát, és összevarrtuk a lábát. Anthony biztosan ismer valakit, aki be tudja fogadni Ashayát!

Dorian azon kapta magát, hogy a benne lévő vadállat halálos figyelme Mercyre összpontosul. Ez a reakció ugyanonnan fakadt, ahonnan az őrült vágya, hogy kisajátítsa a mentált. Pedig az eszével tudta, hogy a nő csak a dolgát teszi: a falka érdekeit tartja szem előtt. Neki is éppen ezt kellett volna tennie ahelyett, hogy őrt áll egy nő felett, aki talán könnyedén tőrt döf majd a DarkRiver hátába.

Mégsem tudta rávenni magát arra, hogy elmozduljon onnan. A francba!

Vaughn hangja rázta fel Doriant a gondolataiból.

Anthony azt mondta, Aleine teljesen új személyazonosságot kapott, mellé bankszámlákat és menekülési útvonalat, szóval könnyen meglehet, hogy amint felébredt, továbbáll. Ha mégsem, akkor akár hasznát is vehetjük a tudásának. Cserébe segítünk neki.
Ez jogos – ráncolta a homlokát Mercy. – Ráadásul nálunk van a fia. Biztosan nem fog elmenni nélküle, miután ilyen nagy kockázat árán kiszabadította őt.
A fiú pedig nem szakadhat le a Csillagok hálójáról – emlékeztette őket Dorian. – Azt tudjuk, hogy minket ez a kapcsolat nem akadályoz az utazásban, de beszélgettem erről Saschával, ő pedig azt mondta, nem tudja, hogy a távolság milyen hatással lenne egy mentálra. És ezt nem egy gyereken kellene kipróbálni.

Dorian Ashayára pillantott, és azon tűnődött, vajon Mercynek volt-e igaza. A nő tényleg a fiáért tette mindezt? Vagy csak el akarta őt tenni az útból, hogy nyugodtabban valósíthassa meg a saját gonosz terveit? Az ember és a macska is ezen tépelődött… Mert egy dolgot biztosan tudtak: ha Ashaya valóban kém, akkor meg kell őt törni.

A DarkRiver terület egy másik részének mélyén Clay Bennett az asztalnál ült, és elolvasta az üzenetet, ami miatt a telefonja villogni kezdett.

– Teijan az – mondta Tallynek, miközben újabb ragasztószalagdarabkát nyújtott át neki.

A lány elvette azt, puszit dobott a párjának, és tovább csomagolta Noor szülinapi ajándékát. A kislány annyira aktív volt, hogy napközben lehetetlen lett volna bármit is titokban tartani előle.

Mit akar?
Kértem tőle néhány infót. – Clay beütötte Teijan kódját, és várt.

A patkány alakváltók alfája meglepettnek tűnt, amikor fogadta a hívást.

Te miért vagy még ébren éjfélkor?
Semmi közöd hozzá. – Clay elmosolyodott, amikor látta, milyen rosszallóan néz rá Tally. A lány folyamatosan arra akarta rávenni, hogy legyen kedvesebb másokkal. – Van valami híred a számomra?
Igen. – Teijan habozott egy kicsit. – Várj, Aneca alszik.

Clay megvárta, amíg a másik férfi távolabb megy az alvó kislánytól. Egy évtizede ez a hatéves csöppség volt az egyetlen patkány alakváltó gyermek. A két falka közötti bizalom erősödésének jele volt, hogy az alfájuk megosztotta velük ezt az információt.

Mit csinálsz te vele? – kérdezte Clay.
Vigyázok rá. A szülei randizni mentek.

Clay elvigyorodott, amikor meghallotta, hogy az apró, de vad harcos bébiszittert játszik.

Jól elhúzódik az a randi.
Emlegettek valami hotelszobát is. De néhány óra múlva biztosan hazaérnek. – A férfi hangjában vidámság bujkált. – Nem bírják sokáig a kicsi nélkül.
Csak várd meg, amíg neked is lesz gyereked! – figyelmeztette őt Clay. – Egy pillanatra nem figyelsz, ezek beléd vájják az apró karmaikat, és neked annyi. – A szája mosolyra húzódott, amikor eszébe jutott, Noor aznap este is hogyan vette rá, hogy egymás után négy esti mesét is olvasson neki. Kinyújtotta a kezét, és lefogta a papír sarkát, hogy Tally le tudja ragasztani. A lány köszönetképpen végigsimított az ujján, Clay szíve pedig ettől elszorult. – Szóval, mit hallottál?
A tudósról, aki megszökött? Néhány apróságot. Mire vagy kíváncsi?

Claynek fogalma sem volt arról, hogy a patkányok hogyan tudják meg, amit tudnak, de nagyon örült, hogy a falka velük szövetkezett, és nem a mentálokkal.

Keresik?
Semmi konkrétat nem hallottam erről. Csak annyit, hogy fontos mentál ugrott ki. De megtudtam valami más érdekeset.
Ki vele!
Azt beszélik, hogy Vegasban és Los Angelesben Jax-függők tűnnek el az utcákról.

A Jax nevű drogot szinte csak mentálok használták. Az alakváltók testében az anyag mutációt okozott, ezért szinte biztos, hogy senki sem merte kipróbálni, az emberekre pedig a jelek szerint nem volt semmilyen különösebb hatással, szóval csak a mentál függők szenvedtek tőle.

A tanács takarít?
Nehéz megmondani. Valami nem stimmel a dologgal. Ha a tanács csinálná, egyik nap lenne tíz, másnapra nem maradna egy sem. Most meg elvisznek egyet vagy kettőt, aztán visszajönnek még egy párért.

Clay fajtól függetlenül nem volt jó véleménnyel a drogosokról, de ha újra egy mentál őrült szabadult el és garázdálkodott az utcán, nekik tudniuk kellett, hogy megvédjék a sajátjaikat.

Hívj, ha bármi biztosat megtudsz, vagy ha bármi jelét látod annak, hogy ember vagy alakváltó is célponttá válik. – Ha csak mentálok érintettek az ügyben, akkor arról a tanács majd gondoskodik. Sok mindent lehetett rájuk mondani, de az biztos, hogy hatásosan takarították el a saját mocskukat. Kivéve persze, ha a jóváhagyásukkal gyilkolok egyike csúszott ki a felügyeletük alól.

Miután megszakította a kapcsolatot, elmesélte Tallynek, mit hallott Teijantól.

Úgy tűnik, Ashaya egyelőre biztonságban van.
Találkozni akarok vele – ismételte meg egy órán belül harmadjára is a kérést Talin. – Ha ő nem lenne, Noort és Jont sem tudtuk volna megmenteni. Köszönetet akarok mondani neki, és felajánlani a segítségemet.

Te jó ég, milyen makacs volt ez a nő! Clay azonban egy macska, tele birtoklási és védelmező ösztönökkel.

Az a nő most veszélyes. – Clay felmordult, amikor a párja ellenkezni akart. – Ha megbizonyosodtunk róla, hogy minden rendben körülötte, akkor felőlem annyi teadélutánt rendezel vele, amennyit akarsz. És most is segítesz neki: a falkán keresztül.
És Keenan?
A gyerek szerintem már rég alszik.
Nagyon vicces! Úgy értettem, mi lesz kettejükkel.
Ha Sascha engedélyezi a látogatást, akkor részemről rendben. Így már boldog vagy?
Nem. – A lány felállt, megkerülte az asztalt, és a férfi ölébe telepedett. – Rémesen kötekedő vagy.

Tally nem tehetett róla, az ajka mosolyra húzódott. – Te meg bitang!

Ashaya egyetlen nagy szívdobbanással magához tért. Abban a pillanatban a telepatikus képessége is kiáradt, oly sok éve élt már kettős életet, hogy ez automatikus reakcióvá vált. A Tp-státusa gyenge volt ugyan, de arra elég, hogy megállapítsa: nincs egyedül.

Felébredt – hallotta az ismerős férfihangot. – Hallom, hogy megváltozott a szívverésének ritmusa.

A nő az őrszem felé fordította a fejét.
- Ez nem igaz.

Az üres kandalló előtt ülő, halálosan szép férfi egy kést pörgetett az ujjai között. Most felvonta a szemöldökét.

Biztos ebben?

Nem, Ashaya nem volt benne biztos. A férfi tekintete olyan szúrós volt, a nő úgy érezte, a velejéig hatol. El tudta képzelni, hogy a leopárd érzékei olyan élesek, hogy még az ébredéskor gyorsuló szívverését is észlelik. Ez pusztán fiziológiai reakció volt, még a mentál sem tudta irányítani. Most azonban összpontosított, hogy nyugodt tempóra lassítsa a szívritmusát.

A lábam sokkal jobb. – Kipróbálta, hogyan mozog, kinyújtotta az izmait, de az ágyon maradt. – Mercy jó orvos.

Dorian megpörgette az ujja hegyén a pengét. Az ügyessége és a figyelme teljesen megbabonázta a nőt. Egyetlenegy hiba elég lett volna, hogy a tőr átvágja a férfi bőrét és az izmait.

Apropó, Mercy – folytatta, de nem tudta levenni a tekintetét a villogó pengéről. – Ő hol van?

A metsző, kék tekintet rászegeződött. A kés olyan gyorsan tűnt el a férfi kezéből, hogy Ashaya nem is látta, hová lett.

– Ön néhány óráig öntudatlan volt. Mercynek dolga van.

A nő a kandalló felett lógó faliórára pillantott.

De hiszen hajnali egy óra van!
A mentálok ilyenkor szeretnek megtámadni minket.

A kutató izmai lassan bemelegedtek. Felült az ágyon.

Értem.
Nem stimmel a szemének a színe.
Életében egyszer látott csak engem, akkor is sötétben.
A látásom olyan éles, akár egy macskáé.

A nő nem válaszolt, csak letette a lábát a földre, és néhány másodpercnyi pihenő után megpróbált felállni. Az izmai ellenkeztek, de megtartották. Mercy tényleg jó munkát végzett. Ashaya nem fog mostanában futóversenyt nyerni, de legalább már nem szorult rá mások segítségére. Főleg nem egy leopárdtól, aki vigyázott ugyan rá, de a tekintete olyan éles volt, hogy a nőnek az volt az érzése, a vadállat póráza bármelyik pillanatban elszakadhat.

A fiam… – szólalt meg. Tudta, ezzel kockáztatja, hogy elárulja magát, de képtelen volt tovább elfojtani a vágyát, tudnia kellett az igazat. – Valóban életben van?

Dorian válaszként odadobott neki egy mobiltelefont.

Nézze meg a videókat!

A nő úgy is tett, és végignézhetett egy egyperces felvételt Keenanről, ahogy a fiú összegömbölyödve alszik, a légzése nyugodt és egyenletes, a keze a párnán nyugszik az arca mellett. A kicsi fia biztonságban volt. Ashayának nagy kő esett le a szívéről, de még így is nagy erőfeszítésébe tellett, hogy a harmadik ismétlés után megállítsa a lejátszást, és visszadobja a telefont Doriannek.

– Köszönöm.

A férfi villámgyors reflexeinek hála elkapta a készüléket.

Meg szeretné látogatni?

Ashaya furcsa, csendes ürességet érzett az elméjének újonnan felébredt részén, ahol az őt Keenannel összekötő kapcsolat bújt meg titokban, oly hosszú ideje.

Nem.

Dorian összeszorította az ajkát.

Gondoltam.

Az elméjében egy ajtó, ami egyszer kinyílt, és azóta sohasem csukódott be igazán, most tágabbra nyílt. Csak néhány centivel ugyan, de éppen eléggé ahhoz, hogy valami illékony dolog kiszökjön rajta, és vadul végigrohanjon az erein.

Értsd meg, Keenan nincs biztonságban mellettem! – tört fel belőle a kiáltás, de amint kimondta a szavakat, Ashaya már tudta is, hogy hibát követett el. Azonnal megérezte, ahogy Amara elméje nekifeszül az ő elméje pajzsának, amit az Elcsendesedés áthatolhatatlan jegének kellett volna megerősítenie. Vonzották őt a tudós Keenan iránt táplált, tiltott érzelmei, és most már valami új is. Valami sötét, nyers és veszélyes: az, ahogyan Dorianra reagált.

Ashaya minden eszközt felhasznált, amit csak tudott, hogy úrrá legyen az izgatottságán, mielőtt Amara rátalálhatott volna. Amikor végül felnézett, meglátta, hogy Dorian zavaróan átható tekintettel figyeli őt.

Azt mondod, érdekel, hogy biztonságban van-e a fiad?

A kérdés gúnyosnak tűnt, de a férfi szeme olyan volt, mint a prédát becserkésző ragadozóé, Ashaya pedig megijedt, hogy ha nem vigyáz eléggé, ez az intelligens vadász a leghalálosabb titkára is rájönne. Ezért úgy döntött, jobb, ha nem bonyolódik bele a dologba, bármennyire is gyötörte a kíváncsiság.

A tekintetét elfordítva Dorianről és a veszélyről, amit a férfi jelentett, a szeme a hátizsákjára tévedt. Óvatosan odasétált az ajtó mellé, ahol a csomag feküdt a padlón. Néhány helyen szakadt volt és piszkos, de lényegében sértetlen.

Köszönöm, hogy elhoztad ezt.
Ne nekem köszönd, Vaughn ment el érte. Én itt maradtam, hogyvigyázzak rád, nehogy előhozakodj valami mentál trükkel.

A nő letette maga elé a táskát, és kinyitotta. Nem akart titkolózni: ha akarta, Doriannek bőven volt alkalma átnézni, mi volt benne.

– Akkor kérlek, add át hálámat Vaughnnak. – Eszébe jutott a gondolat, hogy vajon minden alakváltó hím ilyen ellenséges-e, mint Dorian, de gyorsan el is vetette a gondolatot, amikor rájött, hogy ettől csak még inkább a zsigereiben érzi a veszélyes férfi jelenlétét.

Prev Next