1

- Úgy tűnt, az imák mégsem segítettek.
     A sikátor bejáratánál nem gyülekezett a tömeg. A járókelők többsége már látott hullát. Ráadásul ennek a példánynak megvolt minden darabja, és nem volt híres ember, így a hiénáknak nem volt mit bámulniuk. A csődületet az is csökkentette valamelyest, hogy a legtöbben allergiásak voltak a ferdén a járdán parkoló, bekapcsolt fényszóróval és villogó fényekkel várakozó Lone Star cirkálóra. Senki nem állt az utamba, amikor átkeltem az úttesten, átfurakodtam a cirkáló mellett, és beléptem a sikátorba.
    Az ork zsaru felnézett rám. A fényszórók vakító sugarában megcsillantak az esőcseppek.
- Ismeri, Kies? Harry Braxen pislogott, és összehúzta a szemét, hogy védje a langyos esőtől. Jól nézze meg!
    Elég volt egyeden pillantást vetnem rá. Rózsaszín szeme vakon meredt a szürke seattle-i égboltra; az albínó sokkal inkább tűnt viaszbábunak, mint egy emberi lény maradványának. Fehér haja mohawkosra volt vágva, és még az eső sem tudta lelapítani a zselézett tüskéket. Ajka még soha nem volt ennyire színes, de az egészségtelen kék remekül beleolvadt bőrének szürkés árnyalatába, és az öböl felől kavargó ködbe.  Maga is ismeri, Braxen. Látta őt a Pusztulatban azon a napon, amikor Roberts tiszteletes eljárta a mártírtáncot. Ugyanazon a napon, amikor egy kisfiúnak azt mondtam, hogy imádkozzon az albínó biztonságáért. A neve Albion. Nem hiszem, hogy volt RASZ-a.
    Braxen felírt valamit a noteszébe.
- Nem is sejti, miért kapták el?
- Hogy miért? Megráztam a fejem, és ösztönösen a nyakamban lógó farkasfejes medál után nyúltam. Fogalmam sincs.
- A halál okát nem nehéz megállapítani szólalt meg az engem követő árnyék. Lopakodó Kölyök előrelépdelt, letelepedett madárszerű titánötvözet lábaira, és félrehúzta az Albion szél felőli oldalát takaró nedves újságpapírt. Az albínó agyonmosott Mercurial pólójának oldalán hatalmas lyuk tátongott. Braxen erőtlen tiltakozását figyelembe sem véve, Lopakodó fém bal kezével feltépte a ruhadarabot, és rámutatott Albion mellén a kékes szélű lyukra. Bemeneti nyílás, .30-06-os, könnyű lövedék, kevés lőporral. Feszített rézhüvelyre tippelnék, amelyik becsapódáskor szilánkokra robban. Lopakodó Braxenre nézett. A kölyök vérének nagy része a tüdejében lesz. Eltalálták, vérezni kezdett, és a halálba hajszolta magát. Braxen bólintott, de ezúttal nem jegyzetelt. Mindketten tudtuk, hogy ha Lopakodó Kölyök a világ egyik legtalálékonyabb riválisbúcsúztató szakértője mond valamit a halál okával kapcsolatban, akkor ott szó sem lehet tévedésről.
- Milyen fegyver volt?
    Lopakodó karmos lába halkan megcsikordult a betonon, ahogy felegyenesedett.
- Egyedi kialakítású puska. Hosszú cső a minél nagyobb pontosság és kezdősebesség miatt.
    A cirkáló lámpájának fényözönében Braxen agyarai élesen elütöttek fakó bőrétől.
- A maga gyártmánya?
- Én nem foglalkozom játékszerekkel.
- Ezt a fiút nem egy játékkal ölték meg, Lopakodó. Lopakodó vállat vont, mintha azt mondaná: „Ahogy gondolod." Mindkét kezét belesüllyesztette esőkabátja méretes zsebébe, és visszaereszkedett a lábára. A fényszórók miatt csak egy sziluett látszott belőle, kivéve Zeiss szemének vörös izzását.
    Láttam Lopakodó vállának tartásán, hogy többet nem fog mondani Braxennek.
- Harry, majd a gyilkosságiak ellenőrzik, amit Lopakodó mondott.
    Az ork zsaru a fejét rázta.
- Nem, nem fogják. Ezt a hullát nem boncolják fel.
- Miről beszél? Gyanús haláleset, nem? Lenéztem Albion testére. -A nyomozás lefolytatásához szükség van boncolásra.
- Miféle nyomozás, Kies? Ennek a kölyöknek nincs RASZ-a. A rendszer szempontjából egyszerűen nem is létezik. Nem szerepel semmiféle statisztikában, adatbázisban.
    Legszívesebben megragadtam volna a gallérját, de két dolog megállított. Az egyik a felismerés volt, hogy Braxennek teljes mértékben igaza van. Rendszerazonosító szám nélkül hivatalosan sem Albion, sem az agglomeráció árnyaiban rejtőzködő többi ember nem létezik. Iskolába nem mehetnek, a kórházakban nem kapnak kezelést, a segélyszolgálatok nem törődnek velük.
    Nálam jobban senki sem tudta, hiszen én is RASZ nélkül nőttem fel.
    Szóba sem jöhetett, hogy a hatóság nyomozást indítson egy Albion-féle kölyök halálának ügyében. Ha tünde, ork vagy indián lett volna, legalább a saját fajtája törődik vele. A Lone Star azonban csak egy magáncég volt, amelyet arra szerződtettek, hogy tartsa fenn a rendet Seattle-ben, nem pedig hogy takarítson fel egy gyilkos után, aki gondatlanul elszórta a szemetét.
    A másik dolog, ami megállított, Braxen hangsúlya volt. Harry Braxen hiába dolgozott a zsaruknál, nem is hasonlított a többi kékruhásra. Seattle-ben nőtt fel, és orkként nagyon is jól ismerte a rendszer diszkriminációját és érzéketlenségét. Abban a pillanatban tudta Albionról, hogy kicsoda, amikor meglátta, de értesített engem, hogy azonosítsam a holttestet, hátha felvállalom az ügyet.
- Ki vele, Harry! Nem szeretek idekint ázni.
    Braxen lekuporodott a holttest mellé, és letérdelt a nedves betonra. Lopakodó Kölyök árnyéka mindkettőnket eltakart, és Harry elég halkan beszélt ahhoz, hogy csak Albion és a Gyilkológép hallja.
- Ez a negyedik ilyen halott. Volt két bicskás a dokkoknál, és egy álomchipező Belmontban. Ő volt az első, és készítettünk róla néhány adatfájlt, mielőtt elhamvasztották a testet. Az adatállományokat aztán törölték.  Volt neve?
- Athena Neonnak kereszteltem el a nőt. A fenekén volt egy neonszínű, sárga szalaggal átkötött rózsa tetoválás.
    Elgondolkodva bólintottam.
- Ugyanígy intézték el?
- Teljesen ugyanígy, talán egy dolgot kivéve. Braxen megfogta Albion arcát és balra, majd jobbra fordította. Nála nem tudom megmondani, de a többi háromnak levágtak egy-egy tincset a hajából. Az egyik bicskás az a fickó volt, akit egy hónappal ezelőtt lekapcsoltam. Csak onnan tudtam, hogy hiányzik az egyik hosszú, vékonyan befont tincse.
    Elmém hátsó szegletében Öreg Farkas így hívtam a Farkas szellem pszichémben lakozó szilánkját morogni kezdett. Éreztem, ahogy a tarkómon felmerednek a szőrszálak.
- Egyéb összefüggés?
    Braxen megvonta a vállát.
- Tudja, a zsaruk néha tartanak úgynevezett ?hobbiügyeket".
- Olyanokat, amilyenekkel elütik a szabadidejüket, mi? vigyorogtam. Nekem is van egy listám, különféle női nevekkel. Harry bólintott.
- Nos, ezek a gyilkosságok voltak az én hobbiügyeim, de az adatállományok eltűntek, egyszerűen nyomuk veszett. Valaki behatolt a Mátrixban a részlegembe, és mindet kitörölte.
    Felegyenesedtem.
- Hív neki egy hullaszállítót?
- Hacsak Salacia és a többiek nem akarnak gondoskodni róla. Braxen lenézett a kölyökre, akinek a szél egy műanyag zacskót tapasztott az arcához. Jobban tette volna, ha ott marad, ahol biztonságban van.
- Ámen bólintottam, tudván, hogy ha ki akarom deríteni, mi történt Albionnal, olyan helyekre kell mennem, amelyek a legkevésbé sem nevezhetőek biztonságosnak.