2059-et írunk...
Több ezer éves távollét után a mágia újra visszatért a világba. Amikor a maja naptár szerinti Ötödik Világ átadta a helyét a Hatodiknak, a mágia új korszaka köszöntött be, melyet Ryumyo, az óriássárkány megjelenése jelzett 2011-ben. A Hatodik Világ a mágia és a modern technológia kora. A Shadowrun kora.
Az emelkedő mágiaszint hatására a Föld Felébredt. Az ősi fajok újra előbukkantak, ledobták emberi álcájukat. Először jöttek az emberi szülőktől származó tündék és törpék. Aztán következtek az orkok és a trollok ‒ némelyek a tündékhez és a törpékhez hasonlóan másnak születtek, mások átalakultak, emberi formájukból valódi önmagukká változtak, ahogy az emelkedő mágia aktiválta DNS-üket. A mesékből ismert sárkányok és más teremtmények jelentek meg az égen és az erdőkben. Ezeknek a fantasztikus lényeknek némelyike a huszonegyedik századi ember számára ismeretlen, ősi világról beszélt, ahol a mágia uralkodott mindenek felett, még jóval az írott történelem kezdete előtt. Olyan titkoknak voltak birtokában, amely hatalmassá tette őket itt, a mágia új korában.
A Hatodik Világ a misztikum és a technológia különös keveredése. A technika rohamosan fejlődik, az ember és a gép közötti különbségeket egybemosták a kibertechnológia vívmányai. A mesterséges beültetések mindennaposnak számítanak, a hús és a gép ötvöződése már nem megy csodaszámba. A Hatodik Világ emberei egy új fajba tartoznak: erősebbek, okosabbak, gyorsabbak elődeiknél.
A Mátrix főnixmadárként emelkedett ki a régi globális számítógépes hálózat hamvaiból. Megszületett a számítógép generálta realitás virtuális világa, az elektronok univerzuma, melyet a leggyorsabb kiberdekkekkel és a legforróbb programokkal lehetett manipulálni. Ebben a világban az információk vastag falú adaterődök mögött lapulnak, és arra várnak, hogy kiszabadítsák őket a dekásoknak nevezett számítógépkalózok, akik láthatatlan árnyékként siklanak át a társasági és kormányzati adatbázisokon.
Ez egy olyan kor, ahol az információ hatalom, ahol az adat és a pénz egy és ugyanaz. A kormányzatok szerepét multinacionális nagyvállalatok vették át, ők a hatalom igazi birtokosai. Egy olyan világ, ahol a városok egyre növekvő acél és beton megaplexumokká olvadtak össze, és ahol a fallal körülvett társasági enklávék helyettesítik a kastélyokat, melyek belsejében céges vezetők irányítják a cégrabszolgák tömegeit, hogy hasznot termeljenek a szerencsés és könyörtelen keveseknek.
Ám a társasági óriások árnyékában ott vannak a RASZ-talanok is. A Rendszer Azonosító Szám (RASZ) nélkül élőket nem ismeri el a társadalom gépezete, és a bürokrácia olyan hatalmassá és bonyolulttá vált, hogy senki nem látja át teljesen a helyzetet. A RASZ-talanok közé tartoznak az árnyvadászok is, a lopott adatok és forró információk kereskedői, az utcák zsoldosai ‒ óvatosak, hatékonyak és lenyomozhatatlanok. Ők a cégek ügynökei a betondzsungel feletti hatalom és irányítás megszerzéséért folyó harcban.
A Mátrix mélyén különös, új erő ébredezik a több milliónyi ember tudtán kívül, akik naponta belépnek a hatalmas világhálóra. Egy elfeledett, mágikus kor feltalálójának ügyletei, valamint egy világuralomra törő multinacionális vállalat lépései magukra vonták egy mindeddig ismeretlen hatalom figyelmét. Egy új csoportosulás szállt be a Hatodik Világ küzdelmeibe ‒ nem gépekkel, nem mágiával, hanem valami egészen mással...
„A Mátrix a világ információs hálózatának számítógép generálta, szimbolikus ábrázolása. Ahelyett, hogy bonyolult manuális parancsokkal és műveletekkel kellene dolgozni, a kiberdekk lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy látszólag teljesen valós cselekedeteket hajtson végre a kibertérben, melyeket aztán a dekk rendszerműveletekké alakít. A Mátrixban tartózkodó személy előrenyúl a kezével, és megérint egy fájlt jelképező ikont. A dekk szoftvere tudni fogja, hogy a felhasználó meg szeretné nyitni azt az adatállományt. A gép végrehajt minden műveletet, és megkíméli a felhasználót a parancsok időigényes manuális bevitelétől. A Mátrix ábrázolása Dr. Hikita kifejezésével élve úgynevezett „konszenzuális hallucinációval" hat a hálózatban tartózkodó felhasználóra. Voltaképpen ugyanolyan virtuális valóság, mint amilyet egy videochip állít elő. Ezek a képek nem mások, mint számítógép által létrehozott grafikus ábrázolások. A rendszerek és funkciók, melyeket ezek a jelképeznek, teljesen valóságosak, de maguk a képek csak egyszerű ábrák. Nincs bennük semmi valódi."
‒ Részlet Dr. William Spheris Mátrix-tervezőnek a People to People magazinnak adott egyik tridinterjújából.
„Semmi valódi? Még hogy semmi valódi!? Úgy tűnik, a doki még sosem vett részt igazi vadászatban. Én mondom neked, amikor átsuhansz a Mitsuhama L.A. központi rendszerének csúcsai felett, a sarkadban néhány harci rutinnal, amelyek mindent megtesznek azért, hogy élve megsüssenek, miközben a Szellemhez imádkozol, hogy a dekked ne olvadjon el az öledben valamelyik hülyeséged miatt, és amikor felnézve azt látod, hogy a cég egyik dekkjén keresztül maga a Halál csatlakozott be a rendszerbe, hogy kiszakítsa a lelked... na az az igazi valóság, babám!"
‒ A „Sandman" nevű dekás válasza Spheris interjújára.