26.
– Fegyvermester! – kiáltott fel Senki. – Már nem is tudom, kellesz-e nekem.
– Kellek, Senki! Kellek! De még mennyire! – Fegyvermester korbácsával játszadozva közeledett feléjük.
– Gyere be – invitálta őt Senki. – Meséld el, mi érdekeset láttál. Megtaláltad a szökevény Kelekótyát? Nem tért véletlenül észhez?
– Kelekótyát meg nem találod! Hanem a többiekkel jól elbántál! Ezermester, ő ölte meg Lázadót!
– Lám, hogy néz ki, ha valaki összevissza hadonászik – felelte nyugodtan Senki. – Lázadót Taktikus ölte meg. Ezt mindenki tudja. Hiszen te magad is részt vettél a dologban!
– A te kezed irányította Taktikus számszeríját. Ő csupán a te akaratodat teljesítette. Na és a többiek is. Te ölted meg Asztrológust is!
– Ugyan mi célból? Látod, Ezermester, Fegyvermester megőrült!
– Te ölted meg mind! Stratégát is. Taktikust is. Pattantyúst is...
– Ismét csak hazugság. Pattantyús önmagával végzett. Taktikus és Tanácsnok egymást üldözték, s nem tudtam idejében közbelépni. Az omlás alatt pusztultak el. Segítettem volna, de képtelen voltam odajutni.
– Én viszont odajutottam.
– Természetesen, Fegyvermester. Akkora az erőd, hogy képes vagy még az acéllemezt is meghajlítani.
– Ott van a csizmád nyoma! A tisztek még éltek, amikor mellettük ültél. Egyszerűen nem akartál segíteni nekik, mert zavartak téged.
– Te is kezdesz zavarni. Fegyvermester. Én szerveztem meg Lázadó és Kelekótya szökését. Én hagytam jóvá kiválásod az expedíció kötelékéből. Én szabadítottam ki Ezermestert. Tudtam, hogy csak ti négyen vagytok képesek megfejteni a Bolygó titkát. Ti kezdettől fogva ellene voltatok, hogy büntetéssel sújtsuk a Bolygót. Én azonban, úgy érzem. Ezermestert kivéve mindenkiben csalódtam. Nincs rád többé szükségem. Fegyvermester. Védd magad!
– Ezermester! Ne áruld el Senkinek a Bolygó titkát! Már amúgy is túl sok, visszafordíthatatlan változást elkövettünk!
– Visszafordíthatatlan változást... – suttogta Ezermester. – Hát te is sejtetted, Fegyvermester?
– Nem, én hozzászoktam ahhoz, hogy inkább a kezem, mint az agyam használjam. Csak egyet tudok: Senkit meg kell állítani.
– Túl sokat tudsz, Fegyvermester. Valóban nincs rád többé szükségem!
Senki hátrált egy lépést, jobb kezét a háta mögé dugta, valamit keresett ott. A felhúzott számszeríj egy szempillantás alatt Fegyvermester mellének szegeződött. Fegyvermester azonban kissé elmozdult, a fonott korbács süvítve odavágott, s bizonyára kettéhasítja Senkit, Ezermester azonban közbeugrott, s elrontotta a dolgot. A korbács az üres levegőt hasította. Ebben a pillanatban ragyogó sugár vágódott Fegyvermester mellébe.