16.
A társalgóban senki nem sérült meg. Csupán Étekmester feje búbján nőtt egy púp, fehér tollas kalapja alatt azonban ezt egyáltalán nem lehetett észrevenni.
A tisztek között egy ideig zavar uralkodott, de amint Pattantyús rádión közölte, hogy az ellenséget teljesen megsemmisítette, minden egyszerre világosabb lett, – Most már nem láthatatlan emberekkel harcolunk – jegyezte meg elégedetten Taktikus. – A bolygólakók végre kimutatták igazi lényüket és arcukat!
– S mégsem helyes fellépési taktikánk a Bolygón – mondta Stratéga, s megpróbálta úgy felállítani a faragott karosszéket, hogy rá lehessen ülni. Szétnyomódott makaróni csövek lepték be egyenruháját, szósz piszkolta be vállrojtját s rangjelzését. Külseje sem félelmet, sem tiszteletet nem ébresztett. Mellesleg a többieket is ételfoltok éktelenítették. De mindegyikőjük csak a másikat látta.
Stratéga szavai csak egyet jelenthettek: Taktikus helyét most valaki más veszi át. Taktikusnak azonban sehogyan sem volt ínyére, hogy megváljon rangjától.
– Stratéga! – kiáltott fel. – Taktikánk rugalmas. Lehetséges, hogy voltak fogyatékosságaink és jelentéktelen hibáink, azonban a helyes stratégia keretén belül ezek könnyen kijavíthatók. – Sietett, hogy elmondhassa a magáét, ne adhasson alkalmat Stratégának arra, hogy félbeszakítsa őt, ezért gyorsan folytatta: – Mindaz, ami jóvátehetetlen, itt történik a cirkálón. Ellenségeinknek lehetőségük nyílott, hogy szabaddá tegyék a bejárati nyílást, a karcert, tiszteket gyilkoljanak! Miért történik mindez?! Ki ölte meg Asztrológust?
Stratéga őszintén elcsodálkozott Taktikus ideges kitörésén.
– Nos, tisztázni kell – jelentette ki. – Lehet, hogy valaki a legénység tagjai közül segít ellenségeinknek?
– Ez az – jegyezte meg szerényen, de jól hallhatóan Senki.
Étekmester összeszedte az eltört csészéket. Tanácsnok lázasan próbált visszaemlékezni rá, kinek a tanácsait adta elő az előbb oly sikeresen, mintha a sajátjai lettek volna. Doktor úgy érezte, hogy itt nincs rá szükség, alacsony rangja azonban nem engedte, hogy távozzon. Belépett a lőporgázoktól bekormozott Pattantyús, de senki sem törődött vele. Most valami sokkal komolyabb dolog foglalkoztatta a tisztek agyát.
– Hol ölték meg Asztrológust? – kérdezte Taktikus.
– Dolgozószobája mellett, a fogadószobában találtam rá – ismerte be őszintén Stratéga
– Ahá! Hogy feküdt ott? Hallottátok a lövés zaját? Honnan s feltételezhetően miből lőttek? – A szükséges kérdések szinte maguktól születtek Taktikus agyában.
Stratéga csodálkozva nézett rá.
– Válaszolhatok az összes kérdésre – szolalt meg Senki. Már egyáltalán nem tűnt olyan jelentéktelennek, mint korábban mindig. Hatalom csendült ki hangjából. – Asztrológust számszeríjjal lőtték le. A testében ütött nyilasból Ítélve határozottan megállapíthatjuk, hogy a mi számszeríjunkból lőttek! A test helyzetéből arra következtethetünk, hogy Stratéga dolgozószobájának kissé nyitott ajtaján keresztül történt a lövés.
– De rajtam kívül senki nem volt a szobában – csodálkozott Stratéga – Erről biztosíthatom!
– Ez világos – mondta Senki. – Rajtad kívül senki nem volt a szobában, – Mit akarsz ezzel mondani, Senki?! – kiáltott fel Stratéga
– Árulás! Árulás a Tollobogón! – Tanácsnok rájött, mit kell most kiáltani.
– Az ítélet kimondatott – zárta le Senki. – Íme, ki segített ellenségeinknek, íme, ki gyilkolta le tisztjeinket!
– Ez hazugság – tiltakozott Stratéga. – Mi értelme lett volna, hogy segítsek ellenségeinknek, s meggyilkoljam tisztjeinket? A stratégia...
– Ó, hát ezért volt olyan gyanúsan téves a stratégiánk! – örvendezett Taktikus.
Pattantyús csak bámulta, mi történik, és semmit nem értett. Épp az előbb verte vissza az ellenség támadását, azonban senki nem üdvözölte, senki nem terjesztette fel rendjelre. Az ördög tudja, mi történik ezen a Bolygón! Doktor lassan a tudatára ébredt, mi történt a Tollobogóval, s érteni kezdte Kapitány előrelátását. Étekmester egy kupacba seperte a makarónikat, a főtt zöldséget és a széttört edénycserepeket.
– Három halott! – összegezte Senki. – Három halott! A cirkáló megsérült! A Bolygónak pedig semmi kárt nem okoztunk!
– Árulás! – üvöltötte el magát Tanácsnok.
Érezte, hogy mostantól röptében fogja elkapdosni Senki gondolatait, s mint a sajátjait adja majd elő. Vajon nem az ő tanácsait hirdette korábban is hangosan?
– Álljatok meg – kérte erőtlenül Doktor. – Térjetek észhez.
– Ki kíván közületek Stratéga lenni? – kérdezte a legyőzött.
A boldogságtól hevesebben vert Taktikus szíve, de tüstént rémülten megdermedt Senki fagyos pillantásától.
Stratéga letörte az aranytollat széles karimájú kalapjáról, s a ferde padlón csúszkálva, a társalgó kijáratához indult.
Egy pillanat, s mellette termett Senki, Kezében acélos penge villant.
– Csak ezt ne! Ne., . – nyögte némán Taktikus, Stratéga elzuhant. Senki a tisztekhez fordult. Szeme őrült tűzben égett, – Stratéga mostantól én vagyok! Tanácsnokot nevezem ki Taktikussá! De nem... Taktikus marad Taktikus, de csak az első ballépéséig.
Így biztosította magát Tanácsnokkal ós Taktikussal szemben, s egyúttal arra ösztönözte őket. hogy kemény és kíméletlen harcba kezdjenek egymással.