„Az olvasó, mielőtt kezébe veszi Bontempelli valamelyik művét, készüljön el arra, hogy ismeretlen világba lép, egy különös fantázia teremtette különös világba, mely különössége, egyedülállósága ellenére is meglepő hasonlóságot mutat a való világgal. Bontempelli szerint a költő legfontosabb dolga mítoszokat teremteni... A mítoszban más történik ugyan, mint ami embertársainkkal a hétköznapok során megesik, de ugyanúgy történik minden... Bontempelli írásainak egyetlen tartalma, egyetlen igazi értelme a fantázia, melyben teremtek. S ez a fantázia klasszikus, a szó legnemesebb, legvégletesebb értelmében... Makacs lényegre törekvése éppúgy klasszikus, mint pontos, világos, minden líraiságtól mentes stílusa vagy gondolatai. Más, mint klasszikus író, nem írhatta volna le: „az ember nem bírván elképzelni a végest, kitalálta a végtelent” – írta szerzőnkről Kolozsvári Grandpierre Emil 1942-ben, amikor utoljára jelent meg az olasz írónak kötete Magyarországon.