HIÁBAVALÓSÁG

 

Az embernek megvan az a hóbortja, hogy nehézségeket támaszt magának. Az ügy, amelyről annyi szó esik (meglehetősen gusztustalan ügy ahhoz, hogy túl sokat beszéljünk róla), vagyis a hímmirigy-átültetés, furcsa morális és gazdasági kérdést vetett föl Amerikában: vajon joga van-e az embernek eladnia saját maga és tulajdon életereje egy részét.

Aligha van ennél hiábavalóbb kérdés. Valaki a hajzat példájával válaszolt rá, amely olykor áruba bocsáttatott dús sörényű leányzók részéről, még ha a hajzatuk volt is a legfontosabb és a leglényegesebb tartozékuk. Erre az a felelet, hogy a hajzat reprodukálódik, a mirigy nem. Ez az érvelés rossz; egyszerűen csak annyi következik belőle, hogy a mirigyet csupán egyszer adják el, a hajzatot pedig többször.

De ha eltekintünk is e könnyű érvektől, van valami sokkal figyelemre méltóbb ebben a tárgyban. Saját magunk egy részének áruba bocsátása, vagyis tulajdon életerőnk egy részének átengedése (ahogy fellengzősen mondják, akik tiltakoznak az áru szó ellen), a legközönségesebb tény, ami naponta előfordul az emberek életében. Ha az ember sohasem dolgozott volna mások számára és haszongyarapítás végett, s ma első ízben esne meg, hogy egy ember fizettet magának azért, hogy más javára gyakorolja tulajdon tevékenységének egy részét, minő nagy indulatú és heves ellenzést kellene kiváltania a „munkaszerződés” föltalálásának! Megjegyzendő, hogy a tudósok állítása szerint a mirigyek eltávolítása nem jár semminemű károsodással, míg azt mindenki tudja, hogy a munka nem csupán nemesít, hanem éppúgy gyöngíti is az embert, s olykor időnek előtte a sírba viszi. És gyakran igen gyér fizetség jár érte, kiváltképpen ha az ember a tulajdon szellemi munkáját adja bérbe (ami a legkiszipolyozóbb fajtája a munkaszerződésnek), míg aki a mirigyeit adja el, az gazdagságot kap érte cserébe egész hátralevő életére.

Az igazi erkölcstelenség nem a hímmirigy-kivonat eladása, hanem a vásárlása. Ha egy másik ember fiatalságát kellene tagjaimban éreznem, azt hiszem, megölném magam szégyenemben.

Csala Károly fordítása