Hatodik

fejezet

– Uraim, ez egy szörnyű félreértés – kottyantotta ki TC–16, amikor egy pillanatra alábbhagyott a veszett tűzharc.

– Hallgattassa el – parancsolta Anakin a droidhoz legközelebb eső klónnak.

– De kérem…

Egy másik klón Anakin felé fordult, és a már maguk mögött hagyott folyosószakasz felé intett.

– Uram, hat lövészdroid közeledik felénk abból az irányból! Hamarosan kereszttűzbe kerülünk!

Anakin hevesen megrázta a fejét.

– Nem hagyjuk! – csattant fel. – Kövessenek, és hozzák a droidot is!

Elfojtott, kétségbeesett hang szökött ki TC–16 beszédszintetizátorából.

Anakin szemét elsötétítette a harag. Behajlított jobb kezével magasra emelte a fénykardját, és kiugrott a kereszteződésbe. Nem használta az Erőt, ahogyan számos Jedi szokta mondani, mert az Erő tetőtől talpig átjárta őt. Az indulatait hívta segítségül, képeket idézett az emlékezetében, hogy azok felszítsák a dühét. Nem volt nehéz, bőven akadt gyászos emléke: a buckalakók tábora a Tatuinon, vagy a Yavin–4-en, a Jabiimon és a Praesitlynen elszenvedett vereségek…

Kéken izzó pengéjével utat nyitott magának és csapatának a csatadroidok sorai között. Vízszintes csapásokkal felhasította fekete páncélzatukat, levágta fegyvert tartó karjukat, eltérített lövedékekkel térdre kényszerítette őket. Jószerével egy lövést sem engedett el maga mellett, így a mögötte nyomuló klónok a sérült, de még üzemképes droidokra összpontosíthatták a tüzet.

Körülötte a gépharcosok úgy dőltek jobbra-balra, mintha megadták volna magukat.

Mihelyt Anakin kijutott a veszélyzónából, minden erejét beleadva rohant a menekülő előkelőségek után. A klónokat messze maga mögött hagyva végigszáguldott néhány folyosón, lassítás nélkül fordult be a sarkokon, de legvégül, egy utolsó folyosószakasz végén hatalmas zsilipkapuba ütközött. Habozás nélkül beledöfte kardjának energiapengéjét a gyűrűszerűen egymásba csukódó fémrétegekbe. Vadul vicsorogva erőlködött, hogy kört vágjon a vaskos lemezekbe. Minden erejét összeszedte, ám hamarosan el kellett fogadnia azt a szikár tényt, hogy a fénykardot nem erre a feladatra tervezték.

Ekkor visszahúzta a pengéjét, és hátrált néhány lépést. Maga elé emelte ökölbe szorított bal kezét, kinyújtotta mutató és középső ujját, és apró kört rajzolt velük a levegőbe, hogy az Erő segítségével kényszerítse rá az akaratát az átjáró nyitómechanizmusára. A zsilipkapu megremegett, de zárva maradt. Anakin ezúttal is a fogát csikorgatta tehetetlen dühében, és újra megpróbálta.

Amikor a klónok végre utolérték, a kapu felé biccentett, és rájuk parancsolt:

– Robbantsanak bele lyukat!

Az egyik klón az ajtóhoz ugrott, és mágneses tölteteket tapasztott a sima, fénylő fémfelületre. Anakin a háta mögött járkált fel és alá, aztán egy másik harcos karon ragadta, és biztonságos távolságba húzta.

A töltetek egyszerre detonáltak, és a zsilip engedett. Anakin gondolkodás nélkül lódult az ovális, még izzó peremű lyuk felé.

A dokk tele volt konténerekkel és személyes holmikkal, amelyeket a neimoidiak hely vagy idő hiányában már nem tudtak magukkal vinni.

Viszont a helytartó kompja nem volt sehol.

A levegőben párafelhők örvénylettek, és elégett üzemanyag bűze terjengett mindenfelé. Anakin kirohant a platform előreívelő peremére, és a tekintetével Cato Neimoidia fénylő pontokkal teleszórt éjszakai égboltját kutatta, hátha megpillantja a menekülő hajót. Nyomban észrevette, hogy a palota védőpajzsát kikapcsolták. A lenti lejtőkre telepített lézerágyúkból vörös energiasugarak százai száguldottak felfelé.

Az osztaga is csatlakozott hozzá. Az egyik klón magával vonszolta a hiábavalóan tiltakozó TC–16-ot.

– Milyen típusú a hajó? – förmedt Anakin a droidra.

– Melyik hajó, uram? – érdeklődött udvariasan TC–16.

– A komp! – csattant fel Anakin. – Gunray kompja! Melyik típushoz tartozik?

– Nos, úgy sejtem, hogy egy Sheathipede-modell, uram.

– A Haor Chall gyár Sheathipede-osztályú teherkompja, uram – magyarázta az egyik klón. – A tervei az itteni rovarkatonákon alapulnak. Ovális test, felpúposodó felső gerinc, az orrba épített rakodórámpa, karmos leszállólábak. Gunray egységének neve: Lapiz Cutter.

Hirtelen egy másik klón odaintett Anakinnak, és kézmozdulatokkal jelezte, hogy rádióadást vesz. Néhány pillanatig hallgatott, majd megszólalt:

– Tábornok, üzenet Dodonna parancsnok zászlóshajójáról. Az elmúlt percekben több mint hatvan komp és más típusú hajó szállt fel az erődítményből. Tizenhármat megsemmisítettünk, tizennyolcat elfogtunk. Ismeretlen számú jármű sikeresen dokkolt a Kereskedelmi Szövetség anyahajóin, és a Lucrehulk-osztályú hordozókon. Néhány komp jelenleg is a bolygó légkörében repül.

Anakin hátat fordított az osztagának. Kesztyűs jobbja szörnyű erővel préselte össze a kardjának markolatát, míg a bal kezét ökölbe szorította. A haragja végül egy közeli konzolra zúdult. A fénykard néhány villámgyors csapásától a készülék csörömpölve szétszóródott a leszállópálya sima fémpadlóján.

Anakin ismét fel-alá járkált, majd vállon ragadta, és maga felé fordított az egyik klónt.

– Üzenet a repülésirányító központnak – mondta hevesen zihálva. – A hajómat és az asztrodroidomat akarom, méghozzá azonnal!

A klón bólintott, továbbította az üzenetet, majd néhány pillanatnyi hallgatás után megszólalt:

– A központ vette, uram. A lehető leghamarabb megkapja a vadászgépét.

Anakin visszafordult a platform széle felé, és felindultan fújtatott. Úgy tűnt, a csata lassan véget ér, ő viszont már nem veszi ki belőle a részét. Viszont ha folytatja Gunray üldözését…

– Skywalker tábornok! – szólalt meg az egyik klón a háta mögött. – Sürgős üzenet Cody parancsnoktól. Őt és Kenobi tábornokot sarokba szorították az első szinten.

Anakin furcsálkodó pillantást vetett a harcosra.

– Droidok? – kérdezte hitetlenkedve.

– Igen, uram, méghozzá rengeteg.

Anakin felpillantott a fekete égboltra, majd vissza arra a klónra, akitől megkapta Cody üzenetét.

– Tábornok, a repülésirányító központ jelenti, hogy a vadászgépe útnak indult – közölte a másik klón.

Anakin ismét felnézett az égre, aztán felsóhajtott, és a tekintetét végighordozta az osztagán.

– Mit mondtak, hol van Obi-van és Cody?

– Az egyes szinten, uram. Egy csomagolóüzemben.

Az ifjú Jedi összepréselte az ajkait, és döntött.

– Rendben! – csattant fel. – Irány az egyes szint! Kihozzuk őket.