Negyvenhetedik fejezet

A tehetetlenül sodródó hadihajó egyre nagyobbnak látszott, végül teljesen betöltötte a teherhajó pilótafülkéjének ablakait. A mintegy ezer méter hosszú, szenzorantennákkal és lézerágyúkkal teletűzdelt, Recusant-osztályú rombolót számos találat érte a Kashyyyk körül vívott űrcsatában, de a fő lövegtornyai és három, hatalmas fúvókája sértetlennek tűnt.

A környező űrben hemzsegtek a birodalmi kompok, naszádok és kisebb-nagyobb szállítóegységek, amelyek között menekülő teherhajók százai manővereztek céltalanul és kétségbeesetten. A kavargó boly fölött, a kilőtt rombolótól jókora távolságban ott lebegett az Interdictor-osztályú cirkáló, amely a vonósugarai segítségével megakadályozta, hogy a kereskedők hajói a hiperűrbe ugorjanak.

Szóval, azért menekültem meg, hogy megmentsem azokat, akik csapdába estek – gondolta Starstone. – Ezért áldozta fel magát Shryne...

– Válaszolt már a központi számítógép? – kérdezte hangosan a neki háttal ülő Fillitől.

– Igen, jókat csevegünk – felelte derűsen a fiatal férfi –, elfogadta ugyan a kódot, amellyel a Jaguada gépeit aktiváltuk, de nem hajlandó végrehajtani az utasításaimat. Ha jól sejtem, vészhelyzet miatt állt vagy állították le a csata idején, és most mindenáron le akar futtatni egy rendszerellenőrzést, mielőtt életre kelti a hajót.

– Azzal szépen fel is hívjuk magunkra a figyelmet – jegyezte meg ingerülten a másodpilóta helyén üldögélő Dorong. – Meg tudod akadályozni, hogy kivilágítsa az egész mindenséget?

Csubakka egyetértő mordulásokat hallatott.

– Kezdetben nem – vallotta be Filli. – A központi agy valószínűleg fokozatosan fogja ráadni az energiát a különböző alrendszerekre, mialatt lefuttatja a diagnosztikai rutinokat. Miután ezzel végzett, le tudom vele kapcsoltatni a fényeket, leszámítva persze az elülső dokk világítását.

A vuki váratlan hördülése az ablakok felé irányította Starstone figyelmét. Néhány száz méterre tőlük a jókora romboló az orrától a tatjáig kivilágosodott.

Dorong fojtott hangon káromkodott egyet, és valamivel hangosabban folytatta:

– Ezt mindjárt észreveszik az Interdictoronl

– Csak még néhány másodperc – mormolta Filli. Mindenki feszülten várakozott, mialatt Bitters ujjai viharos gyorsasággal repkedtek a billentyűzet felett. Aztán Filli diadalittasan felkurjantott:

– Kész!

Válaszképpen sorban kihunytak a romboló fényei, leszámítva az elülső dokk bejáratát keretező lámpákat.

Filli a lányra villantotta lelkes vigyorát, és elégedetten közölte vele:

– A központi számítógépük hajlik az együttműködésre. Mehetünk dokkolni!

Csubakka morgott valamit, amit Dorong kötelességtudóan lefordított:

– Van levegő azon a teknőn?

Filli gyorsan beütött egy lekérdezést a billentyűzetbe, és néhány pillanattal később válaszolt:

– A hajó eredetileg Keselyű-droidokat és trivadászokat hordozott. Viszont, ha a gossamok nem alakították át teljesen, akkor a fedélzetén kell lennie levegőnek, és mesterséges gravitációnak is. – Tekintete a képernyőre ugrott, és hozzátette: – Rendben, szerencsénk van. A személyzete gossamokból és droidokból állt. Vagyis, lesz levegő odaát.

– És harci droidok? – szólt közbe Starstone.

– Attól tartok, azok is lesznek – válaszolta Filli.

– És nem tudod őket deaktiválni?

– Csak akkor, ha kiiktatom az egész parancsnoki hidat.

A lány rosszat sejtve csóválgatta fejét, majd Doronghoz fordult:

– Szedjetek össze minden fegyvert a fedélzeten! És keressetek légzőkészülékeket, arra az esetre, ha nem lesz légköri nyomás a rombolón.

– Sugárvetőt kérsz – kérdezte Dorong, mialatt felállt –, vagy megmaradsz a fénykardnál?

– Azt hiszem, most mindkettőre szükség lesz – válaszolt mosolyogva Starstone.

– Archyr, Skeck, hallottátok? – érdeklődött Filli fennhangon, a híradós pult mikrofonja felé fordulva.

– Vettük az adást – válaszolta Archyr a leszállóegység pilótafülkéjéből. – De előttetek fogunk bemenni a dokkba. Több a lövegőnk, és jobbak a pajzsaink. Aztán már nem lesz más dolgunk, mint hogy átküzdjük magunkat a parancsnoki hídig.

Filli megjelenítette a romboló vázlatképét az egyik képernyőn, és mutogatva magyarázott:

– A lakóterek többsége a hajó közepe táján van, de a híd itt, ebben az orr fölé nyúló felépítményben.

– Végre némi szerencse – dünnyögte Dorong –, legalább közel esik a dokkhoz.

Starstone még mindig a romboló felépítését tanulmányozta, amikor a leszállóegység felzárkózott melléjük. Csubakkának szólni sem kellett, nyomban begyújtotta a fékfúvókákat, és besorolt a kisebb egység mögé.

A lány becsusszant a másodpilóta ülésébe, onnan figyelte a leszállóegységet, amint besiklott a dokkba. Szinte azonnal lézernyalábok kezdtek cikázni a benti sötétségben. Mire a teherhajó orra áthaladt a dokk hatalmas zsilipkapujának vonalán, a harci droidok fele darabokra szakadt a nagy tűzerejű lövegek találataitól. A fedélzetet mindenfelé megolvadt alkatrészek borították.

Starstone, Dorong és Filli az arcuk elé szíjazták légzőkészülékük maszkját, aktiválták a homlokukra erősített apró, de rendkívül erős fényű lámpát, majd fegyverrel a kezükben a hátsó rámpa tetején várták, hogy a vuki letegye a gépet. Néhány másodperccel azután, hogy a teherhajó megállapodott a fedélzet sima, fénylő fémlemezein, Csubakka is csatlakozott a három emberhez, a vállán hordozva különleges nyílvetőjét.

Alighogy nyílni kezdett a hátsó kijárat, lézerlövések jellegzetes, sistergő hangja tört be a hajó belső terébe. Starstone és társai kirohantak a raktérből. Archyr és jó néhány, állig felfegyverzett vuki – a leszállóegység lábai mögé húzódva – iszonyatos össztüzet zúdított a droidokra, hogy megtisztítsák a dokk elülső zsilipkapujához vezető utat.

Starstone, Filli, Dorong és Csubakka rohanás közben is vadul lövöldözve, eszeveszett iramban vágtattak a zsilip felé. Az átjárón túli folyosón hemzsegtek a dokk felé igyekvő lövész-droidok.

A robbanófejes nyilak és a sugárvetők lövései négy-öt droidot terítettek le szinte minden egyes másodpercben. Csakhogy, valamennyi megsemmisített harci gépezet helyére két másik lépett. A helyzet akkor oldódott meg, amikor Archyr és a vukik végeztek a dokkban, és felzárkóztak Starstone-ék mögé. A két csapat egyesített tűzereje már lehetővé tette, hogy a lány és három társa átküzdje magát egy turbólifthez, amely felvezetett a romboló orrából kinyúló toronyba.

Starstone a társait megelőzve, fénykardját csapásra emelve berontott a híd bejáratán. A legrosszabbtól tartott, de nyomban látta, hogy csupán néhány, jól láthatóan összezavarodott karbantartó droid bolyong a központi vezérlőben. Az emberforma, teljességgel ártalmatlan gépezetek tarkóján jókora deaktiváló gomb vöröslött, így pillanatok alatt kikapcsolták valamennyit.

Miután megállapították, hogy a hídon zavartalan az oxigénellátás, valamennyien levették maszkjukat. Csubakka visszament a folyosóra, hogy idejében észrevegye, ha közeledik valaki vagy valami, míg Filli beült a hajó központi vezérlőpultja mögé, és felkapcsolta a híd vészvilágítását.

– A gossamok ujjai hosszabbak mint az enyémek – jegyezte meg panaszosan. – így a dolog eltart egy ideig.

– Már most is késésben vagyunk – szólt rá Dorong –, csak izzítsd be a fő lövegtornyokat!

Filli munkához látott, ám néhány pillanattal később mozdulatlanná dermedt, és felszisszent:

– Na, most van baj!

– Mégpedig? – kérdezte higgadtan Starstone.

A romboló hirtelen megrándult, majd gyors fordulót hajtott végre, amelynek végén az orra a Kashyyyk nappali oldalának fényes sávja felé mutatott.

– A csata során a központi számítógép éppen belekezdett egy parancs végrehajtásába, amikor hirtelen leállt – magyarázta Filli. – És most be akarja fejezni a feladatot.

– És az mi? – kérdezte Starstone.

– Az agy azt hiszi, hogy a szeparatisták elvesztették Kacsirhót. És most – az utasítás értelmében – hatalmas bombát csinál a hajóból! Rá akar zuhanni a vukivárosra!

– Felül tudod írni a parancsot?

– Azt próbálom – dörmögte Filli, mialatt sebesen gépelt –, de nem hallgat rám!

Dorong alig hallhatóan átkozódott, de Starstone a homlokára csapott, és éles hangon felkiáltott:

– Megvan! Figyelj, Filli, gondoljon a számítógép azt, amit akar! Csak jelölj ki neki egy új célpontot!

Bitters először értetlenül pislogott, aztán lassan felderült a képe, és szélesen elvigyorodott.

– Azt éppen meg tudom csinálni – jelentette ki elégedetten.

Starstone viszonozta a mosolyát, majd Doronghoz fordult: – Légy szíves, szólj a Részeg Táncosnak, hogy hamarosan vendégeik érkeznek!