Aranyásók
A pad, amelyen Dobbs ült, semmiképpen sem volt épnek mondható. Az egyik léc kitörött, a másik alul kihajlott, úgyhogy bízvást büntetésnek lehetett érezni rajta az üldögélést. De Dobbs ezúttal nem azon elmélkedett, hogy megérdemelte-e a büntetést, avagy ártatlanul rótták ki rá (amint ez többnyire lenni szokott). Csak akkor jutott volna eszébe, milyen kényelmetlenül ül, ha valaki rákérdez: hogy esik az ülés? Minden gondolatát az a bizonyos kérdés kötötte le, amely az emberek többségét foglalkoztatja. Ez pedig: hogyan lehetne pénzt szerezni. Ha az embernek van egy kevés pénze, akkor már könnyebb hozzájutni, mert van valamije, amit befektethet. A baj ott kezdődik, ha az embernek semmije sincsen. Akkor bizony nehéz valami megnyugtató dolgot kieszelni. Dobbsnak egy fillérje sem volt. Sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy a semminél is kevesebbje, mert még ép és tűrhető ruhát sem viselt, amelyet szűkös körülmények között esetleg némi kezdő tőkének lehetett volna tekinteni.