"Közhely, de ettõl még illik leírni, hogy Michel Foucault a 20. század egyik legjelentõsebb gondolkodója. Két állandó, eposzi jelzõje forog közszájon; az egyik szerint neves filozófus volt, a másik állítja, hogy a strukturalizmus egyik meghatározó alakja. Hõsünkrõl mindent elmond, hogy jószerivel nem voltak gyakrabban ismételgetett mondatai, mint hogy a) sosem foglalkoztam filozófiával, és b) semmi közöm a strukturalizmushoz. [...]
Életmûvének maliciózus értelmezõi szerint Foucault 'nagy témái', a nemi identitás, a büntetés és az uralom, valamint az õrültség [...] szinte minden írása a többségi társadalom azon technikáit elemzi, melyekkel egyes jelenségeket a szõnyeg alá söpörtek és söpörnek, illetve melyek által egyes embereket kizárnak, sõt egyenesen elzárnak a 'normálisok' közül, elõl." (Bugyinszki György)
"Életének tekintélyes részét az oktatásnak áldozta. Olyan értelmiségi volt, aki a hétköznapokkal való kapcsolatát nem ideológiai alapokra helyezte.
A mai gondolkodó ember világképe nagy mértékben Foucault munkásságára épül: az elmebetegség, a különféle társadalmi kirekesztések, a tudomány- és jogtörténet, a büntetési technikák és az orvostudomány története mind az ő munkáin szűrődött át a köztudatba. Irodalomkritikusi munkásságáról pedig el kell mondanunk, hogy a hatvanas évek nagy francia írónemzedéke nélküle egyszerűen elképzelhetetlen." (Romhányi Török Gábor)
Tartalom:
Ariadné fonala elszakadt
Az utópikus test
A rendellenesek
A morál visszatérése. Interjú. (Riporter: Gilles Barbedette, André Scala)
Előadás Nietzschéről
Sade, a szexualitás őrmestere. Beszélgetés G. Dupont-nal
A gyönyör tárgya
A szubjektum és a hatalom
A tudományok három dimenziója
A diskurzus rendje
A világ megismerésének módszertana: hogyan szabaduljunk meg a marxizmustól? Yoshimoto professzor és Michel Foucault beszélgetése, 1978