Disclaimer

Dinero, vicio, glamour. Y detrás de esto, la cara sórdida de Las Vegas, una ciudad de neón en mitad del desierto. Cuando la pareja de detectives formada por Jonathan Stride y Serena Dial se enfrenta a su segundo caso, nada hace pensar que deberán adentrarse en el apasionante pero peligroso pasado de Las Vegas. Un conocido millonario es asesinado mientras está con una prostituta; un niño muere en un atropello intencionado… Crímenes que podrían quedar sin resolver en una ciudad en que los ricos y los poderosos gozan de inmunidad ante la ley. Pero la determinación de los detectives es no dejar impune ningún delito. Todas las pistas convergen en la muerte de una stripper en los años sesenta: la época en que empezaron a gestarse los secretos y las redes de influencia que tantos años después están costando vidas…<

A századforduló pesti gyerekeinek élete elevenedik meg a regény lapjain. Izgalmas és meghatóan szép történetet beszél el az író iskolás gyerekeiről, akik csapatba tömörülve okos és hősies harccal megvédik szűkebb hazájukat, a "grundot" a nagyobb és erősebb füvészkertiek ellen. A harc halálos áldozatot is követel: a kis Nemecsek, aki "hadi" megbízatása teljesítése közben tüdőgyulladást kapott, magas lázzal elszökik hazulról, hogy részt vegyen a sorsdöntő csatában. Hőstettével győzelemhez is juttatja a Pál utcai fiúkat, de legyengült szervezete most már nem tud megbírkózni a halálos bajjal. E klasszikusszámba menő ifjúsági regény gyermekhősei feledhetetlen alakjai irodalmunknak.

A polihisztorként is ismert szépíró Móra Ferenc halála után összeállított kötet 1923 és 1934 között különböző lapokban megjelent cikkeinek gyűjteménye. Megírási módját és témáját tekintve egyaránt gazdag változatosságot mutat, de címéből következően mind a tudomány tárházából merít, a nyelvészettől, a pedagógián át egészen a botanikáig roppant széles skálán. Mint ő maga bevallja, amolyan "félbemaradt egzisztencia", ifjúkorában mindenbe belekapott, de semminek sem járt a végére, így belőle csak kettő válhatott: író vagy múzeumigazgató. S valóban mind a kettő lett, s csapódott az irodalom és a tudomány partjai közt hol az egyik, hol a másik felé, véglegesen egyiken se kötött ki. Örök kíváncsiság hajtja, s a fáradsággal összehordott ténykupacot imponálóan sokszínű, szuggesztív nyelvi formában rögtön igyekszik megosztani olvasóival.

Ha jártál már az állatkertben, biztosan ismered a kopasznyakú afrikai marabukat. Segédjük, a kelekótya fülesbagoly nagy galibát okoz: a téli hidegben úgy befűti a marabuvár kályháit, hogy csupa korom lesz az összes kémény. Itt már csak a zsiráfok segíthetnek!<

Móra Ferenc történelmi regénye a 3.század végén, a római birodalom hanyatlása idején játszódik. Diocletianus császár az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, de törekvései során minduntalan szembe kerül az egyre erősödő kereszténységgel. Így a kezdeti toleranciát felválltja benne a gyűlölet, s nemsokára kitör az utolsó, egyben legvéresebb keresztényüldözés. Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik. Vajon mi lesz a sorsuk, és mi lesz a birodalom sorsa? El kell temetni a teljes antik kultúrát is a császár aranykoporsójába? A pogány és a keresztény Róma küzdelme, s a fiatalok lassan bontakozó szerelme izgalmas, ugyanakkor költőien szép történetté formálódik a könyv lapjain, amelyet sokan Móra legjobb regényének tartanak.<

Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett. Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi egy dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Inaskodás helyett azonban az uraság két fiával játszott. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kis Dióbél, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett. A megható történetet Reich Károly rajzai díszítik.<

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.<

Móra összegyűjtött műveinek sorozatában együtt jelenik meg a húszas évek elején írt két kisregény. Mindkettő érdekes, színes alkotás. A Négy apának egy leánya kedves történet ásatásokról, falusi "középosztályról", szemrevaló postáskisasszonyról - és írói munkáról. - A Hannibál föltámasztása a bajtársi egyesületek, titkos szövetségek ellenforradalmi Magyarországának kegyetlen szatírája, melyben a polgári-humanista Móra keserű humorral támad neki a "keresztény-nemzeti" rezsimnek... Új kiadása a radikális Móra emlékének szolgáltat elégtételt.<

Móra Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó. A szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút.<

Móra Ferenc, a mikszáthi hagyomány egyik jeles és népszerű folytatója, a húsza-harmincas évek haladó irodalmának jellegzetes alakja, akinek elbeszélő művészetéről kíván e kötet képet adni, magába foglalva az 1956-ban megjelent A világ így megyen válogatásunk legjavát, a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadásában megjeletn történelmi anekdotáit - amellett közöl olyan írásokat is, amelyek eddig csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. Az írások egy része önéletrajzi jellegű. GYerekkorának ifjúkorának világát, emlékeit mondják el. Sírás, nevetés - Illyés Gyula szavaival; "a szegények rejtő, hal szeretet" - s a mindenütt jelenlevő, sorsokat, érzelmeket eltaposó "vaspata" uralkodik ezekben a történetekben. Gyöngéd pasztellszínekben mutatja meg az alföldi tájat, hogy annál megrendítőbben, kiáltóbban és vádolóbban komoruljon elő a Földhözragadt Jánosok, Zuginék, Hajnal Matyikák portréja, sorsa. Más írásai, a hivatali bürkrációt leleplező, a közoktatást bíráló írásai, valamint történelmi anekdotái meglepő, jóízűen buggyanó vidám történetek sorozata azon a "nagy szíves és mégis végtelenül természetes, egyszerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud" (Móricz Zsigmond). Szinte minden írásában jelen van a sajátos magyar humor. Móricz megállapítása szerint "Mikszáth felfedezte, Tömörkény tökéletesre csiszolta, és Móra Ferenc élt vele, mint az aranypénzzel".<

„A kör elfordul, a Csapás véget ér…”
Ezt hirdetik a régi könyvek, de ez az ősi jóslat kezd egyre üresebbé válni a Moar kaer népének. Több mint ötszáz évre elzárva a külvilágtól, a kaer népe egyre inkább megosztottabbá – és elkeseredettebbé – válik. A mágikus eszköz, ami a Csapás végét hivatott jelezni, évek óta nem mozdul, és mikor az újonnan felfedezett iratok azt sugallják, hogy a Csapás sosem fog véget érni és a kaer sosem nyílhat ki, a morál végképp megrendül.
Az Earthdawn világán játszódó történetek.

Az ázsiai nők életét bemutató A haszontalan nem című riportkötete megállapítja: „A férfiak alapvető problémái gazdasági, társadalmi kérdésekből erednek, a nők fő gondjai elsősorban abból származnak, hogy nők”. Pakisztánban az iszlám semmibe veszi őket, az indiai özvegyek a társadalom kivetettjei, Kínában talált 7 centiméteresre préselt lábfejű nőt, Japánban megismerte a gésákat. Fallaci felfogásában a nőkérdés emberkérdés, s a nők helyzete a társadalom általános állapotát jellemzi.<

Illiberális. Inkorrekt. Igaz.Oriana Fallaci a Harag - trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az Iszlám egyik gyarmata.<