Disclaimer

Diderotpresenta en Jacques el fatalista dos personajes que se asemejan dealguna manera a los de Don Quijote de la Mancha. En efecto, la trama de sunovela gira en torno a Jacques y su amo, dos hombres que viajan a través de loscampos de Francia y que, en el ínterin, cuentan con el tiempo suficiente parareferirse anécdotas de su pasado, recordar personajes o situaciones y colegirde todo reflexiones filosóficas. Además, como Sancho y don Alonso Quijano, lospersonajes de Diderot también viven aventuras, pernoctan en posadas en las queescuchan toda clase de intrigas, se ven inmersos en duelos y conflictos dehonor, y discrepan en sus opiniones sobre la vida, el amor o el destino. Al iniciodel relato, el amo de Jacques pide a éste que le cuente la historia de susamores, a lo cual accede el sirviente, dado su gusto por las narraciones. Sinembargo, a raíz de los detalles con que Jacques aborda su descripción y lasinevitables interrupciones que sufre ésta, su discurso se prolonga hasta elfinal de la novela. Así, tenemos un argumento distendido, una historia central(compuesta por el viaje y el relato de Jacques) que ocurre en el presente, perotambién un sinnúmero de referencias al pasado, analepsis de todo tipo (losantiguos patronos de Jacques, su vida militar, los enredos amorosos del amo) y,además, digresiones causadas por la inclusión de personajes secundarios,debates filosóficos y las constantes intervenciones de Diderot. Frente acada situación que vayan descubriendo en su itinerario —el engaño de una mujera su patrón, la obsesión de dos sujetos por los duelos a muerte, lasacusaciones cernidas sobre un buen fraile— siempre sentenciará Jacques con lamisma fórmula: «Todo lo ocurrido estaba escrito allá arriba». Su amo,contribuirá a hacer más evidente el determinismo del criado, pues él es unhombre práctico, y se sorprenderá continuamente con los alcances que aquelladoctrina puede tener; a veces, incluso, se verá doblegado por la fuerza deésta, hecho que invertirá las relaciones de poder que existen entre ambos hombres. ALEJANDRO JIMÉNEZ<

«La paradoja del comediante» es una obra maestra de galanura y sutileza. Diderot, hombre de saber ecuménico y escritor admirable, reunió en la páginas de este ensayo en forma de dialogo sus reflexiones sobre el actor y el arte de la interpretación. Para Diderot, el verdadero actor no vive su papel, sino lo representa. Y es más veraz y más comunicativo y capaz de suscitar la emoción cuanto más reflexivo y frío es en el desempeño de su tarea. De ahí la paradoja.<

Questo romanzo del 1758 è basato su un caso di cronaca dell'epoca. Susanna è una giovane di 16 anni e mezzo costretta dalla famiglia a entrare in convento come educanda. Dopo il noviziato Susanna si rifuta di prendere i voti, ma, nonostante l'opposizione, finisce ugualmente in monastero. Le disavventure e le privazioni che derivano dalla segregazione conventuale non impediranno alla protagonista di trovare il modo di tornare libera.<

2063. A Föld újjászületett, régóta szunnyadó mágikus erőket szabadítva el a bolygón. A megavállalatok erőket szabadítva el a bolygón. A megavállalatok irányítják a társadalmat, míg a szervezett bűnözők szindikátusai az alvilágot. A két világ mezsgyéjén élnek az árnyvadászok: vérbeli profik, akik a pénzért és a túlélésért bármire hajlandók. A Kriptaként ismert elhagyatott gyártelepen már csak a társadalom kitaszítottjai élnek. Néhányuk csak zűrösebb árnyvadászok miatt bujkál itt, másoknak egyszerűen nincs hová menniók. A Kripta védelmet nyújt az utcakölyköknek, valamint orvosi és mágikus segítséget a rászorulóknak. Illegális Mátrixkapcsolata miatt még a tapasztaltabb árnyvadászok is gyakran megszállnak falai közt.

Világszerte ​​ritka az olyan regény, amely fiatal és idősebb, kezdő és ínyenc olvasót egyaránt lebilincsel. Kiragadja az egyforma hétnapokból, átemeli egy képzelet teremtette világba, s csoda közegébe, amely bármennyire különbözik megszokott valóságunktól, egészen mégsem idegen tőle. Álombéli más, mint Donaldson regényfolyama is, amelynek minden kötete legalább annyi ideig szerepelt a nyugati sikerlistákon, mint Tolkien híres könyve, A gyűrűk ura; a párhuzam korántsem véletlen. (Filmeket is emlithetnénk, a Csillagok hárború-ját, az ujabbak közül a Willow-t) A regény hőse, Thomas Covenant, betegsége által megbélyegzett, örök magányra ítélt ember. Mikor baleset éri, élete másik világban folytatódik, ahol egyértelműbb a jó és rossz különbözősége – de melyik a valódi s az álom teremtette? A hely, ahol addigi élete pergett, nem engedte, hogy törvényeitől, szokásaitól különbözve éljen, holott ezek oly gyakran kerültek ellentmondásba a sajátjával. Mint a világirodalom ősi remekeiben, Donaldson regényében is utazik a főszereplő, s útja során hihetetlenebbnél hihetetlenebb kalandok esnek meg vele. Thomas Covenant hírvivő, akinek a Lordokkal együtt szembe kell szállnia a Kárhozat Urával, a rossz megtestesülésével. Megmenti barátait, jóllehet ő nem egyértelműen jó vagy rossz, mint e csodavilág teremtményei; bűnt követ el, de éppen bűntudata az, amely választásra kényszeríti. Jóslat jár előtte, várja a szerep, amit be kell töltenie, s Covenant bizony nehezebben azonosul vele, mint Covenanttal az olvasó, akit elragad, magával sodor a mese árja, amely a csodák ellenére is választ ad kérdéseire, holott az ő élete csak a köznap valóságát ismeri. Régen jelent meg regény, amely az ember csillapíthatatlen meseigényét ilyen lebilincselő művészettel elégítette ki. Donaldson nagy sikerű regénye különös, a régi krónikákra emlékeztető, archaizáló nyelven íródott, hogy ez magyarul is az eredetihez hasonló színvonalon szólal meg – ritka fordítói remeklés.

Világszerte ritka az olyan regény, amely fiatal és idősebb, kezdő és ínyenc olvasót egyaránt lebilincsel. Kiragadja az egyforma hétköznapokból, átemeli egy képzelet teremtette világba, s csoda közegébe, amely bármennyire különbözik megszokott valóságunktól, egészen mégsem idegen tőle. Álombéli más, mint Donaldson regényfolyama is, amelynek minden kötete legalább annyi ideig szerepelt a nyugati sikerlistákon, mint Tolkien híres könyve, A gyűrűk ura; a párhuzam korántsem véletlen. (Filmeket is említhetnénk, a Csillagok hárború-ját, az ujabbak közül a Willow-t)
A regény hőse, Thomas Covenant, betegsége által megbélyegzett, örök magányra ítélt ember. Mikor baleset éri, élete másik világban folytatódik, ahol egyértelműbb a jó és rossz különbözősége - de melyik a valódi s az álom teremtette? A hely, ahol addigi élete pergett, nem engedte, hogy törvényeitől, szokásaitól különbözve éljen, holott ezek oly gyakran kerültek ellentmondásba a sajátjával.
Mint a világirodalom ősi remekeiben, Donaldson regényében is utazik a főszereplő, s útja során hihetetlenebbnél hihetetlenebb kalandok esnek meg vele. Thomas Covennant hírvivő, akinek a Lordokkal együtt szembe kell szállnia a Kárhozat Urával, a rossz megtestesülésével. Megmenti barátait, jóllehet ő nem egyértelműen jó vagy rossz, mint e csodavilág teremtményei; bűnt követ el, de éppen bűntudata az, amely választásra kényszeríti. Jóslat jár előtte, várja a szerep, amit be kell töltenie, s Covennant bizony nehezebben azonosul vele, mint Covenanttal az olvasó, akit elragad, magával sodor a mese árja, amely a csodák ellenére is választ ad kérdéseire, holott az ő élete csak a köznap valóságát ismeri. Régen jelent meg regény, amely az ember csillapíthatatlan meseigényét ilyen lebilincselő művészettel elégítette ki.
Donaldson nagy sikerű regénye különös, a régi krónikákra emlékeztető, archaizáló nyelven íródott, hogy ez magyarul is az eredetihez hasonló színvonalon szólal meg - ritka fordítói remeklés.

A Francis Crawford de Lymond, en su día proscrito y perseguido a todo lo largo y ancho de Escocia, María de Guisa, Reina regente de ese país, le encarga que viaje a Francia de incógnito con el fin de proteger a su hija, María Estuardo, de un posible intento de asesinato.Después de introducirse en la corte francesa, ganarse el favor de la familia real, incluidos el rey Enrique II y la reina Catalina de Médicis, y conseguir desbaratar media docena de atentados contra la vida de la pequeña María, Lymond es traicionado y tiene que huir precipitadamente a Inglaterra. Allí averigua nuevos detalles sobre la conspiración para acabar con la vida de la pelirroja reina escocesa, y sabe que la única solución para conseguir salvarla es volver a Francia, a pesar de que allí el Rey ha puesto precio a su cabeza…<

María de Guisa, Reina regente de Escocia, prepara su viaje a Francia para reunirse con su hija, la pequeña María Estuardo, Reina de Escocia y prometida del Delfín, que lleva ya unos años viviendo en la Corte francesa. Rodeada de intrigas, la Reina regente necesita un espía que no esté controlado ni por escoceses ni por franceses que la mantenga informada y proteja a su hija, y pide a Francis Crawford de Lymond, en su día proscrito y perseguido a todo lo largo y ancho de Escocia, que se haga cargo de la misión.Y es en Francia dónde Lymond, de incógnito, tendrá que desenmascarar a los traidores que quieren acabar con la pequeña María y sumir al Reino de Escocia en un caos. Para ello habrá de echar mano tanto de su espada como de su ingenio, e introducirse en la más magnífica y corrupta de todas las cortes europeas. Así Lymond, cínico y seductor, hace que esta caiga rendida a sus pies, convirtiéndose él mismo en objetivo de los asesinos.Para los críticos Dorothy Dunnett era probablemente la mejor escritora viva de novela histórica hasta su fallecimiento en 2001, comparándola con Mary Renault y Patrick O’Brian. Para sus lectores de todo el mundo no es más que una adicción…<

La presente antología recoge la mayor parte de los relatos todavía inéditos en castellano de las colecciones The Book of Wonder y su continuación Tales of Wonder, que configuran un rutilante universo imaginario más allá de los dominios conocidos, donde torvos aunque ingenuos héroes viven extrañas y fabulosas aventuras de imprevisible final. Se incluyen igualmente dos brevísimos cuentos del volumen 51 Tales, con el que el bardo irlandés puso a prueba un nuevo criterio de economía narrativa, así como las dos secuelas de su memorable Días de ocio en el País del Yann, extraídas de su última colección de fantasías heroicas Tales of Three Hemispheres. Completan la selección seis relatos de etapa más reciente: la serie Jorkens, precedente de los Cuentos del Ciervo Blanco de Arthur C. Clarke, en la que un grupo de contertulios se reúne periódicamente en un club londinense para escuchar fascinados las extravagantes e improbables historias «a lo Münchhausen» que les narra el singular y vehemente protagonista, como Dunsany viajero y conversador infatigable, dotado de un mordaz humor gaélico y un majestuoso punto de vista cósmico.<

Colección Galaxia 2000 Nº 8<