Disclaimer

A galaxis-szerte műkincskereskedőként ismert, de aztán kalózként elhíresült York Ketchikan azután sem nyughat, hogy legyőzte a Tízezer Szikla Menedékének leghatalmasabb kínai családfőjét, és fekete mágusát. Hajtja a szerelem és a kalandvágy: a taoizmus misztériumától átszőtt aszteroidavilágban a legendás Excaliburról mesélnek neki, s ő elhatározza, hogy felkutatja a kardot. Az ősi kínai világból egyszerre csak egy ősi kelta világba keveredik, s erre egy aszteroida belsejében akad rá, bármennyire is megdöbbentő, 65 fényévnyire a Földtől. Az aszteroidát a beavatottak úgy hívják: Avalon, s úgy tartják, ott található Arthur király sírja.
York Ketchikan belép oda, hol hatszáz éve nem járt kívülálló. Kísérői között egyaránt van barát és ellenség. Végigjárja az utat, ami elrendeltetett. Megfejti, mi végre kell a Fekete Sárkány Testvériség mágusainak az Excalibur, kik voltak a tündérkirálynők, akik elmenekítették a britek leghíresebb királyát a camlani csata színhelyéről, lovagjainak teteme közül a Krisztus utáni hetedik század hajnalán. Feltárul előtte a 2600 éves múlt, a britek és kínaiak világa közti rejtett kapcsolat…
Mindeközben a Nagy Medve deltájának aszteroid-rendszerében óriási háború van készülőben: űrhajók ezrei válnak le a féregvezetékekről, s többségük titkon mind Avalont keresi.
A regény átvezet a kínai emberek visszafogott világából a kelta mitológia érzelmektől túlfűtött birodalmába, a jövőből a múltba, és a mindennapokból a mítoszokba… ahol a szerelmek megfordítják a történelmet, ahol erkölcs és igazság létező erény, ahol a technikát legyőzi az ősi mágia és ahol istenék és velük hadakozó hősök írják a sors könyvét. Egy történet egy mindenre elszánt kincskeresőről és a hihetetlen igazságról…<

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„Ladikai Wentor Sints egy részeg disznó volt.” Ennek ellenére persze nem érdemelte meg sorsát; tudniillik, hogy a második halála után ghoulként támadjon fel: emberi szívvel, de egy ghoul gyomrával. És ott már komoly a baj, ahol az illető lény nem szimpatizál a vacsorafogással, és ahelyett, hogy jólesően felzabálná a különböző állagú és darabszámú hullákat, egyszerre azon veszi észre magát, hogy több barátja van, mint életében. Na de sebaj! Ha már együtt a jó társaság, akkor jöhet a feladat: a testet öltött Dögvész pusztít pár várossal arrébb, s el kéne törölni a föld színéről. S habár a temető kétségtelenül marasztaló hely, az út pedig még a halottak számára is veszélyeket tartogat, a kis csapat nekivág. A nehézségeken túl várja őket a Dögvész…

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A 2366. évben járunk. Párizs mellett, egy kietlen és mérgezett földdarab közepén egy politikailag súlytalan gyülekezet él, amelynek vezetője, Nathan Gillian csodákat képes tenni. Nathan ügyesen egyensúlyoz a világi hatalmasságok és az egyházfők között, s hogy a hatalom birtokosainak kegyét elnyerje, néha eltűnik egy-egy titkos szeánszot levezetni. Ám az egyik éjszaka, egy ilyen szeánszon, a Novus Ordo Seclorum egy oligarchája előtt riasztó esemény következik be, és a közösségnek menekülnie kell a Földről. A cél a távoli Alchiba egyik bolygója. Valaki vagy valakik azonban még ezt a kivonulást is meg szeretnék akadályozni. A hatalmi harcok következtében szinte mindenki belesodródik az ügybe: a Konföderációs Hírszerzéstől kezdve a Szentszéken át az időutazásokat felügyelő rejtélyes Katedrálisig bezáróan. Ám a résztvevők szándékai ismeretlenek…

"A masterful tale of treachery and duplicity… Spellbinding."-New York Times

The year is 1908, the place, a small Greek island in the declining days of the crumbling Ottoman Empire. For twenty years Basil Pascali has spied on the people of his small community and secretly reported on their activities to the authorities in Constantinople. Although his reports are never acknowledged, never acted upon, he has received regular payment for his work. Now he fears that the villagers have found him out and he becomes engulfed in paranoia. In the midst of his panic, a charming Englishman arrives on the island claiming to be an archaeologist, and charms his way into the heart of the woman for whom Pascali pines. A complex game is played out between the two where cunning and betrayal may come to haunt them both. Pascali's Island was made into a feature film starring Ben Kingsley and Helen Mirren.

"Darkly ironic… Offers an almost Conradian richness."-The New Yorker

"A compelling portrait of a schemer whose shabby amorality scarcely ensures his survival in a world where treachery is the rule."- Boston Sunday Globe

Eredetileg "A Jessa fátyla" antológiában jelent meg.

If one had the misfortune to be born in the 12th century, then Sicily was the place to be. The Normans had conquered the island, finding it effectively divided in two, inhabited partly by Arabs, partly by Greeks. From the outset, they had given both these communities major responsibility in the government. As well as Latin and Norman French, Greek and Arabic were official languages of the developing state; and when in 1130 that state became a kingdom under Roger II, it was already an example to all Europe of cultural and religious toleration. The chief minister and head of the all-important navy was always a Greek (our word admiral derives through Norman Sicily from the Arab title of emir), while the treasury was entrusted to Arabs, whose mathematics were better than anyone else's.

Roger himself was as unlike a Norman knight as it is possible to be. Brought up in Palermo by an Italian mother in a world of Greek and Muslim tutors, he was a southerner – indeed, an oriental – through and through; and the chapel that he built in the Royal Palace is one of the wonders of the world. The ground plan is that of a western basilica; but the walls are encrusted with Byzantine mosaics as fine as any in existence, while the wooden roof, in the classical Islamic style, would do credit to Cairo or Damascus. Here as nowhere else the Norman achievement is given visual expression.

But of course it was all too good to last. The independent Norman kingdom of Sicily endured only 64 years, ending soon after the death of the last legitimate king, William the Good. But perhaps that kingdom, swallowed up by the Holy Roman Empire, carried within itself the seeds of its own destruction. It was too heterogeneous, too eclectic, too cosmopolitan. It hardly tried – or perhaps it had no time – to develop any natural traditions of its own. And it paid the price.

Here, then, is the tragedy that forms the backdrop to the Booker-longlisted The Ruby in her Navel. Nowadays the story of Norman Sicily is largely and undeservedly forgotten; knowing it and loving it as I do, I picked the book up with some trepidation (which, I may say, was hardly diminished by its appalling title). But I have long admired its author, so I plunged in – and was instantly, and almost literally, transported. Now, it is not easy to transport a reader 1,000 years into the past, into a country and cultural climate 1,000 miles away from his own; I can only say that Unsworth succeeded triumphantly. His hero, born in England of a Norman father but brought to Sicily as a child, tells his story in the first person. It begins with him working as a civil servant in the office of a high-ranking Arab; he is sent on a mission to Calabria, where he meets a troupe of travelling dancers from eastern Anatolia (one of them the owner of the eponymous navel) and where he is accidentally reunited with a childhood sweetheart, now unhappily married. There follows a somewhat picaresque story of love, betrayals and attempted regicide, all of it set against the constant rivalries of Latin and Greek, Christian and Muslim – the latter further exacerbated by the recent catastrophic second crusade.

It is a good story, which holds the attention from start to finish; but its real strength lies in the power of the author's historical imagination. He made me feel what it was actually like to live, work and travel in Norman Sicily. There is no whitewashing; almost all the characters, including the narrator himself, are to a greater or lesser degree unpleasant. But life, one feels, was never dull, if one had the misfortune to be born in the 12th century.

Kárpáthia ​világán Kán Morgare és nomádjai Cresson kifosztása után hazafelé hajóznak kincsekkel megrakott gályáikon. A tenger azonban kifog rajtuk; kegyetlen vihar és tengeri szörnyek ostromolják őket, s ismeretlen partra sodorják a túlélőket. Egy szigetre, amelyen épp elszabadulni látszanak a pokol démonai. A Romok Úrnője uralkodik a Necropolisban, mely ontja magából a rémeket: vodnikok, zmorakok, morojok nyüzsögnek az utcákon, és felfalnak mindenkit, akit a kezük közé kaparintanak. Talán a sors akarta így, hogy Kán Morgare és megmaradt harcosai épp ide vetődtek. Vagy valami titokzatos hatalom? Albrecht von Benneberg lovag azért hatol be az erdő mélyébe, hogy megszerezzen egy varázsbotot. Egyedül eleve pusztulásra lenne ítélve a küldetése, ám váratlan segítője akad; Kankalin, a kis tündérszerzet… Yul Ganter, a tolvaj, akit pimaszsága miatt Légynek neveznek, szeret beleköpni mások levesébe. Ám néha még egy légy is megüthetné a bokáját, ha lenne neki… Vakmerő rablók menekülnek kifosztott áldozataik bosszúja elől. Ám egy varázslat félresikerül, s a vakmerőkből vakok lesznek… Bán Mór címadó regénye mellett több mint fél tucat fordulatos, szórakoztató írás várja önt Allen Newman, Colin J. Fayard, Robert Knight, Benjamin Rascal, John Caldwell és mások tollából.

Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra újraértelmezi az első – alapvető – filozófiai építményt. A négy könyv szisztematikusan, mindazonáltal izgalmas olvasmányként dolgozza fel a megismerés, az ontológia, az esztétika és az etika területeit.