Holly Golightly adore traîner chez Tiffany, parce que tout y est beau. Holly au pas léger, gracile comme un songe, comme une Audrey Hepburn moulée dans une robe noire devenue légendaire, traverse l'existence telle un chat qui, n'ayant pas de nom, s'en invente un. De son passé de Lulamae, il lui reste pourtant quelque chose de plus profond que la frivolité qu'elle affiche avec impertinence, une absence de lest qui conduit à une existence de courants d'air. Jusqu'au jour où, des années après la disparition de la gosse, une photo vient raviver le souvenir de sa voix rauque et de sa silhouette de vent dans la mémoire du narrateur, qui lui fournira un hommage littéraire en guise de racines. Sur un ton tantôt léger et amusant, tantôt grinçant et poétique, maniant à plaisir l'ironie, le narrateur nous livre ses souvenirs de l'époque où l'amitié les liait et où gravitait autour de cet être libre et sauvage une myriade de personnages farfelus. Malgré son ambiance de fête permanente et la fin édulcorée de sa version pour l'écran, Diamants sur canapé, ce roman demeure pourtant, comme d'autres oeuvres plus sombres de Truman Capote, le parcours désespéré d'une créature blessée, irrémédiablement marginale.

In november 1959 leest Truman Capote in The New York Times een bericht over het boerengezin Clutter in Holocomb, Kansas, dat bruut uitgemoord wordt door twee jonge criminelen. Hij stort zich op de zaak en besluit deze tot het onderwerp te maken van een roman. Zes jaar lang doet hij onderzoek, hij interviewt alle betrokkenen en begeleidt de moordenaars tijdens hun laatste gang naar hun executie op 14 april 1965. In koelen bloede is de magistrale reconstructie van een gruwelijke moordzaak, waarin Capote de kunst van de romanschrijver paart aan de techniek van de journalist. Met de publicatie in 1965 van dit overrompelende boek was een nieuw literair genre geboren: de non-fictie-roman, ook wel faction geheten.
In koelen bloede is zinloos geweld avant la lettre.

NBD|Biblion recensie

Vier leden van een Amerikaans boerengezin worden bloedig vermoord; van daders en motief ontbreekt elk spoor. In deze documentaire-achtige reconstructie van een waar gebeurde geschiedenis volgt Capote (1924-1984) de daders, het opsporingsteam en de slachtoffers vanaf even voor de moord tot en met de terechtstelling, en wel zo dat er een buitengewoon aangrijpend verhaal ontstaat, met belichting van alle (ook sociale) achtergronden, alle karakters en alle beweegredenen. Het eerste en meteen ook beste voorbeeld van wat al spoedig "faction" (een combinatie van fact en fiction; het ordenen van feitenmateriaal tot een romanvorm) genoemd zou worden. Te lezen als thriller, documentaire, "sociaal realisme" en psychologische roman; op alle niveaus briljant. Uitstekende vertaling. Goedkope pocketeditie; krappe marge.
(Biblion recensie, Redactie..)
(source: Bol.com)

SUMMARY: This Penguin Classic Is The Result Of A Creative Collaboration Between Bill Amberg And The World'S Favourite Publisher. It Is One In A Series Of Six Luxury Leather-Bound Titles.It'S New York In The 1940S, Where The Martinis Flow From Cocktail-Hour To Breakfast At Tiffany'S. And Nice Girls Don'T, Except, Of Course, Holly Golightly. Pursued By Mafia Gangsters And Playboy Millionaires, Holly Is A Fragile Eyeful Of Tawny Hair And Turned-Up Nose, A Heart-Breaker, A Perplexer, A Traveller, A Tease. She Is Irrepressibly 'Top Banana In The Shock Department', And One Of The Shining Flowers Of American Fiction.

SUMMARY: On November 15, 1959, in the small town of Holcomb, Kansas, four members of the Clutter family were savagely murdered by blasts from a shotgun held a few inches from their faces. There was no apparent motive for the crime, and there were almost no clues. Five years, four months and twenty-nine days later, on April 14, 1965, Richard Eugene Hickock, aged thirty-three, and Perry Edward Smith, aged thirty-six, were hanged from the crime on a gallows in a warehouse in the Kansas State Penitentiary in Lansing, Kansa. In Cold Blood is the story of the lives and deaths of these six people. It has already been hailed as a masterpiece.

Holly Golightly is generally up all night drinking cocktails and breaking hearts. She hasn't got a past. She doesn't want to belong to anything or anyone, not even to her one-eyed rag-bag pirate of a cat. One day Holly might find somewhere she belongs.

The detached yet penetrating account of the savage and senseless murder of a family.

With the publication of this book, Capote permanently ripped through the barrier separating crime reportage from serious literature. As he reconstructs the 1959 murder of a Kansas farm family and the investigation that led to the capture, trial, and execution of the killers, Capote generates suspense and empathy.

First published in 1956, this much sought-after autobiographical recollection of Truman Capote’s rural Alabama boyhood has become a modern-day classic. We are proud to be reprinting this warm and delicately illustrated edition of —“a tiny gem of a holiday story” (, starred review).

Seven-year-old Buddy inaugurates the Christmas season by crying out to his cousin, Miss Sook Falk: “It’s fruitcake weather!” Thus begins an unforgettable portrait of an odd but enduring friendship between two innocent souls—one young and one old—and the memories they share of beloved holiday rituals.

Història d’un crim monstruós convertit en obra d’art gràcies a l’ofici i a la sensibilitat del narrador, aquesta «novel·la de no-ficció» descriu, amb tant de detall que és a la ratlla de la morbositat —però sense ultrapassar-la mai—, la vida de dos psicòpates des de la seva infantesa fins a l’acompliment de la pena a què són condemnats. Truman Capote va dedicar sis anys seguits de treballs i investigacions a A sang freda, que es traslladaria aviat al cinema i li donaria notorietat mundial. Després d’aquesta novel·la, Capote es veuria incapaç d’acabar cap altre llibre.

Una societat que s’enruna i s’enfonsa en la terra mateixa d’on ha sorgit: el sud dels Estats Units. Un noi, Joel, retornat a la seva família. I el descobriment adolescent d’un món que té els matins com ’una pista neta per a qualsevol futur’. Una vegada ha descobert això, ja cap fet concret tindrà importància per a Joel: morirà el seu pare, s’enfonsarà la seva casa, però tot plegat no li despertarà l’interès que li desvetlla el fet de valorar el món, sospesar les idees noves amb les velles, qualificar un univers alhora real i fantàstic… Truman Capote, en aquesta novel·la extraordinària, ha sublimat, en una prosa refinada que és preciós arabesc i virtuosisme, la poesia de McCullers, el pessimisme de Faulkner i el realisme de Caldwell. Així, l’amenitat de l’anècdota viscuda per Joel es dilueix en el conjunt de fets, caràcters i projectes que resumeixen, en darrera instància, la història de la terra on viu.

Desdejuni a can Tiffany té tots els ingredients per a ser una novel·leta interessant i de lectura agradable. Hi trobem tots els tòpics que corresponen al gènere. Dones atractives, situacions eròtiques llamineres, la suficient quantitat de nu, embolic situacional, varietat de personatges, l’ai al cor i la sorpresa final. Res no hi falta. Es llegeix tranquil·lament i, una vegada acabada, fins i tot hom es pot adormir pensant en el que ell hauria fet si s’hagués topat amb la Holly, el personatge principal. En aquest sentit la novel·leta és d’allò més tradicional, fins i tot és una literatura que reuneix totes les condicions per a tenir grans tirades i nombrosos lectors a totes les capes de la societat. Hi ha bandits romàntics que, això no obstant, s’aprofiten de la bona fe d’una noia innocent. Hi ha amics que només ho són quan en poden treure un profit. Hi neixen passions platòniques que semblen absurdes enmig de tanta baixesa humana. Hi trobem aprofitats que no es recorden dels benifets rebuts quan se’ls demana una mica d’ajuda. Hi ha gelosia i censors dels costums dels altres. Però hi ha també ànimes infinitament nobles, sacrificades. En fi, hi és tot, com a la vida mateixa. La de Capote és una actitud d’admiració per l’atmosfera densa i de basarda, rica de les situacions absurdes que dóna el sentimentalisme portat a ultrança. Les obres d’aquest autor són plenes d’aquestes situacions. Si hi ha mai un intent de sortida, d’escapada, resulta finalment inútil. La rebel·lió només ha servit per a demostrar la inutilitat de tota acció que busqui la modificació.

Dues dones que elucubren sobre l’art d’assassinar marits, un pres fugitiu, dos nanos perduts en una zona pantanosa, una vella incompresa, una dona negra del sud que viatja a Nova York per fer-hi de cuinera… Textos d’adolescència i de la primera joventut, des dels relats que van veure la llum a la revista de l’institut on estudiava fins als ambientats ja a Nova York, on es va instal·lar decidit a triomfar com a escriptor.

A Fűhárfa egy árva fiú története, aki hóbortos öregkisasszony - rokonai, a bíró, a seriff, a tiszteletes, a pék: az amerikai kisvárosok tipikus figurái között éli át a csak gyerekkorban érzékelhető, álomszerűen fülleteg kisvárosi létet, amely gyújtópontjában egy, a fatetőről vívott harc áll... Ott, a fa tetején mondja a bíró: "aki nem álmodik, az éppen olyan, mint aki nem verejtékezik: a mérgező anyagok benn rekednek a szervezetében."
A másik történetben kevesebb a stílromantika. "Szívem, maga eltévesztette a házszámot, én nem vagyok lókórházi kedvesnővér" - így utasítja el a férfiakat Cily Hebrentch, a naiv és rafinált New York-i prostituált, aki "hebrentch"-ségében és jószívűségében amennyire amerikai, ugyanannyira a mi század eleji perditáink rokona is. A mi perditáink többnyire költők múzsái voltak - Miss Cily mellé pedig egy fiatal író szegődik, hogy végignézze tündöklését és bukását a New York-i alvilágban, ahol az álmok mindig "luxuskivitelben" jelennek meg.

Novellákkal robbant be a csodagyerekként az amerikai irodalomba, és mindössze huszonhárom éves volt, mikor első regénye, a magyarul is olvasható Más hangok, más szobák 1948-ban megjelent. Miért keltett már a kezdet kezdetén akkora – jogos – feltűnést? Nyilván a mesterségbeli tudás miatt is, amelyet bárki idősebb pályatárs megirigyelhetett volna. De meghökkentő sikerének titka elsősorban ott volt keresendő, hogy művészi renddé tisztult élményvilágában bámulatos bztonsággal ötvözte össze az amerikai irodalom egyik, Hawthorne-tól Melville-en és Mark Twainen át vezető hagyományát olyan elemekkel, olyan jegyekkel, melyek kizárólag csak rá voltak jellemzők: a világ konkrét valóságának a gyerek, illetve a gyereklelkű felnőtt álmaiban való átfogalmazást. Sötét és grotesz, bizonytalan körvanalú látomások töltik be az első írásokat: alaktalan félelmek, bukott, eltorzult vágyak keretei ezek az elbeszélések. A szinte zenei stílus, a burjánzó költői képek foglalatában szuggesztív erővel szólnak az írások a kekzdendő magányról. Később e lidércnyomásos atmoszféra jótékonyan oldódott fel a humor hatására, s vált derűsebbé, vonzóbbá. Kötetünk e kiváló író legszebb kisregényeit és elbeszélései tartalmazza.

1959. november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indító oka ismeretlen volt, s a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt.
Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

"Ekkor valami megütötte a térdét. Az események villámgyorsasággal követték egymást. Az emeleten felvillant egy fény, aztán becsapódott egy ajtó, s akkor az a valami, ami eltalálta, elment mellette, legurult a lépcsőfokon, s ő úgy érezte, mintha szétesnének a csontjai, bensőjében pedig pengve pattannának meg a létfontosságú szervek, ahogy egy kettétört órában pattan el a rugó. Az a valami, egy kis piros labda, ugrándozva gurult végig a földszinti padlón. Első gondolata Idebel volt. Szeretett volna olyan bátor lenni, mint ő. És szerette volna, ha van valakije, egy bátyja, egy nővére, akárkije. És meghalni is szerettet volna."

Il était midi au coeur du désert de Mojave. Assis sur une valise de paille, Perry jouait de l'harmonica. Dick était debout au bord d'une grande route noire, la Route 66, les yeux fixés sur le vide immaculé comme si l'intensité de son regard pouvait forcer des automobilistes à se montrer. Il en passait très peu, et nul d'entre eux ne s'arrêtait pour les auto-stoppeurs... Ils attendaient un voyageur solitaire dans une voiture convenable et avec de l'argent dans son porte-billets : un étranger à voler, étrangler et abandonner dans le désert. Inspiré du meurtre de la famille Cuttler en 59 par deux voyous, le plus célèbre roman de Truman Capote fascine et interroge toujours autant le lecteur. A la fois étude psychologique et enquête policière ce texte parfait ne s'oublie pas.