65

Vidala nénire a szobrom mögött, a földön fekve, kómás állapotban talált rá az idős Clover néni és két, hetven körüli kertésze. A mentők arra jutottak, hogy agyvérzése volt, a diagnózist két orvos is megerősítette. A pletyka körbeszáguldott az Ardua Hallban szomorú fejcsóválás és fogadkozások kíséretében, hogy imádkozni fognak mielőbbi felépüléséért. A közelben egy szakadt gyöngysort találtak: nyilván valamelyik Gyöngyleány veszítette el régebben, tékozlás és figyelmetlenség az ilyesmi. Ki fogok adni egy körlevelet, amelyben éberséget kérek minden olyan tárggyal kapcsolatban, amelyre kötelességünk vigyázni. A gyöngy nem fán terem, így mondom majd, ezért nem szabad a disznók elé szórni. Nem mintha itt az Ardua Hallban lennének disznók, teszem majd hozzá szemérmesen.

Meglátogattam Vidala nénit az intenzív osztályon. Hanyatt feküdt, lehunyt szemmel, egy cső lógott ki az orrából, egy másik pedig a karjából.

– Hogy van a mi kedves Vidala nénink? – érdeklődtem az ügyeletes ápoló Nénitől.

– Imádkoztam érte – felelte Izé néni. Az ápolónők nevére egyszerűen képtelen vagyok visszaemlékezni: nekik ez a sorsuk. – Kómában van: talán segíti a gyógyulást. Lehetséges, hogy bénulás is fellép. Attól tartok, esetleg a beszédére is hatással lesz.

– Amennyiben felépül – jegyeztem meg.

– Amikor felépül – válaszolta szemrehányón az ápolónő. – Nem szívesen teszünk negatív kijelentéseket a pácienseink hallótávolságán belül. Bár aludni látszanak, gyakran megesik, hogy tökéletesen tudatuknál vannak.

Ott ültem Vidala néni mellett, amíg az ápolónő ki nem ment. Ezután sietve felmértem az elérhető gyógyászati segédeszközöket. Növeljem az érzéstelenítő adagját? Babráljam meg a karjába bekötött infúziót? Csippentsem össze az oxigénellátást biztosító csövet? Semmi ilyet nem tettem. Én hiszek az erőfeszítésben, a felesleges erőfeszítésben ellenben nem: Vidala néni valószínűleg magától is a világból való kilépését intézi. Mielőtt elhagytam az intenzív osztályt, egy kis fiola morfiumot azért zsebre vágtam, mivel az előrelátás sarkalatos erény.

Miközben elfoglaltuk a helyünket az ebédlőasztal körül a Refektóriumban, Helena néni megjegyezte, hogy Victoria néni és Immortelle néni nincs jelen.

– Úgy hiszem, böjtölnek – feleltem. – Tegnap láttam őket a Hildegard Könyvtár Olvasótermében, épp a Bibliájukat tanulmányozták. Közelgő küldetésükhöz remélnek útmutatást.

– Dicséretes – felelte Helena néni. Folytatta a diszkrét létszámellenőrzést. – Az új megtértünk, Jade hol van?

– Talán beteg – válaszoltam. – Női természetű panasz lehet.

– Megyek, megnézem – közölte Helena néni. – Lehet, hogy forróvizes palackra van szüksége. C lakrész, igaz?

– Milyen kedves tőled – jegyeztem meg. – Igen. Azt hiszem, az övé a padlásszoba a másodikon. – Reménykedtem, hogy Nicole jól látható helyen hagyta a szökéséről szóló levelet.

Helena néni lóhalálában tért vissza a C lakrészben tett látogatásáról, valósággal szédelgett a felfedezése felett érzett izgalomtól: a lány, Jade megszökött.

– Egy Garth nevű vízvezeték-szerelővel! – tette hozzá Helena néni. – Azt állítja, hogy szerelmes!

– Ez sajnálatos – jelentettem ki. – Meg kell találnunk őket, büntetést foganatosítanunk, valamint gondoskodnunk arról, hogy a házasság megfelelően megköttessék. De Jade roppant bárdolatlan teremtés, sosem lett volna tisztességes Néni belőle. Nézd a dolog jó oldalát: könnyen lehet, hogy Gileád népessége gyarapodik az egyesülésük által.

– De hát hol ismerkedhetett meg egy ilyen vízvezeték-szerelővel? – morfondírozott Elizabeth néni.

– Ma reggel panasz érkezett az A lakrészből, hogy nincs fürdővíz – feleltem. – Bizonyára oda hívták ki. Nyilván szerelem volt első látásra. A fiatalok oly hevesek.

– A Hallban senkinek sem szabad reggel fürödnie – jegyezte meg Elizabeth néni. – Hacsak nem szegte meg valaki a szabályokat.

– Sajnos az nem kizárt – válaszoltam. – A test gyenge.

– Jaj, bizony, de milyen gyenge! – helyeselt Helena néni. – De hogy jutott ki a kapun? Nincs kilépője, nem engedték volna ki.

– Az ilyen korú fiatal lányok igen mozgékonyak – jegyeztem meg. – Gondolom, átmászott a Falon.

Folytattuk az evést – száraz szendvicset kaptunk, valami rémesen elkészített paradicsomos dolgot, desszertnek pedig híg pudingot –, és mire elköltöttük szerény ebédünket, Jade elhamarkodott szökése, akrobatikus átkelése a Falon, valamint önfejű döntése, hogy női sorsát egy vállalkozó kedvű, Gazda származású vízvezeték-szerelő karjában teljesítse be, már köztudomásúvá vált.