Pascua de 1977. En las bodegas del antiguo castillo de Malevil, Emanuel embotella su vino mientras sus amigos de infancia discuten con pasión sobre las elecciones municipales. Ése es también el día de una guerra atómica que se abate sobre el mundo por sorpresa y lo destruye. En un instante, alrededor de Malevil, cuya roca milenaria resiste a la hoguera, todo ha quedado aniquilado.

Desde los momentos iniciales, en el planeta carbonizado, los compañeros de Emanuel se encuentran con sus primeros enemigos: otros hombres, salvados también por milagro como ellos, pero que codician la fortaleza y sus reservas de vida.

¿Escenario retrospectivo de lo que pudieron haber sido los primeros pasos del hombre sobre el planeta? ¿Estudio futurológico de un núcleo humano?

Más singular aún -más cruel también- es la historia de unos pocos hombres encarnizados en mantener sobre la tierra los últimos vestigios de la especie humana, narración que corta el aliento, en donde abundan la pasión, los anhelos, las peripecias de la vida en un medio increíblemente primitivo, actual, y por eso mismo, infinito.

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam nyolcadik kötetében ismét találkozhatunk a narrátor-főhőssel, az ifjú, művelt Siorac lovaggal. A kalandvágyó, heves vérű kamaszból időközben a király belső szolgálatára rendelt első nemesúr, érett férfi lett, aki apja nyomdokain haladva legfőbb céljának a kis király, XIII. Lajos odaadó szolgálatát tartja. A gyermekkirály alig kilencéves, amikor apját, IV. Henriket orvul meggyilkolják. A regény azt a hétéves időszakot meséli el, amely Medici Mária régensségével kezdődik, s az ifjú Lajos fegyvertényével ér véget: a király visszaszerzi zsarnok anyjától a hatalmat, meggyilkoltatva kegyetlen és kapzsi kegyencét, a firenzei Concino Concinit.
Merle sok melegséggel, gyengédséggel, megértéssel mutatja be a mostoha sorsú gyermekkirályt, akit a szívtelen királyné és romlott, minden aljasságra kapható környezete gyámoltalan, gyermeteg ifjúnak, már-már gyengeelméjűnek próbál feltüntetni, holott Lajos éles eszű, megfontolt, talpraesett fiatalember, és igazat mond, amikor a regény végén kijelenti: "Szeretnek a franciák. Jó királyuk leszek."

A pirkadat a színes regényfolyam hatodik kötete. Hősünk, Siorac márki, aki hűségével, bá-torságával és leleményességével többször kitüntette magát, IV. Henrik bizalmasává válik, s külön-féle kényes feladatokat kap tőle. A király ellenségei, a vakbuzgó, gőgös Guiseek, a párütő nagyurak, az ármánykodó jezsuiták, a spanyolok ellenében tevékenykedve ismét izgalmas kalandokat él át, míg végre megszületik a békét megszilárdító nantes-i ediktum. Közben lovagiasságával és szel-lemességével elnyeri a kis Guise hercegné kegyeit, és persze több más főrangú hölggyel meg tűz-rőlpattant szolgálólánnyal is kalandba bocsátkozik.

A kitűnő, Concourt-díjas francia írót ismeri és szereti a magyar olvasó. Regényei (Mesterségem a halál, Két nap az élet, Moncada, Állati elmék, Üvegfal mögött, Malevil és a Védett férfiak) nagy sikert arattak nálunk. Ez a műve, amely most ötödik kiadásban jelenik meg; az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt. Az író ezúttal a távolabbi történelmi múltba nyúl vissza, s a regény megírásához egy XVIII. századi izgalmas epizód, a Bounty nevű angol hajón lezajlott véres lázadás adta az ihletet. Merle azonban a históriai tényt csak ürügyül használta fel, egyébként nagyszerű képzeletére hagyatkozott, és a cselekményt kedvére alakította. A messzi óceániai szigeten lezajló történet feszültsége egy pillanatra sem lankad, az olvasó, a szó szoros értelmében, nem tudja letenni a könyvet: olyan epikai sodrása van, mint a legjobb Dumas vagy Jókai-műveknek. Az ifjú vagy a felnőtt, a kezdő vagy az ínyenc olvasót mindvégig leköti az önkéntes angol hajótöröttek és a nyíltszívű, de önérzetes tahitiak küzdelme, és elbűvöli a déltengeri szigeten lejátszódó történet, az író remek jellemábrázoló ereje, a tragikus jeleneteket is fűszerező humora. A könyv mégsem pusztán színes, izgalmas kalandregény: megrázza, felkavarja az olvasót. A sziget nagyigényű alkotás; rávilágít a faji előítéletek veszedelmes következményeire, s felveti a háború és béke, a szabadság és a rabság, az egyéni és a társadalmi boldogság nagy kérdéseit.

Valahol Florida napsütötte kék ege alatt, az Atlanti-óceán partvidékén Sevilla professzor vezetésével izgalmas delfinkísérletek folynak. A delfinológia amerikai tudósai már eddig is sok mindent megtudtak a delfinek magasrendű értelmi képességeiről, de Sevilla a régen dédelgetett álmot akarja megvalósítani: az emberi beszédre akarja megtanítani két barátságos, okos delfinjét. Sokrétű és kitartó kutatásait egy katonai szerv finanszírozza, mely a delfinek iránt elsősorban harcászati szempontból érdeklődik. Miközben az izgalmas kísérleteket lassan siker koronázza, Sevilla rádöbben hogy két hírszerző szervezet figyeli munkáját, magánéletét, beosztottjainak minden lépését. A feszültség egyre fokozódik, a kis kutatócsoporton belül is: szerelmi párbajok, titokzatos letartóztatások követik egymást, és végül egy szép napon eltűnnek a beszélő delfinek. Elszöktek? Vagy elrabolták őket? Kik a tettesek? Milyen titkos célból hajtották végre az akciót? A rejtélyes és megdöbbentő eseményekre csak a beszélő delfinek tudnának fényt deríteni. Vajon sikerül-e megtalálni őket?

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő nagyszabású regényfolyam legújabb kötete 1628-ban kezdődik, amikor a szebbik nemet felettébb kedvelő, gáláns Orbieu herceg révbe érve feleségül veszi gyermeke anyját, Brézolles márkinét. Az ifjú pár azonban nem sokáig élvezheti a szerelmes együttlét és családi fészek örömeit, mert a francia királyságban egyszerre két háború is kirobban. Az egyiket a terjeszkedő, európai egyeduralomra törő spanyolokkal és osztrákokkal vívja XIII. Lajos Itáliában, a másikat pedig az udvari ármánykodókkal, az "ördögi szoknyákkal" és az ájtatosokkal. A cselszövők a király anyjának, az öntelt, korlátolt, gyűlölködő Medici Máriának és öccsének, a trón várományosának, a léha, csélcsap Gastonnak a vezetésével szövetkeznek a király és legfőbb támasza, a zseniális politikus, államférfi és hadvezér, Richelieu bíboros ellen. Mindkét háború a király győzelmével ér véget, és mint a mesében, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a gonoszak pedig méltó büntetésüket. Richelieu dicsősége teljében tér meg az itáliai hadjáratból, s Lajos hálából hercegi-pairi címet adományoz neki, az anyakirálynét viszont végleg száműzik Franciaországból: 1642-ben szegényen és elhagyatottan hal meg Kölnben, abban a házban, amelyet a híres festő, Rubens irgalmasságból bocsátott a rendelkezésére. Ám Robert Merle regénye nem mese, hanem maga az élő-eleven, nagybetűs Történelem, igazi tudóshoz illő pontossággal-hitelességgel és vérbeli íróhoz méltó lenyűgöző mesterségbeli tudással megrajzolva... A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő nagyszabású regényfolyam legújabb kötete 1628-ban kezdődik, amikor a szebbik nemet felettébb kedvelő, gáláns Orbieu herceg révbe érve feleségül veszi gyermeke anyját, Brézolles márkinét. Az ifjú pár azonban nem sokáig élvezheti a szerelmes együttlét és családi fészek örömeit, mert a francia királyságban egyszerre két háború is kirobban. Az egyiket a terjeszkedő, európai egyeduralomra törő spanyolokkal és osztrákokkal vívja XIII. Lajos Itáliában, a másikat pedig az udvari ármánykodókkal, az "ördögi szoknyákkal" és az ájtatosokkal. A cselszövők a király anyjának, az öntelt, korlátolt, gyűlölködő Medici Máriának és öccsének, a trón várományosának, a léha, csélcsap Gastonnak a vezetésével szövetkeznek a király és legfőbb támasza, a zseniális politikus, államférfi és hadvezér, Richelieu bíboros ellen. Mindkét háború a király győzelmével ér véget, és mint a mesében, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a gonoszak pedig méltó büntetésüket. Richelieu dicsősége teljében tér meg az itáliai hadjáratból, s Lajos hálából hercegi-pairi címet adományoz neki, az anyakirálynét viszont végleg száműzik Franciaországból: 1642-ben szegényen és elhagyatottan hal meg Kölnben, abban a házban, amelyet a híres festő, Rubens irgalmasságból bocsátott a rendelkezésére. Ám Robert Merle regénye nem mese, hanem maga az élő-eleven, nagybetűs Történelem, igazi tudóshoz illő pontossággal-hitelességgel és vérbeli íróhoz méltó lenyűgöző mesterségbeli tudással megrajzolva...

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő nagyszabású regényfolyam legújabb kötete 1628-ban kezdődik, amikor a szebbik nemet felettébb kedvelő, gáláns Orbieu herceg révbe érve feleségül veszi gyermeke anyját, Brézolles márkinét. Az ifjú pár azonban nem sokáig élvezheti a szerelmes együttlét és családi fészek örömeit, mert a francia királyságban egyszerre két háború is kirobban. Az egyiket a terjeszkedő, európai egyeduralomra törő spanyolokkal és osztrákokkal vívja XIII. Lajos Itáliában, a másikat pedig az udvari ármánykodókkal, az "ördögi szoknyákkal" és az ájtatosokkal. A cselszövők a király anyjának, az öntelt, korlátolt, gyűlölködő Medici Máriának és öccsének, a trón várományosának, a léha, csélcsap Gastonnak a vezetésével szövetkeznek a király és legfőbb támasza, a zseniális politikus, államférfi és hadvezér, Richelieu bíboros ellen.
Mindkét háború a király győzelmével ér véget, és mint a mesében, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a gonoszak pedig méltó büntetésüket. Richelieu dicsősége teljében tér meg az itáliai hadjáratból, s Lajos hálából hercegi-pairi címet adományoz neki, az anyakirálynét viszont végleg száműzik Franciaországból: 1642-ben szegényen és elhagyatottan hal meg Kölnben, abban a házban, amelyet a híres festő, Rubens irgalmasságból bocsátott a rendelkezésére. Ám Robert Merle regénye nem mese, hanem maga az élő-eleven, nagybetűs Történelem, igazi tudóshoz illő pontossággal-hitelességgel és vérbeli íróhoz méltó lenyűgöző mesterségbeli tudással megrajzolva...

Robert Merle történelmi regényfolyamának új kötetét veheti kezébe az olvasó. Pierre Em-manuel de Siorac, XIII. Lajos bizalmasa, akiben a kék vérnél nem kevesebb az elmeél és a huma-nista műveltség, élvezetesen kalauzol tovább a francia históriában. Nemcsak szemtanú: részt vesz az összeesküvésben, amely Medici Mária, az anyakirályné kegyencének, Concininek az életét kioltva végre hatalomra juttatja az addig félreállított, lecsepült, megszégyenített gyermekkirályt. Csak ennyi kell az uralkodói méltósághoz? Győzi-e feladatát az ifjú Lajos, mikor az országnagyok széthúzása, a hugenották dölyfös becsvágya, intrikus anyja egyaránt nyomasztják, s házassága és utódlása körül sincs minden rendben? Egyvalakire mindig számíthat, hősünkre, aki hűsége jutalmául egyebek közt megkapja az Orbieu grófja címet, és teljes jogú tagja lesz a királyi tanácsnak. A legtöbbet mégis azzal nyeri, hogy nyitott szemmel és füllel jár a világban, s érdekesebbnél érdekesebb ismeretségeket köt: csillogó eszű szobalányban éppúgy gyönyörködhet, mint a briliáns politikus, az agyfúrt Richelieu bíboros zsenialitásában.

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam kilencedik kötetében ismét Pierre Emmanuel de Siorac, XIII. Lajos bizalmasa, az éles eszű, nemes lelkű, fiatal kora ellenére nagy műveltségű ifjú lovagi és szerelmi kalandjairól olvashatunk. Siorac nem csak szemtanú: részt vesz az összeesküvésben, amely medici Mária, az anyakirályné kegyencének, Concininek a meggyilkolásával végre trónra juttatja az addig félreállított, megszégyenített, sokat csepült gyermekkirályt. De vajon a hatalom megragadása elég-e az uralkodói méltósághoz? Győzi-e feladatát, helyt áll-e az ifjú Lajos, mikor az országnagyok széthúzása, a hugenották dölyfös becsvágya, anyja intrikálása szüntelen veszélyt jelent trónjára, s házassága, utódlása körül sincs minden rendben? Ám egyvalakire minden körülmények között számíthat, hősünkre, aki szolgálatai és hűsége jutalmául megkapja az Orbieu grófja címet és teljes jogú tagja lesz a királyi tanácsnak. A legtöbbet mégis azzal nyeri, hogy nyitott szemmel és füllel jár-kel a világban, és érdekesebbnél érdekesebb ismeretségeket köt. Egy éles eszű és éles nyelvű szobalánytól alkalomadtán éppoly sokat tanulhat, mint a zseniális politikustól, az agyafúrt Richelieu bíborostól. Az újdonsült gróf tanul is szorgosan, és így egyre jártasabb a szerelem és a politika dolgaiban.

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam kilencedik kötetében ismét Pierre Emmanuel de Siorac, XIII. Lajos bizalmasa, az éles eszű, nemes lelkű, fiatal kora ellenére nagy műveltségű ifjú lovagi és szerelmi kalandjairól olvashatunk. Siorac nem csak szemtanú: részt vesz az összeesküvésben, amely medici Mária, az anyakirályné kegyencének, Concininek a meggyilkolásával végre trónra juttatja az addig félreállított, megszégyenített, sokat csepült gyermekkirályt. De vajon a hatalom megragadása elég-e az uralkodói méltósághoz? Győzi-e feladatát, helyt áll-e az ifjú Lajos, mikor az országnagyok széthúzása, a hugenották dölyfös becsvágya, anyja intrikálása szüntelen veszélyt jelent trónjára, s házassága, utódlása körül sincs minden rendben? Ám egyvalakire minden körülmények között számíthat, hősünkre, aki szolgálatai és hűsége jutalmául megkapja az Orbieu grófja címet és teljes jogú tagja lesz a királyi tanácsnak. A legtöbbet mégis azzal nyeri, hogy nyitott szemmel és füllel jár-kel a világban, és érdekesebbnél érdekesebb ismeretségeket köt. Egy éles eszű és éles nyelvű szobalánytól alkalomadtán éppoly sokat tanulhat, mint a zseniális politikustól, az agyafúrt Richelieu bíborostól. Az újdonsült gróf tanul is szorgosan, és így egyre jártasabb a szerelem és a politika dolgaiban.

A Francia história a XVI. századi Franciaországban, a hugenották viharos századában játszódó nagyszabású, hatkötetes történelmi regényfolyam. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és lebilincselő kalandokba és nem kevésbé érdekfeszítő szerelmi cselszövésekbe keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, ezáltal Merle-nek alkalma nyílhat rá, hogy roppant mesterségbeli tudással életközelbe hozza a francia történelemnek ezt az érdekes és mozgalmas időszakát, fontos személyiségeket - királyokat, hadvezéreket, főpapokat, főurakat, költőket, muzsikusokat és persze szépasszonyokat - elevenítve meg.
A Csikóéveinkben hősünk, a hugenotta nemesifjú és balkézről való szépséges öccse, Samson Montpellier-be mennek tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. A délfrancia város színes és veszélyes világában orgyilkosok és világhíres tudósok jönnek-mennek, vad tivornyák és poétikus vagy kísérteties szerelmek dúlnek, orvosnövendékek éjféli temetőkben titkon anatómiát tanulnak, s közben folyik tovább az áldatlan testvérharc, buzgó pápisták és derék kálvinisták gyilkolják egymást.

A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő regényfolyam második kötetében a főhős, a jóvágású, eszes, bátor, szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac és balkézről való szépséges öccse, akinek látása ugyancsak megdobogtatja a női szíveket, Montpellier híres egyetemére mennek tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. A délfrancia város színes forgatagában, ahol sok-sok veszélyes kaland és még több „veszedelmes", ám gyönyörteljes viszony vár hőseinkre, világhírű tudósok és orgyilkosok jönnek-mennek, vad tivornyák és poétikus vagy éppen kísérteties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben titkon anatómiát tanulnak, miközben folyik tovább a Franciaországot megosztó áldatlan testvérharc, buzgó pápisták és derék kálvinisták gyilkolják egymást. Pierre-nek és Samsonnak, valamint az olvasónak bőven kijut hát az izgalmakból, váratlan fordulatokból, hátborzongató élményekből és szenvedélyes érzésekből e kalandregénynek is beillő, ám sokrétű és pontos történelmi ismeretek birtokában és biztos mesterségbeli tudással megírt, sodró lendületü műben.

A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő regényfolyam második kötetében a főhős, a jóvágású, eszes, bátor, szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac és balkézről való szépséges öccse, akinek látása ugyancsak megdobogtatja a női szíveket, Montpellier híres egyetemére mennek tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. A délfrancia város színes forgatagában, ahol sok-sok veszélyes kaland és még több „veszedelmes", ám gyönyörteljes viszony vár hőseinkre, világhírű tudósok és orgyilkosok jönnek-mennek, vad tivornyák és poétikus vagy éppen kísérteties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben titkon anatómiát tanulnak, miközben folyik tovább a Franciaországot megosztó áldatlan testvérharc, buzgó pápisták és derék kálvinisták gyilkolják egymást. Pierre-nek és Samsonnak, valamint az olvasónak bőven kijut hát az izgalmakból, váratlan fordulatokból, hátborzongató élményekből és szenvedélyes érzésekből e kalandregénynek is beillő, ám sokrétű és pontos történelmi ismeretek birtokában és biztos mesterségbeli tudással megírt, sodró lendületü műben.

A Francia história folytatása a Csikóéveink, de valójában önálló regény, mert csak a hely, az idő és a két főszereplő azonos, a cselekmény más és önmagában egész. Pierre-t, az érzékeny és szenvedélyes, ámbár puritánul nevelt francia hugenotta nemesifjút és balkézről való szépséges öccsét, Samsont, apjuk Montpellier-be küldi tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. Egy híres marránus gyógyszerész titokteljes házába kerülnek kosztos diáknak. A délfrancia város mozgalmas és veszélyes tizenhatodik századi világában orgyilkosok és világhíres tudósok jönnek-mennek, vad diáktivornyák és poétikus vagy kísérteties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben tanulnak titkon anatómiát és még sok egyebet, buzgó pápisták jámbor bolond eretnekeket égetnek, derék kálvinisták olykor türelmes katolikusok nyakát nyiszálják, egyesült erővel lesve, hogy eszik-e disznóhúst a kétszínű marránus... Sok szórakoztató és rémisztő kaland közepette folyik tovább az áldatlan testvérharc a közelgő Szent Bertalan-éj előrevetülő árnyékában.

A Francia história folytatása a Csikóéveink, de valójában önálló regény, mert csak a hely, az idő és a két főszereplő azonos, a cselekmény más és önmagában egész. Pierre-t, az érzékeny és szenvedélyes, ámbár puritánul nevelt francia hugenotta nemesifjút és balkézről való szépséges öccsét, Samsont, apjuk Montpellier-be küldi tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. Egy híres marránus gyógyszerész titokteljes házába kerülnek kosztos diáknak. A délfrancia város mozgalmas és veszélyes tizenhatodik századi világában orgyilkosok és világhíres tudósok jönnek-mennek, vad diáktivornyák és poétikus vagy kísérteties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben tanulnak titkon anatómiát és még sok egyebet, buzgó pápisták jámbor bolond eretnekeket égetnek, derék kálvinisták olykor türelmes katolikusok nyakát nyiszálják, egyesült erővel lesve, hogy eszik-e disznóhúst a kétszínű marránus... Sok szórakoztató és rémisztő kaland közepette folyik tovább az áldatlan testvérharc a közelgő Szent Bertalan-éj előrevetülő árnyékában.

A hugenották viharos századában indítja Robert Merle legújabb vállalkozását, önálló kötetekből álló családregény-folyamát. A Francia históriában egy XVI. századi fiatalember mondja el várszerző-várúr apjának "vegyes" (hugenotta-pápista) szűkebb családjának, tulajdon, nem mindennapi gyermekkorának történetét, felvázolva közben magát a korabeli "francia históriát" is, a francia történelem egyik legmozgalmasabb századát, a hugenották és pápisták áldatlan testvérharcát, angol-francia csatákat, nagy nevek tündöklését és elhomályosulását, a tárgyi, a nyelvi, a gondolati világ akkori állapotát - s a háttérben feltünedeznek a kor világtörténelmének óriási árnyai is: I. Ferenc, Medici Katalin, a gyermek IV. Henrik, angliai Erzsébet, a spanyol II. Fülöp nagyreményű gyermekével, Don Carlosszal, és sokan mások.

Valóságos írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző, Robert Merle. Tizenkét izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának a történetét.
A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő és kevésbé előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből. Robert Merle biztos mesterségbeli tudással rajzolja meg a francia história e cselszövésekkel, ármánykodással teli, vér-zivataros évszázadának nagyívű, sokszínű tablóját, hozza emberközelbe a kor kiemelkedő történelmi személyiségeit, szemlélteti-magyarázza az akkori Franciaország és Európa legfontosabb társadalmi-politikai-katonai eseményeit.

Robert Merle történelmi regényfolyamának minden kötete, így ez a negyedik is, önálló történet, képzelt hősük, Pierre Siorac, a hugenotta bárófi kalandjai fűzik össze őket, s a háttérben persze az igazi francia történelem. Merle ebben a könyvben Franciaország tizenhat esztendejét beszéli el a Szent Bertalan éjszakájától III.Henrik időleges diadaláig. A szoknyabolond Pierre-ből a király orvosa és titkos "ágense" lesz, s kettős szerepében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Henriknek jó és rossz cselekedeteiben. Közben politikai missziója érdekében gyakran - bár nem kedve ellenére - veszedelmes és lebilincselő szerelmi cselszövényekbe keveredik. Elkísérjük hősünket III.Henrik hálószobájába és Angliai Erzsébet tróntermébe - a gáláns doktor bizonyára sajnálta, hogy fordítva nem történhetett - tanúi vagyunk Guise herceg és a francia király történelmi párbeszédének, látjuk mint űzi el Henriket a lázongó Párizs, és végül hogyan lesz úrrá a király a végromlással fenyegető anarchián.

Az okos, nemes lelkű, nyughatatlan Pierre Siorac meg angyali szép öccse kinőttek "csikóéveikből": az egyik orvos lett, a másik gyógyszerész, és visszatértek az imádott szoknyabolond apa és a savanyú hugenotta bácsi várába, a puritán, de édes otthonba. Ezzel indul Merle regényfolyamának harmadik kötete, mely az előzőkhöz hasonlóan önálló történet, csak főszereplői azonosak.
De hőseink megint csak rövid ideig élvezhetik a szelíd délvidék békés és szorgos mindennapjait, a bájos okcitán nyelven beszélő várnép meghitt társaságát: viharos kalandok és megrázó szenvedélyek dúlják fel életüket, és egy váratlan esemény, amely Párizsba űzi őket. Kicsinyes ravaszkodókat és nemes, nagy egyéniségeket, tiszta szívű prostituáltakat és kényes udvaroncokat, vérben kéjelgő fanatizált kisembereket és koronás gyilkosokat dajkál ez a sokarcú, ijesztő és vonzó város, amelyet valósággal az olvasó tenyerébe tesz Merle, úgy rajzolja le templomról templomra, utcáról utcára, hídról hídra szerelmes gyöngédséggel, részvétteljes borzadállyal. Mert hősünknek itt kell megérnie az 1572. augusztus huszonegyedikére, Szent Bertalan neve napjára virradó éjszakát, az újkori történelem egyik leggyalázatosabb árulását és vérfürdőjét, amelyről a feluszított csőcselék úgy tudja, hogy üdvözül általa, nekünk azonban Merle világtörténelmi érdekösszefüggéseit is elárulja.

Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba… De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen… Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.

A Francia história a XVI. századi Franciaországban a hugenották viharos századában játszódó nagyszabású, történelmi regényfolyam. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és lebilincselő kalandokba keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, ezáltal Merle-nek alkalma nyílhat ár, hogy roppant mesterségbeli tudással életközelbe hozza a francia történelemnek ezt az érdekes és mozgalmas időszakát, fontos személyiségeket - királyokat, hadvezéreket, főpapokat, főurakat, költőket, muzsikusokat, és persze szépasszonyokat - elevenítve meg. A szoknya egyre csak libben, röpül ebben a regényben, mely a Francia história újabb kötete, s melyben Siorac márki fia játssza a főszerepet. 1607-1610-ig, IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendejében a kor mintha csak a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, bálok, táncjátékok, lépten nyomon szerelmi kalandok után futó donjuanokban, ledér főrangú hölgyekbe, elnéző férjekbe, semmirekellő királyi hercegekbe botlik az ember. De a látszat mögött ott a valóság: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal kiirtanák a protestánsokat, az országon kívül pedig a vallási türelmetlenséget hirdető spanyolországi Habsburgok egyeduralmi törekvései ellen lép fel.

A Francia história a XVI. századi Franciaországban a hugenották viharos századában játszódó nagyszabású, történelmi regényfolyam. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és lebilincselő kalandokban kerevedik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, ezáltal Merle-nek alkalma nyílhat ár, hogy roppant mesterségbeli tudással életközelbe hozza a francia történelemnek ezt az érdekes és mozgalmas időszakát, fontos személyiségeket - királyokat, hadvezéreket, főpapokat, főurakat, költőket, muzsikusokat, és persze szépasszonyokat - elevenítve meg.
A szoknya egyre csak libben, röpül ebben a regényben, mely a Francia história újabb kötete, s melyben Siorac márki fia játssza a főszerepet. 1607-1610-ig, IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendejében a kor mintha csak a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, bálok, táncjátékok, lépten nyomon szerelmi kalandok után futó donjuanokban, ledér főrangú hölgyekbe, elnéző férjekbe, semmirekellő királyi hercegekbe botlik az ember. De a látszat mögött ott a valóság: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal kiirtanák a protestánsokat, az országon kívül pedig a vallási türelmetlenséget hirdető spanyolországi Habsburgok egyeduralmi törekvései ellen lép fel.

A XVI . és XVII . századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam főhőse, a gáláns és szenvedélyes Pierre de Siorac lovag mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol „libben a szoknya”.Ezúttal, a tizedik kötetben XIII . Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének széptevése a királynőnek, Ausztriai Annának.Az események egyre gyorsabban peregnek, az udvari intrikák cselszövéssé, a cselszövések összeesküvéssé nőnek-bonyolódnak. A királyné és a király fivére szövetkezik Lajos ellen. Féltestvérei, a Vendome-ok sorra állítják a halálos csapdákat Richelieu-nek. A király is csak hajszál híján menekül meg egy bérgyilkos késétől. A válasz sem késik. Száműzetés, tömlöc, nyaktiló sújt le a bűnösökre. Buckingham hercegét, aki a hugenották segélykérő hívására partra száll Franciaországban, véres harcok árán kiűzik az országból.Merle roppant mesterségbeli tudással eleveníti meg a francia történelemnek eme mozgalmas és lélegzetelállítóan izgalmas korszakát, rajzolja meg ezt a hol véres, hol könnyes, hol mulatságos, de mindig színpompás kavalkádot.

A Magyarországon hallatlanul népszerű francia író, Robert Merle immáron tízkötetesre terebélyesedett regényfolyama, a Francia história a viharos XVI-XVII. században játszódik. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és izgalmas kalandokba és nem kevésbé érdekfeszítő szerelmi cselszövésekbe keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya".
Ezúttal XIII. Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének széptevése a királynőnek, Ausztriai Annának.
Az események egyre gyorsabban peregnek, az udvari intrikák cselszövéssé, a cselszövések összeesküvéssé nőnek-bonyolódnak. A királyné és a király fivére szövetkezik Lajos ellen. Féltestvérei, a Vendôme-ok sorra állítják a halálos csapdákat Richelieu-nek. A király is csak hajszál híján menekül meg egy bérgyilkos késétől. A válasz sem késik. Száműzetés, tömlöc, nyaktiló sújt le a bűnösökre. Buckingham hercegét, aki a hugenották segélykérő hívására partra száll Franciaországban, véres harcok árán kiűzik az országból.
Merle roppant mesterségbeli tudással eleveníti meg a francia történelemnek eme mozgalmas és lélegzetelállítóan izgalmas korszakát, rajzolta meg ezt a hol véres, hol könnyes, hol mulatságos, de mindig színpompás kavalkádot.

Nem váratlan hogy Merle megint váratlan ötlettel lepi meg híveit. Ezúttal klasszikus zárt közegbe ágyazza árnyképjellemeit, morális politikai, világnézetei, sőt filozofikus közölnivalóit, meglepő fordulatait, lírai jeleneteit: véges időben és térben - egy utasszállító repülőgépen, másfél napra tervezett időben - meghatározott számú ember repül Párizsból az ázsiai Madrapurba. Hamarosan különös jelek figyelmeztetnek rá, hogy rejtély fogja körül a gépet, az utasokat, magát az úticélt is. Valami ismeretlen de céltudatos erő irányítja az utasok életét. A feszült atmoszféra feszült élethelyzeteket teremt, megnyilatkoznak a nagyon különböző jellemek. A narrátor főszereplő, aki egy személyben megfigyelője és szenvedélyes résztvevője a történetnek, arra a következtetésre jut, hogy az élet mindenütt olyan amilyen, a halál ellen pedig csak egy orvosság van: a szerelem.

Nem váratlan hogy Merle megint váratlan ötlettel lepi meg híveit. Ezúttal klasszikus zárt közegbe ágyazza árnyképjellemeit, morális politikai, világnézetei, sőt filozofikus közölnivalóit, meglepő fordulatait, lírai jeleneteit: véges időben és térben - egy utasszállító repülőgépen, másfél napra tervezett időben - meghatározott számú ember repül Párizsból az ázsiai Madrapurba. Hamarosan különös jelek figyelmeztetnek rá, hogy rejtély fogja körül a gépet, az utasokat, magát az úticélt is. Valami ismeretlen de céltudatos erő irányítja az utasok életét. A feszült atmoszféra feszült élethelyzeteket teremt, megnyilatkoznak a nagyon különböző jellemek. A narrátor főszereplő, aki egy személyben megfigyelője és szenvedélyes résztvevője a történetnek, arra a következtetésre jut, hogy az élet mindenütt olyan amilyen, a halál ellen pedig csak egy orvosság van: a szerelem.

Nem váratlan hogy Merle megint váratlan ötlettel lepi meg híveit. Ezúttal klasszikus zárt közegbe ágyazza árnyképjellemeit, morális politikai, világnézetei, sőt filozofikus közölnivalóit, meglepő fordulatait, lírai jeleneteit: véges időben és térben - egy utasszállító repülőgépen, másfél napra tervezett időben - meghatározott számú ember repül Párizsból az ázsiai Madrapurba. Hamarosan különös jelek figyelmeztetnek rá, hogy rejtély fogja körül a gépet, az utasokat, magát az úticélt is. Valami ismeretlen de céltudatos erő irányítja az utasok életét. A feszült atmoszféra feszült élethelyzeteket teremt, megnyilatkoznak a nagyon különböző jellemek. A narrátor főszereplő, aki egy személyben megfigyelője és szenvedélyes résztvevője a történetnek, arra a következtetésre jut, hogy az élet mindenütt olyan amilyen, a halál ellen pedig csak egy orvosság van: a szerelem. Nem váratlan hogy Merle megint váratlan ötlettel lepi meg híveit. Ezúttal klasszikus zárt közegbe ágyazza árnyképjellemeit, morális politikai, világnézetei, sőt filozofikus közölnivalóit, meglepő fordulatait, lírai jeleneteit: véges időben és térben - egy utasszállító repülőgépen, másfél napra tervezett időben - meghatározott számú ember repül Párizsból az ázsiai Madrapurba. Hamarosan különös jelek figyelmeztetnek rá, hogy rejtély fogja körül a gépet, az utasokat, magát az úticélt is. Valami ismeretlen de céltudatos erő irányítja az utasok életét. A feszült atmoszféra feszült élethelyzeteket teremt, megnyilatkoznak a nagyon különböző jellemek. A narrátor főszereplő, aki egy személyben megfigyelője és szenvedélyes résztvevője a történetnek, arra a következtetésre jut, hogy az élet mindenütt olyan amilyen, a halál ellen pedig csak egy orvosság van: a szerelem. Nem váratlan hogy Merle megint váratlan ötlettel lepi meg híveit. Ezúttal klasszikus zárt közegbe ágyazza árnyképjellemeit, morális politikai, világnézetei, sőt filozofikus közölnivalóit, meglepő fordulatait, lírai jeleneteit: véges időben és térben - egy utasszállító repülőgépen, másfél napra tervezett időben - meghatározott számú ember repül Párizsból az ázsiai Madrapurba. Hamarosan különös jelek figyelmeztetnek rá, hogy rejtély fogja körül a gépet, az utasokat, magát az úticélt is. Valami ismeretlen de céltudatos erő irányítja az utasok életét. A feszült atmoszféra feszült élethelyzeteket teremt, megnyilatkoznak a nagyon különböző jellemek. A narrátor főszereplő, aki egy személyben megfigyelője és szenvedélyes résztvevője a történetnek, arra a következtetésre jut, hogy az élet mindenütt olyan amilyen, a halál ellen pedig csak egy orvosság van: a szerelem.

Egy etológus házaspár örökbe fogad egy csimpánzbébit, s úgy nevelik mint saját gyermekü-ket: cumiztatják, pelenkázzák, s ami a legfontosabb: megtanítják beszélni, pontosabban mondva, kommunikálni. Erre az eddigi kísérletek alapján, a süketnéma jelbeszéd látszik legalkalmasabbnak. Chloé, a bébi szépen halad, imádja a "szüleit", megtanul asztalnál enni, beilleszkedni a családba, úgy viselkedik mint egy csintalan gyerek. Tökéletes az idill, s a tudományos program is sikerrel ke-csegtet: megvalósulni látszik az ember régi álma, hogy beszélgessen az állatokkal. Ám egy nap Chloé a tükör előtt állva rádöbben hogy "csúnya", más mint a családja. Mogorva lesz, szeszélyes, hatalmas testi erejével visszaélve rettegésben tartja a családot. A házaspárt egyre többen figyelmez-tetik, hogy rossz vége lesz a kísérletnek, Chloét vissza kellene küldeni az állatkertbe, a program nem folytatható...

Egy etológus házaspár örökbe fogad egy csimpánzbébit, s úgy nevelik mint saját gyermekü-ket: cumiztatják, pelenkázzák, s ami a legfontosabb: megtanítják beszélni, pontosabban mondva, kommunikálni. Erre az eddigi kísérletek alapján, a süketnéma jelbeszéd látszik legalkalmasabbnak. Chloé, a bébi szépen halad, imádja a "szüleit", megtanul asztalnál enni, beilleszkedni a családba, úgy viselkedik mint egy csintalan gyerek. Tökéletes az idill, s a tudományos program is sikerrel ke-csegtet: megvalósulni látszik az ember régi álma, hogy beszélgessen az állatokkal. Ám egy nap Chloé a tükör előtt állva rádöbben hogy "csúnya", más mint a családja. Mogorva lesz, szeszélyes, hatalmas testi erejével visszaélve rettegésben tartja a családot. A házaspárt egyre többen figyelmez-tetik, hogy rossz vége lesz a kísérletnek, Chloét vissza kellene küldeni az állatkertbe, a program nem folytatható...

A nácizmus s egyben a huszadik század egyik legrejtélyesebb figurája a becsületes, nyílt tekintetű, kék szemű, német családapa, aki pedáns tisztviselő módjára elvégzi munkáját a haláltáborban, majd hazamegy, és példás családi életet él. Hogyan lehetséges? Sokan próbáltak már felelni erre a kérdésre, de nem lehet: egyszerűen felfoghatatlan. Merle a legrégibb, legegyszerűbb írói módszert választja: egyes szám első személyben, belülről ábrázolja a táborparancsnokot kamaszkorától kezdve. És az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó. S ha nem csapja falhoz dühében a könyvet, akkor rájön, hogyan lehetséges: hát így. Ennyi az egész. Ez ennek a könyvnek a legelképesztőbb tanulsága.

A Francia história e tizenharmadik s egyben utolsó kötete - hiszen Robert Merle immár nincs köztünk - a francia történelem 1635 és 1661 közötti évtizedeit öleli fel: viharos és dicsőséges korszakot, hiszen ez idő alatt, 1638-ban jön a világra a rég várt trónörökös, a nép által "Istenadtának" nevezett majdani XIV. Lajos, a Napkirály, s a könyv azzal ér véget, hogy legfőbb tanácsosa, Mazarin bíboros halála után a fiatal uralkodó bejelenti: ezentúl nem tart igényt főminiszterre, s országa dolgait egyeduralkodóként maga kívánja irányítani. Addig azonban atyja, XIII. Lajos s a maga útját részben a spanyolok s az osztrákok elleni állandó háborúskodás - megannyi fényes győzelem és csüggesztő vereség - s az összeesküvések végeláthatatlan sora bonyolítja. Az utóbbiak élén hol a király örökkön intrikáló, hatalomvágyó öccse, Gaston, hol maga a királyné, a szépséges, de spanyol atyafiságához a kelleténél hűségesebb Ausztriai Anna áll, de fellázad királya ellen a fő kegyenc, Cinq-Mars is; az ő árulása és kivégzése a regény egyik látványos csúcspontja. A királyi hatalom legfőbb támasza az egymást követő két bíboros-főminiszter, Richelieu és Mazarin; tevékenységük bepillantást enged a politika ma sem tanulságok nélküli boszorkánykonyhájába. Szimbolikus jelentőségű, hogy a két nagy államépítő, Richelieu és XIII. Lajos egyazon évben hunyja le szemét. A narrátor és a kalandos cselekmény egyik fő mozgatója most is kedves hősünk, Orbieu hercege, aki szenvedélyes királyhűségének, valamint nyelvtudásának és diplomáciai érzékének hála számos kényes küldetésben áll helyt, de azért gáláns kalandokra is jut ideje. Igaz, hogy közben furdalja a lelkiismeret, hiszen minden vágya, hogy szerelmes és féltékeny Catherin-ja oldalán hűséges férj és példás családapa legyen. A viharos és drámai eseményekben gazdag történet megannyi jellegzetes, színes figurát vonultat fel, és érzékletesen varázsolja elénk a világtörténelem egy páratlanul izgalmas fejezetét.

A Francia História e tizenharmadik s egyben utolsó kötete - hiszen Robert Merle immár nincs köztünk - a francia történelem 1635 és 1661 közötti évtizedeit öleli fel: viharos és dicsőséges korszakot, hiszen ez idő alatt, 1638-ban jön a világra a rég várt trónörökös, a nép által "Istenadtának" nevezett majdani XIV. Lajos, a Napkirály, s a könyv azzal ér véget, hogy legfőbb tanácsosa, Mazarin bíboros halála után a fiatal uralkodó bejelenti: ezentúl nem tart igényt főminiszterre, s országa dolgait egyeduralkodóként maga kívánja irányítani.
Addig azonban atyja, XIII. Lajos a maga útját részben a spanyolok és az osztrákok elleni állandó háborúskodás - megannyi fényes győzelem és csüggesztő vereség - s az összeesküvések végeláthatatlan sora bonyolítja. Az utóbbiak élén hol a király örökkön intrikáló, hatalomvágyó öccse, Gaston, hol maga a királyné, a szépséges, de spanyol atyafiságához a kelleténél hűségesebb Ausztriai Anna áll, de fellázad királya ellen a fő kegyenc, Cinq-Mars is; az ő árulása és kivégzése a regény egyik látványos csúcspontja.
A királyi hatalom legfőbb támasza az egymást követő két bíboros-főminiszter, Richelieu és Mazarin; tevékenységük bepillantást enged a politika ma sem tanulságok nélküli boszorkánykonyhájába. Szimbolikus jelentőségű, hogy a két nagy államépítő, Richelieu és XIII. Lajos egyazon évben hunyja le szemét.
A narrátor és a kalandos cselekmény egyik fő mozgatója most is kedves hősünk, Orbieu hercege, aki szenvedélyes királyhűségének, valamint nyelvtudásának és diplomáciai érzékének hála számos kényes küldetésben állt helyt, de azért gáláns kalandokra is jut ideje. Igaz, hogy közben furdalja a lelkiismeret, hiszen minden vágya, hogy szerelmes és féltékeny Catherin-ja oldalán hűséges férj és példás családapa legyen.
A viharos drámai eseményekben gazdag történet megannyi jellegzetes, színes figurát vonultat fel, és érzékletesen varázsolja elénk a világtörténelem egy páratlanul izgalmas fejezetét.

Merle a francia történelem meglehetősen izgalmas szakaszába vezeti az olvasót történelmi regényfolyamának ötödik kötetében. Az egységes francia állam létrejöttének küszöbén vallásháborúk és dinasztikus háborúk okozta sebektől vérzik az ország. A történet a két Henrik király - III. Henrik francia és Henrik, Navarra királya - kibékülésével kezdődik. A katolikus és a hugenotta király szövetsége felcsillantja a reményt, hogy rövidesen véget lehet vetni a fellázadt főnemesek ligája próbálkozásainak. A sikerrel kecsegtető hadjáratot III. Henrik meggyilkolása szakítja félbe, örökét - Navarrai Henrik veszi át IV. Henrik néven. Gátlástalan politikus, ezért - mert hugenotta létére nehéz dolga van a zömmel katolikus franciákkal - nemcsak csellel, vesztegetéssel, kisebb hadjáratokkal gondoskodik a nyugalom helyreállításáról, hanem merész fordulattal áttér a katolikus hitre. Neki tulajdonítják az ehhez kapcsolt híres mondást: "Párizs megér egy misét". Végül hetekig tartó ostromzár és a lakosság kiéheztetése után sikerül Párizs lakosságának ellenállását megtörnie, csellel elfoglalja a kapukat és behatol a fővárosba. Ha hinni lehet a regénynek, körültekintő, bölcs uralkodó volt, nem engedte, hogy a meghódított városban bárkinek a haja szála is meggörbüljön. A nem túlságosan szívderítő történelmi tablót a király bizalmasa, Siorac különböző, nem ritkán gáláns kalandjai színesitik. A regény - bár nem tartozik Merle kiemelkedő alkotásai közé - olvasmányos munka.

A regény színhelye a nanterre-i egyetem „üvegfallal” körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák – a forrófejű forradalmi „kemény” mag – elfoglalja a tornyot. Robert Merle aki ebben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek, óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, az olvasó pedig együtt él, gondolkodik a sokféle szereplő változó hangulataival, cselekedeteivel, és egyre nagyobb érdeklődéssel követi a mozaikokra töredezett jelenetekből összeállított izgalmas történetet.