Magyar szerzők filléres regényei 1921–1944 között.

Izgalmas, fordulatos légiós, kalandos történeteket gyűjtött össze a szerkesztő ebbe a kötetbe.

Ha nem állt volna buddhista szerzetesnek, bizonyára rablóvezér lett volna belőle - állították életrajzírói Lin-csi apátról, a kínai buddhizmus legeredetibb gondolkodójáról, máig legnépszerűbb mesteréről. Nem tudjuk pontosan, mikor született, de azt tudjuk, hogy mielőtt a 867-es esztendő februárjának egyik napján, távozott, mind a tíz égtáj felé legyintett egyet-egyet, s kényelmesen megigazította magán szerzetesi öltözetét. Rá jellemző, kifejező búcsú volt ez. Fanyar, de könnyed és méltóságteljes. Mint amilyenek reggeli beszélgetései szerzeteseivel Huo-to folyó parti kolostorában.

Meghökkentő kérdésfelvetések és válaszok, könnyed, de hibátlan bölcseleti rendszert alkotó következtetések, állítások jellemzik Lin-csi beszélgetéseit, melyek mindig a lényegről folynak; a létezés és a boldogulás nagy kérdéseiről.

A csempész Napnyugatról indul, hogy elkerülje a halálos ítéletet, és nyélbe üsse a valaha volt legnagyobb üzletet.

A lovag Napkelet szülötte: kételyek és emlékek elől menekül. Bábok mindketten a hatalom sakk-tábláján – egymás ellen játszanak, ám győztes így egyikük sem lehet.

Napnyugat és Napkelet. Két földrész, két kultúra – megannyi titok.

Csempész és lovag. Két ember, két életút – s egy találkozó a Vörös Városban, ahol az élet már réges-rég nem az emberi lét törvényeit követi.

A Végső Háború után kétszáz évvel nomádok, rabszolgatartók, technokraták, emberevő mutánsok élnek a hajdani Magyarországon. A Föld veszélyes hellyé vált, a napfény halálra perzsel és megvakít, az erdőket ellepik a karmosok, és észak fenevadja, a rozsomák az emberek mellett harcol. A szolnoki veteránok utódai uralkodni kívánnak a megújult világban. Engedelmes rabszolgák helyett azonban végsőkig harcoló túlélőket találnak. A technika és a kiképzés segíti az elitkatonákat, az embertelenül kemény világ az új-középkoriakat.
Csak az egyikük maradhat.