AZ SF AMERIKAI aranykorának egyik emblematikus szerzője volt Henry Kuttner. A ponyva világában alkotott, ahol a mennyiség rendszerint sokkal nagyobb súllyal esett a latba, mint a minőség. Az írók sokszor éhbérért robotoltak, hétről hétre gyártva sorozatban a regényeket, novellákat, legyen szó krimiről, horrorról, erotikáról, sportról, westernről, SF-ről vagy fantasyről. Kuttner mégis ki tudott emelkedni az arctalan tömegből, mert mind az ötletek, mind a stílus terén valami olyat tudott, amit a többiek nem.
H. P. Lovecraft és Robert E. Howard bűvköréből indult pályája, de hamar megtalálta önálló hangját. Ennek ellenére szívesen írt feleségével, Catherine L. Moore-ral közösen is — sokak szerint legjobb írásaik közös munkából születtek. A tömegtermelés következtében használt számos álnév és a pontos dokumentáció hiánya miatt ma már nehezen gombolyítható fel, melyik mű melyiküké, de ez értékükből természetesen mit sem von le.
Kuttnert mindig is fokozottan érdekelték a technikai újítások, műszaki csodák, ezért nem meglepő, hogy munkásságában fontos helyet foglalnak el az úgynevezett „szupertudományos" történetek, melyek mérnöki-természettudományos problémákkal szembesítik hőseiket. Ezen belül is előszeretettel játszott el az idő megfordíthatóságának, átjárhatóságának kérdéseivel.
Az 1949-ben, a Startling Stories magazinban folytatásokban megjelent Az idő tengelye is ebbe a kategóriába tartozik, a regény által felvázolt kép azonban nem akármilyen: a kezdő, kis részletek után mind jobban tágul a fókusz, míg a szemlélő végül egy gigantikus freskóval találja szembe magát, amely mindent bemutat, egész az idők végezetéig.
Izgalmas, kalandos regény tehát, amit ebben a hónapban kínálunk, klasszikus a szó legjobb értelmében. Újabb feltérképezett folt egy hazánkban sajnálatos módon kevéssé ismert, ám annál jelentősebb szerző életművén. Jó szórakozást hozzá!