A harmadik században keletkezett Káma-szútra kései, 15. századi arab párja Az illatos kert, mely az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani.
Nefzawi sejk a tuniszi uralkodónak, Abdal-Aziz vezírnek írja le levél formában tanácsait a dicséretreméltó és a megvetendő nőkről és férfiakról, az egyesülésről és annak módjairól, a nemi szervek sajátosságairól, az érzéki vágy serkentőiről, a terméketlenségről és gyógyszereiről, a terhességről sőt a születendő gyermek nemének megállapításáról is. Álszemérem nélkül, de ugyanakkor áhítatos hangon ír a testi szerelem emelkedett pillanatairól.Csaknem minden fontos megállapítást szellemes túlzásokkal tarkított mesegyöngy illusztrál, melyek rendkívül emlékeztetnek Boccaccio novelláira, csakhogy azoknál sokkal szabadszájúbbak. Olvasásuk közben a szerelem tudományán keresztül tekinthetünk be az Ezeregyéjszaka pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető világába.
A 15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb „csodaszerek” kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa.
A 15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb "csodaszerek" kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa.
A harmadik században keletkezett Káma-szútra kései, 15. századi arab párja Az illatos kert, mely az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani.
Nefzawi sejk a tuniszi uralkodónak, Abdal-Aziz vezírnek írja le levél formában tanácsait a dicséretreméltó és a megvetendő nőkről és férfiakról, az egyesülésről és annak módjairól, a nemi szervek sajátosságairól, az érzéki vágy serkentőiről, a terméketlenségről és gyógyszereiről, a terhességről sőt a születendő gyermek nemének megállapításáról is. Álszemérem nélkül, de ugyanakkor áhítatos hangon ír a testi szerelem emelkedett pillanatairól.Csaknem minden fontos megállapítást szellemes túlzásokkal tarkított mesegyöngy illusztrál, melyek rendkívül emlékeztetnek Boccaccio novelláira, csakhogy azoknál sokkal szabadszájúbbak. Olvasásuk közben a szerelem tudományán keresztül tekinthetünk be az Ezeregyéjszaka pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető világába.