Kronológia
1. Az őskor
66,4 millió éve A kainozikum (új idő) földtörténeti kor kezdete.
35 millió éve Az első emberszabású majmok megjelenése Afrikában.
15 millió éve Az első emberszabású majmok Európában.
9 millió éve Az első emberszabású majmok Ázsiában.
7 millió éve Az emberszabású majmok és emberelődeink szétválása.
3,5-4 millió éve Az első hominida maradványok Kelet-Afrikában.
3,5-3,8 millió éve Az első megmaradt emberi lábnyomok.
3,2 millió éve Az etiópiai Hadarban nőstény (Australopthecus) kétharmad részben megmaradt csontvázát találták.
2,5 millió éve Az első kavicseszközök az etiópiai Hadarban.
1,7 millió éve Kelet-afrikai emberelődeink leletei (Turkana-tó).
1 millió éve A tűzhasználat első nyomai Kenyában.
730 ezer éve Az első európai ősemberek (Olaszország).
700-600 ezer éve Ősemberleletek Kínában, Jáván, Thaiföldön.
400-350 ezer éve A vértesszőlősi ősemberlelet.
300 ezer éve Fakunyhók nyomai a francia tengerparton.
200 ezer éve A Pireneusokban talált emberkoponya agytérfogata a mai emberével csaknem azonos.
200-150 ezer éve A mai ember kialakulása Dél-Afrikában.
140-135 ezer éve A Neander-völgyi ember Európában.
115 ezer éve Az utolsó eljegesedés kezdete.
50 ezer éve Ausztrália benépesülése.
40 ezer éve A mai ember ősének megjelenése Európában.
27 ezer éve A gravette-i kultúra kezdete.
27-12 ezer éve A Don melletti településen veremházakból álló település.
25-20 ezer éve Szungiri sírok.
23 ezer éve A "barlangi művészet" kezdete Európában.
22 ezer éve Szibériában hosszú házakból álló telepek.
20 ezer éve Kovakőbányászat Ausztráliában.
19 ezer éve A növénytermesztés első nyomai Izrael területén.
18 ezer éve Magdaléni kultúra kezdete.
17-12 ezer éve A legnevezetesebb barlangi műalkotások kora.
15 ezer éve A legkorábbi ősemberi leletek Amerikában (Alaszkában).
13 ezer éve A legrégibb sziklarajzok Ausztráliában.
Kr. e. 11000 A kutya háziasításának kezdete.
Kr. e.10 500-8300 Natúf-kultúra Palesztinában (nagy kiterjedésű települések).
Kr. e. 10 000 Az utolsó eljegesedés vége.
Kr. e. 9000 Az első település Jerikó területén.
Kr. e. 8500 k. Peruban a növénytermelés kezdete.
Kr. e. 8000 k. A juh, a kecske és a szarvasmarha háziasításának kezdete; a rizstermesztés kezdetei Kínában.
Kr. e. 7200 A jordániai Ain Gazal-i település kezdete (tizenkét hektáros területűvé fejlődik).
Kr. e. 7000 k. A sertés és a macska háziasításának kezdete; a földművelés kezdetei az Indus völgyében; a termelő gazdálkodás kezdete a Balkánon és az Alföld déli részén; az első állandó települések Észak-Afrikában, agyagedények készítése; Mexikóban a növénytermesztés kezdete.
Kr. e. VII. évezred A növénytermesztés és az állattenyésztés kezdete Észak-Afrikában.
Kr. e. 6000 k. A kis-ázsiai Çatal Hüyük település létesítése.
Kr. e. 5000 k. A termelőgazdálkodás kezdete Japánban; a Szahara régiójában állandósul a földművelés és az állattartás; a növénytermelés kezdete Észak-Amerikában.
Kr. e. 4700 k. A megalit emlékek létesítésének kezdete Nyugat-Európában.
Kr. e. 4000 k. Az állattartás meghonosodása Kelet-Afrikában (Szudánban).
Kr. e. IV. évezred Rézbányászat a Balkánon és a Pireneusi-félszigeten.
Kr. e. 3300 k. Az alpesi jégember halála.
Kr. e. 3000 k. Stonehenge, Newgrange, máltai kőtemplomok építése; új típusú, nyeles kőszerszámokat készítenek Ausztrália őslakói; Indiában dél felé terjed a szarvasmarhatartó pásztorgazdaság.
Kr. e. IV-III. évezred A Szahara elsivatagosodása.
Kr. e. 3000-2000 Délkelet-Ázsia lakói áttérnek a termelőgazdálkodásra.
Kr. e. 2500 k. A rizs termesztésének kezdete Indiában.
Kr. e. III. évezred Nagyállattartó pásztorkodás a Kárpát-medencében; az első állandó falvak, majd városok megjelenése Közép-Amerikában.
Kr. e. 2000 k. Bányák és fémolvasztók Thaiföldön.
Kr. e. II. évezred Az indoeurópai népek megtelepedése Észak-Indiában.
Kr. e. 15. század Eszkimó múmiák Grönlandon.
Kr. e. 1500 k. A rizstermesztés kezdete Koreában.
Kr. e. 1350 k. Az első nagy amerikai civilizáció, az olmék állam megjelenése.
Kr. e.12. század Közép-és Kelet-Európában erődített hegyi települések létesítése.
Kr. e. 1000 k. A rizstermesztés kezdete Japánban; a kukorica termelésének kezdete Észak-Amerikában; pásztorkodó népcsoportok megjelenése a kelet-európai sztyeppen; az észak-amerikai Nagy- tavak környékén a kis falvak népe rátér a kertművelésre.
Kr. e. 900-200 Peru északi részén a Chavín kultúra virágkora.
Kr. e. I. évezred A városi települések megjelenése Délkelet-Ázsiában.
Kr. e. 8. század Kelet-Európa síkságait a kimmerek lovas népe uralja.
Kr. e. 8-5. század A kelta kultúra kifejlődése Európában.
Kr. e. 400 k. Peru északi partvidékén a moche kultúra kezdete.
2. Az ókori Kelet
2.1. Az ókori Közel-Kelet története
Kr. e. 6000-4000 Ubaid-kor.
Kr. e. 4000-3200 Uruk-kor.
Kr. e. 3200-2900 Dzsemet-Naszr-kor.
Kr. e. 2900-2800 Kora dinasztikus kor első időszaka.
Kr. e. 2800-2350 Kora dinasztikus kor.
Kr. e. 2334-2193 Az Akkád-kor.
Kr. e. 22. század A guti időszak.
Kr. e. 2112-2004 A III. uri dinasztia állama.
Kr. e. 2004-1763 Az Iszin-Larsza-kor.
Kr. e. 18. század-
Kr. e. 1595 Az óbabiloni kor.
Kr. e. 19-18. század Óasszír kor.
Kr. e. 1813-1781 Samsi-Adad állama.
Kr. e. 18-13. század A Mittani Királyság.
Kr. e. 16. század-
Kr. e. 1165 körül Kassú-dinasztia Babilonban (középbabiloni kor).
Kr. e. 14-11. század Középasszír-kor.
Kr. e. 17-16. század A hettita óbirodalom.
Kr. e. 14-12. század A hettita újbirodalom.
Kr. e. 10-9. század Az egyesített Izraeli Királyság.
Kr. e. 9. század-
Kr. e. 722 Izrael (Északi Királyság).
Kr. e. 9. század-
Kr. e. 687 Júda (Déli Királyság).
Kr. e. 10. század-
Kr. e. 612 Újasszír-kor.
Kr. e. 10-8. század Urartui Királyság.
Kr. e. 626-539 Újbabiloni kor.
Kr. e. 850-550 A méd állam.
Kr. e. 6. század-
Kr. e. 331 Az óperzsa (Akhaimenida) állam.
Kr. e. 247-Kr. u. 226 A párthus állam.
2.2. Az ókori Egyiptom története
Kr. e. V-IV. évezred A predinasztikus kor.
Kr. e. 3600-3100 Nagada I-II. korszak.
Kr. e. 3100-3000 Nagada III. korszak (0. dinasztia).
kb. Kr. e. 3000-2675 Korai dinasztikus kor.
Kr. e. 2675-2130 k. Az Óbirodalom kora.
Kr. e. 2170-1980 Az Óbirodalom összeomlása és az első átmeneti kor.
Kr. e. 1980-1630 A Középbirodalom kora.
Kr. e. 1630-1539/23 A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor.
Kr. e. 1539-1075 Az Újbirodalom kora.
Kr. e. 1292-1075 A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora.
Kr. e. 1075-656 A harmadik átmeneti kor.
Kr. e. 664-332 A Későkor időszaka.
Kr. e. 664-525 A szaiszi kor.
Kr. e. 525-332 A perzsa uralom időszaka.
Kr. e. 332-624 A görög-római kor.
2.3. Az ókori India története
Kr. e 3000-2000 Az Indus-civilizáció.
Kr. e II. évezred
közepe Az "árja" törzsek benyomulása az indiai szubkontinensre.
Kr. e. 1500-850 A kora védikus kor.
Kr. e. 850-560 A késő védikus kor.
Kr. e. 324-Kr. u. 185 A Maurja Birodalom.
Kr. u. 320-455 A Gupta-dinasztia birodalma.
2.4. Az ókori Kína története
Kr. e. V. évezred vége-
IV. évezred eleje A jangsaoi (Yangshao) kultúra.
Kr. e. III. évezred
közepe A lungsani (Longshan) kultúra.
Kr. e 16-11. század A Sang-dinasztia időszaka.
Kr. e. 11-3. század A Csou- (Zhou-) dinasztia időszaka.
Kr. e. 722-481 A Tavasz és az Ősz korszak.
Kr. e. 403-221 A hadakozó fejedelemségek kora.
Kr. e. 221-206 A Csin-dinasztia uralma.
Kr. e. 206-Kr. u.220 A Han-dinasztia állama.
581-617 A Szuj-dinasztia uralma.
3. Az ókori Hellász
Kr. e. III. évezred vége Krétai civilizáció.
Kr. e. 2200 k. Görög bevándorlás.
Kr. e. 2000-1700 k. Régebbi palotakor Krétán.
Kr. e. 1700 k.-től Újabb palotakor Krétán.
Kr. e.17. század vége A legkorábbi aknasírok Mükénében.
Kr. e.17-16. század Korai mükénéi kultúra.
Kr. e. 1580-1100 k. Késői bronzkor.
Kr. e. 1500 k. Thérai (szantorini) vulkánkitörés.
Kr. e. 1450 k. Mükénéi hódítás Krétán.
Kr. e. 1450-1200 k. A késői bronzkor második szakasza; a mükénéi kultúra fénykora, kiterjedése Krétára.
Kr. e. 1200 k. A szárazföldi mükénéi központok pusztulása, mükénéi bevándorlók Küproszon.
Kr. e. 1175 k. A tengeri népek elérik Egyiptomot.
Kr. e. 12-11. század A görög törzsek belső vándorlásai.
Kr. e. 11. század
közepe A vas elterjedése görög földön.
Kr. e. 11. század
második fele A protogeometrikus kerámia megjelenése.
Kr. e. 900-700 k. Geometrikus művészet.
Kr. e. 8. század Nagy görög gyarmatosítás.
Kr. e. 776 Először jegyzik fel a győztes nevét az olümpiai játékokon.
Kr. e. 8. század
második fele Első messzénéi háború.
Kr. e. 734 k. Szürakusza alapítása.
Kr. e. 728 k. Megara Hüblaia alapítása.
Kr. e. 684 Évente választanak arkhónokat Athénban.
Kr. e. 660-650 k. A görög nagyszobrászat születése.
Kr. e. 660 k. Második messzénéi háború.
Kr. e. 7. század
második fele Az orientalizáló vázafestészet virágkora.
Kr. e. 7. század
második fele Küpszelosz Korinthosz türannosza; Thraszübulosz Milétosz türannosza.
Kr. e. 640 Külón győz az olümpiai játékokon.
Kr. e. 7. század vége Theagenész Megara türannosza.
Kr. e. 632 (?) Külón türanniszkísérlete.
Kr. e. 621 Drakón törvényhozása.
Kr. e. 610 k. Az athéni feketealakos vázafestészet kezdete.
Kr. e. 600 k. Masszilia alapítása.
Kr. e. 600 k.-570 k. Kleiszthenész Siküón türannosza.
Kr. e. 600 k.-550 k. Periandrosz türannisza Korinthoszban.
Kr. e. 594/93 Szolón arkhóni éve.
Kr. e. 560-546 Kroiszosz uralkodása Lüdiában.
Kr. e. 560 k.-527 Peiszisztratosz türannisza Athénban.
Kr. e. 550 k. Peloponnészoszi szövetség.
Kr. e. 546 Szardeiszt elfoglalják a perzsák.
Kr. e. 540 k.-522 Polükratész Szamosz türannosza.
Kr. e. 530 k. A vörösalakos vázafestészet kezdete Athénban.
Kr. e. 527-510 Hippiász türannisza Athénban.
Kr. e. 525/24 Kleiszthenész arkhón.
Kr. e. 513 Dareiosz szkütha-hadjárata.
Kr. e. 508/07 Iszagorasz elűzése, Kleiszthenész reformja.
Kr. e. 493 Themisztoklész arkhón.
Kr. e. 492-449/48 Görög-perzsa háborúk.
Kr. e. 492 Az első perzsa támadás kudarca Athósznál.
Kr. e. 490 Marathóni csata.
Kr. e. 482/81 Perzsa követek a görög poliszokban.
Kr. e. 480 Thermopülai és szalamiszi csata.
Kr. e. 479 Plataiai csata; mükaléi csata; a szövetséges flotta hellészpontoszi hadjárata.
Kr. e. 479/78 Az athéni városfalak felépítése.
Kr. e. 478/77 Athén vezetésével megalakul a Déloszi Szövetség.
Kr. e. 475-470 k. A delphoi kocsihajtó.
Kr. e. 471 Themisztoklészt cserépszavazással száműzik.
Kr. e. 464 Spártában egy nagy földrengést követően fellázadnak a helóták.
Kr. e. 462 Kimón bukása Athénban; Ephialtész reformjai; az areioszpagoszt Athénban megfosztják politikai befolyásától, a legfontosabb politikai hivatal a sztratégosz lesz.
Kr. e. 460-429 Periklész kora: az athéni demokrácia fénykora.
Kr. e. 460-450 Mürón: Athéna és Marszüasz; Pheidiasz: Előharcos Athéna.
Kr. e. 454 Az athéni hajóhad vereséget szenved a perzsáktól Egyiptomban.
Kr. e. 450 k. Mürón: Diszkoszvető.
Kr. e. 449/48 Béke Athén és Perzsia között: a görög-perzsa háborúk vége.
Kr. e. 447-432 A Parthenón építkezései.
Kr. e. 440 k. Polükleitosz: Dorüphorosz.
Kr. e. 431-404 A peloponnészoszi háború.
Kr. e. 430-429 Járvány Athénban.
Kr. e. 429 Periklész halála.
Kr. e. 421 Nikiasz-féle béke, a háború első, ún. Archidamoszi szakaszának a vége.
Kr. e. 415-413 A szicíliai hadjárat, amely Athén katasztrofális vereségével végződik.
Kr. e. 405 Aigoszpotamói csata.
Kr. e. 404 Athén kapitulál; a harminc zsarnok uralma.
Kr. e. 401 Epitadeusz reformja Spártában.
Kr. e. 377 Athén felújítja a Déloszi Szövetséget.
Kr. e. 362 A thébaibeli Epameinóndasz Mantineiánál szárazföldön legyőzi a spártaiakat.
Kr. e. 359-336 II. Philipposz uralkodása Makedónfában. Makedónfa felemelkedése.
Kr. e. 338 II. Philipposz legyőzi Khairóneiánál az ellene szövetkező görög poliszokat.
Kr. e. 337 A korinthoszi gyűlés.
Kr. e. 336-323 Alexandrosz (Nagy Sándor) uralkodása.
Kr. e. 334 Alexandrosz Perzsia ellen vonul; a granikoszi csata.
Kr. e. 333 Az isszoszi csata.
Kr. e. 332 Türosz ostroma; Egyiptom meghódítása.
Kr. e. 331 A gaugamélai vereséggel megpecsételődik a Perzsa Birodalom sorsa.
Kr. e. 326 Csata a Hüdaszpész folyónál Indiában; Nagy Sándor serege megtagadja a továbbvonulást.
Kr. e. 324 A szúszai menyegző.
Kr. e. 323 Nagy Sándor halála.
Kr. e. 323-301 Nagy Sándor birodalmának felosztása.
Kr. e. 311 Meggyilkolják Rhóxanét és Nagy Sándor fiát.
Kr. e. 309/08-281 I. Szeleukosz Nikatór.
Kr. e. 305/04-283/82 I. Ptolemaiosz Szótér.
Kr. e. 301 Az ipszoszi csata; Antigonosz halála.
Kr. e. 148 Makedónia római provincia.
Kr. e. 64 XIII. Antiokhoszt Pompeius megfosztja trónjától.
Kr. e. 30 VII. Kleopatra halála; Egyiptom római provincia.
4. Az ókori Róma
Kr. e. 814 Karthágó alapításának hagyományos dátuma.
Kr. e. 753 Róma alapításának (egyik) hagyományos dátuma.
Kr. e. 753-715 Romulus uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 715-672 Numa Pompilius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 672-640 Tullus Hostilius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 640-616 Ancus Marcius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 616-578 L. Tarquinius Priscus uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 578-534 Servius Tullius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 534-509 Tarquinius Superbus uralkodásának hagyományos ideje
Kr. e. 509 Tarquinius Superbus elűzésének hagyományos dátuma; a köztársaság kezdete; L. Iunius Brutus és L. Tarquinius Collatinus, majd P. Valerius Publicola (suffectus) consulsága; az első szerződés Róma és Karthágó között.
Kr. e. 507 Iuppiter Capitolinus templomának felszentelése.
Kr. e. 500 Az ariciai, latin Róma-ellenes szövetség létrejötte.
Kr. e. 494 A plebejusok kivonulnak a Mons Sacerre: az első secessio; a néptribunusi tisztség létrehozása.
Kr. e. 493 A Regillus-tavi csata a latin szövetség és Róma között; a foedus Cassianum: Sp. Cassius consul szövetséget köt a latinokkal.
Kr. e. 479 A Fabius nemzetség majdnem teljes pusztulása Cremeránál a veiibeliek ellen.
Kr. e. 474 I. Hierón szürakuszai türannosz Küménél legyőzi az etruszk-karthágói flottát.
Kr. e. 451-450 A decemvirek; a XII táblás törvények Rómában.
Kr. e. 447 A quaestura hagyományos kezdete.
Kr. e. 445 Lex Canuleia: feloldják a patríciusok és plebejusok közötti házasság tilalmát.
Kr. e. 444-367 Ezeknek az éveknek a nagy részében consulok helyett consuli jogkörrel felruházott katonai tribunusokat választanak.
Kr. e. 443 Censorokat választanak a census elvégzésére.
Kr. e. 5-4. század
fordulója Az etruszk Veüt legyőzi Róma.
Kr. e. 390. július 18. A gallok legyőzik a rómaiakat Alliánál; Róma gall kifosztásának hagyományos dátuma.
Kr. e. 367 Leges Liciniae-Sextiae: az egyik konzulnak plebejusnak kell lennie; egy polgár legfeljebb 500 iugerum földet bérelhet az állami földből.
Kr. e. 366 Az első plebejus consul; a praetori és az aedilis turulisi tisztségek bevezetése.
Kr. e. 348 A második római-karthágói szerződés.
Kr. e. 343-341 Az első samnis háború.
Kr. e. 341-338 A latin háború.
Kr. e. 338 A latin szövetség feloszlatása; a Róma fennhatósága alá tartozó terület megszervezése.
Kr. e. 326 Rómában eltörlik az adósrabszolgaságot.
Kr. e. 326-304 Második samnis háború.
Kr. e. 321 Róma Gaudiumi veresége a samnisoktól.
Kr. e. 312 Appius Claudius censor, a via Appia.
Kr. e. 300 Rómában a papi hivatalokra pályázhatnak plebejusok is.
Kr. e. 298-290 Harmadik samnis háború.
Kr. e. 295 Sentinumi csata, római győzelem a samnisok, gallok, etruszkok és umberek fölött.
Kr. e. 287 Lex Hortensia: döntővé válik a népgyűlési (comitia tributa) határozatok súlya a törvényhozásban.
Kr. e. 280-272 Róma legyőzi a Pürrhosz, épeiroszi király által támogatott Tarentumot; Róma Dél-Itália ura.
Kr. e. 264-241 Az első pun háborúban győzedelmeskedik Róma. Szicília az első római provincia.
Kr. e. 220-as évek Róma meghódoltatja a Pó-völgyet lakó keltákat.
Kr. e. 218-201 A második pun-római háború.
Kr. e. 216 Hannibal Cannaenál megsemmisíti a római sereget.
Kr. e. 205 Scipio kiszorítja a punokat az Ibériai-félszigetről.
Kr. e. 202 Zama Regiánál Scipio legyőzi Hannibált; Karthágó elveszíti a háborút, Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura.
Kr. e. 200-197 A második makedón háború.
Kr. e. 197 T. Quinctus Flaminius legyőzi V. Philipposzt Künoszkephalainál.
Kr. e. 195 M. Porcius Cato consulsága.
Kr. e. 192-188 Háború III. Antiokhosz, szeleukida uralkodó ellen.
Kr. e. 184 Cato censor.
Kr. e. 180 A lex Vilia annalis szabályozza a cursus honorumot.
Kr. e.168 Róma Püdnánál legyőzi a makedónokat. Makedónia állami önállósága megszűnik.
Kr. e. 148 Makedónia területéből provincia lesz.
Kr. e. 146 A görög városok Róma-ellenes lázadásának leverése; Korinthosz elpusztítása, Achaia provincia; az ifjabb Scipio elfoglalja Karthágót; a várost lerombolják, az országból megszervezik Africa provinciát.
Kr. e. 136-132 Az első rabszolgafelkelés Szicíliában.
Kr. e. 133 Tiberius Gracchus fellépése; III. Attalosz halála, végrendeletében Rómára hagyja Pergamont.
Kr. e. 123-121 Caius Gracchus fellépése.
Kr. e. 113 Germán betörés a birodalomba, vereség Noreiánál.
Kr. e. 112-105 Iugurtha elleni numidiai háború.
Kr. e.107 Marius először consul, katonai reformok kezdete.
Kr. e. 106-43 Cicero.
Kr. e. 104-100 Második szicíliai rabszolgafelkelés.
Kr. e. 102-101 Marius győzelmei a germánok felett.
Kr. e. 1004 Caesar.
Kr. e. 91-88 A szövetséges háború. A szövetségesek megkapják a római polgárjogot.
Kr. e. 88-85 Első mithridatészi háború.
Kr. e. 88-82 Polgárháború.
Kr. e. 82-79 Sulla diktatúrája Rómában.
Kr. e. 74-64 Harmadik mithridatészi háború.
Kr. e. 73-71 A Spartacus vezette rabszolgafelkelés.
Kr. e. 67 Pompeius legyőzi a kalózokat.
Kr. e. 66 Pompeius legyőzi Mithridatészt.
Kr. e. 63 Pompeius elfoglalja Jeruzsálemet; Cicero consulként elfojtja Catilina összeesküvését.
Kr. e. 60 Caesar, Pompeius és Crassus titkos megállapodása (az ún. első triumvirátus).
Kr. e. 53 Crassus elesik a párthurok elleni háborúban.
Kr. e. 51 Caesar meghódítja Galliát. A birodalom határa a Rajna.
Kr. e. 49 Caesar átkel a Rubiconon. Újra kitör a polgárháború.
Kr. e. 48 Caesar Pharszalosznál legyőzi Pompeiust.
Kr. e. 45 Pompeius híveinek végső veresége Hispániában; Caesar a Római Birodalom ura.
Kr. e. 44. március 15. Caesar összesküvés áldozatául esik.
Kr. e. 43 Antonius, Lepidus és Octavianus triumvirátusa.
Kr. e. 42 A triumvirek philippinél legyőzik Brutust és Cassiust.
Kr. e. 37 Antonius és Kleopatra esküvője.
Kr. e. 31 Octavianus győzelme Actiumnál Antonius és Kleopatra fölött.
Kr. e. 30 Egyiptom provincia.
Kr. e. 27-Kr. u. 14 Augustus principátusa.
Kr. e. 17 Ludi Saeculares.
Kr. e. 13-8 Pannonfa meghódítása.
Kr. u. 6-9 Felkelés Pannóniában.
14-68 A Iulius-Claudius-dinasztia.
64 Róma égése.
66-71 A zsidó háború.
69-96 Flavius-dinasztia.
70 Jeruzsálem pusztulása.
79 A Vezúv kitörése.
96-92 Antonius császárok.
98-117 Traianus.
117-138 Hadrianus.
161-180 Marcus Aurelius.
193-211 Septimus Severus.
212 Caracalla kiterjeszti a birodalom egész szabad lakosságára a római polgárjogot (Constitutio Antoniniana).
235-238 Maximinus Thrax.
284-305 Diocletianus.
303-304 Diocletianus keresztényellenes rendeletei.
312 A Milvius hídnál Constantinus győz a polgárháborúban.
313-337 Constantinus.
313 Milánói türelmi rendelet.
324 Constantinus egyedüli uralkodó.
325 Nicaeai zsinat.
378 Hadrinapolisznál megsemmisítő vereség a gótoktól.
379-395 Theodosius.
382 Gótok betelepítése foederati néven.
395 A Római Birodalom kettészakadása.
405 A hunok elől menekülő germán népcsoportok áttörik a dunai határt.
406 Összeomlik a rajnai határ.
408 Stilicho kivégzése.
410 Alarich elfoglalja Rómát.
434-453 Attila.
439 Geiserich vandál király elfoglalja Karthágót.
451 Catalaunumi csata.
455 Geiserich kifosztja Rómát.
475-476 Romulus Augustulus utolsó nyugatrómai császár.
476 Odoaker itáliai germán vezér megfosztja trónjától Romulust: a Nyugatrómai Birodalom bukása.
5. A középkor
200 k. Földműveléssel foglalkozó népek bevándorlása Mexikóba.
226-651 Szászánidák uralma Iránban.
300-900 A maja civilizáció klasszikus korszaka.
4-7. század Indiában templomok épülnek piramis alakú tornyokkal; kopt keresztény művészet Egyiptomban.
311-589 Belső-Kína két részre szakad.
363-662 Japán és Korea ura a Jamato Királyság.
366 k. A kínai tájképfestészet kezdetei, első buddhista templomok épülnek Észak-Kínában.
419-711 Vizigót állam Hispánia területén.
429-534 Vandál királyság Africa provincia területén.
432 Szt. Patrik Írországban terjeszteni kezdi a kereszténységet.
443-534 A Burgund Királyság.
451 Attila és Aëtius csatája Mauriacum mellett.
453 Attila hun nagykirály halála.
455-567 A gepida királyság.
471-526 Nagy Theodorik uralkodása.
476-493 Odoaker királysága Itáliában
493-553 A keleti gótok Itália urai.
500-600 Az észak-perui moche kultúra virágkora.
6. század Indiában használni kezdik a negatív számokat és a nullát; az indiai művészet átterjed Hátsó-Indiába és Indonézia terüle tére; Tolték piramistemplomok építése Mexikó területén.
525 k. Dionysius Exiguus kialakítja az időszámítás keresztény rendszerét.
526 Ravennában megépül Theodorik síremléke, a kor egyik legjelentősebb művészeti alkotása.
527-565 Ravennában a S. Vitale-templom építése, a bizánci művészet remekműve.
529 I. (Nagy) Justinianus bizánci császár uralkodása; Justinianus bezáratja az athéni pogány (újplatonista) filozófiai iskolát; Szt. Benedek elkészíti Monte Cassino szerzeteseinek reguláját.
532 Nikálázadás Konstantinápolyban.
534 Észak-Afrikát újra visszafoglalja a Bizánci Birodalom számára Beliszariosz.
552-745 Türk birodalmak Közép-Ázsiában.
558-562 Konstantinápolyban megépül a Hagia Sophia-templom mai kupolája.
562 Az avarok megjelenése az Al-Dunánál.
567 A langobardok döntő győzelmet aratnak az avarok segítségével a gepidák fölött.
568-774 A langobardok itáliai királysága.
581-617 A kínai Szuj-dinasztia uralma.
590-604 I. (Nagy) Gergely pápa (az egyszólamú egyházi zene: a gregorián elrendelője).
600 k. A könyvnyomtatás kezdetei Kínában (vésett falapok).
7. századtól A kínai művészet elterjedése Japánban (pl. színes fametszetek); az olmék kultúra Közép-Amerikában (templomos, reliefes sztélék stb.).
601 A Canterbury érsekség alapítása.
604 Elkészül a 17 cikkelyes japán alkotmány.
610 Mohamed első látomásai.
610-717 Heraclius-dinasztia uralma Bizáncban.
617-907 A Tang-dinasztia uralma Kínában.
622 Mohamed Mekkából Jatribba (később Medina) vándorol, a muszlim időszámítás kezdete.
623-658 Samo szláv állama.
626 Avar hadjárat Konstantinápoly ellen.
630 Kína döntő győzelme az Első Türk Kaganátus fölött.
632 Valamennyi arab törzs elfogadja az iszlámot; Mohamed próféta halála.
633 A IV. toledói zsinat Sevillai Izidor elnöklete alatt.
636 Az arabok győzelme a Jarmúk folyónál a bizánciak ellen.
639-642 Egyiptomot elfoglalják az arabok.
650 k. Jeruzsálemben a zsidók egykori temploma helyén fölépül az Omár-mecset.
650-től A hinduista művészet kibontakozása Indiában.
652 Arab támadás a Kazár Birodalom ellen.
670 k. A bolgár-törökök átkelnek a Dunán.
679 Kína megrendítő veresége a tibetiektől.
681 A Bizánci Birodalom elismeri Aszparuh bolgár-török államának függetlenségét.
687 Az első Türk Birodalom létrejötte.
8. század A kínai lírai költészet virágkora (Li Taj-po, Tu Fu, Pocsü-ji).
709-től A nagymecset építése Damaszkuszban.
710-784 Nara-korszak Japánban.
711-714 Az Ibériai-félszigetet meghódítják az arabok.
717-718 Konstantinápoly sikertelen arab ostroma.
717-821 Isauriai-dinasztia uralma Bizáncban.
723 Az arabok elfoglalják a kazár Szamandart és Balandzsart.
726-843 Szentképtilalom (képrombolás) Bizáncban.
732 Poitiers-nál frank győzelem a mórok fölött.
737 Arab támadás a Kazár Birodalom ellen.
745-840 Az ujgurok törzsszövetségének ázsiai uralma.
750 Az utolsó Omajjád-kalifa elüldözése, majd meggyilkolása.
750-1050 A korai román művészet.
751 Az arab-tibeti seregek győzelme a Talasz folyónál a kínaiak ellen.
762 Bagdad alapítása.
786-796 A córdobai nagymecset építése.
794-1185 A Heian-korszak Japánban.
796-804 Fölépül Aachenben Nagy Károly nyolcszögű palotakápolnája.
800 k. Jáván buddhista és brahmanista templomok építése (legszebb buddhista: Borobudur).
867-1059 A Makedón-dinasztia uralma Bizáncban.
768-814 Nagy Károly frank király uralkodása.
786-809 Hárún ar-Rasíd arab kalifa uralkodása.
788-985 Az Idriszidák dinasztiájának uralma Marokkóban.
791 Avar-frank háború.
800 Nagy Károly császárrá koronázása Rómában.
800-909 Tunisz ura az Aglabidák dinasztiája.
802-1432 A khmer dinasztia uralma Kambodzsában.
805 Bolgár támadás az Avar Birodalom ellen.
819-999 A Számánidák uralkodása Iránban.
998-1030 Mahmúd Ghaznaví uralkodása Iránban.
833-834 A kazár Sarkel erődjének építése bizánci hadmérnökök segítségével.
837-838 A magyarok először érik el az Al-Dunát.
840-kb. 920 A kirgizek a mai Mongólia területének urai.
843 Jámbor Lajos három fiának szerződése Verdunben.
850-870 Az első norvég telepesek érkezése Izlandra.
850-1306 A Přemysl-ház uralma Csehországban.
850-1279 A Csóla-dinasztia uralma Dél-Indiában.
862 k. A novgorodiak meghívják a varég Rurikot városuk élére.
864 Borisz bolgár kán megkeresztelkedése.
868-905 Egyiptom ura a Tulunidák-dinasztiája.
880-900 Kezd elterjedni a kétszólamúság az egyházi zenében.
882 A varég Oleg elfoglalja Kijevet.
894 Az úzok megtámadják a besenyőket.
895 A magyarok elfoglalják a Kárpát-medence jelentős részét.
899 Magyar győzelem Berengár király ellen a Brenta folyónál.
10-12. század Mexikó középső vidékének urai a toltékok.
902 Az arabok elfoglalják Szicíliát.
911 Rollo szerződése a francia uralkodóval a földszerzésről (Normandia).
912 Az arabok elfoglalják Krétát.
918-1024 A Német-római Birodalom ura a szász dinasztia.
933 Madarász Henrik sikere Merseburgnál a magyar csapatok ellen.
950-től A kínai tussal festett tájképfestészet virágkora, művészeti akadémiák.
955 I. Ottó német király sikere Augsburg mellett a magyar csapatok ellen.
960-1126 A Szung-dinasztia uralma Kínában.
962-1806 A Német-római Császárság fönnállása.
965 Szvjatoszláv kijevi fejedelem döntő győzelme a Kazár Birodalom ellen.
969-1171 Egyiptom ura a Fatimidák-dinasztiája.
972 Az al-Azhár mecset építésének kezdete Kairóban.
973 A quedlinburgi uralkodói találkozó.
976-996 Al-Azíz uralkodása, a Fátimida kalifátus virágzása (Egyiptom).
977-983 Elkészül az ezerkötetes kínai enciklopédia.
979 Csehország és Lengyelország hűbéresküje II. Ottónak.
985 Úz hadjárat a volgai bolgárok ellen.
986 A horvát uralkodó királyi hatalmi jelvényeket kap Bizáncból.
987-1328 A Capeting-dinasztia uralma Franciaországban.
988 Vlagyimir kijevi fejedelem megkeresztelkedése.
10. század vége Elkészül a harmincezer címszavas bizánci Szuda-lexikon.
1000-1301 Az Árpád-házi királyok kora Magyarországon.
11-15. század Zimbabvei Birodalom Délkelet-Afrikában.
1018 A bolgár állam bizánci fennhatóság alá kerül.
1024-1125 A száli dinasztia uralma a Német-római Birodalom fölött.
1027 Besenyő rablótámadás a Duna mentén.
1031 A reconquista kezdete Spanyolországban.
1050 k. Kiszorítja az egyszólamú gregoriánt a többszólamú egyházi zene.
1054 Keresztény egyházszakadás.
1056-1106 IV. Henrik német-római császár.
1060 A normannok visszafoglalják az araboktól Szicíliát.
1066 Hódító Vilmos döntő győzelme a hastingsi csatában.
1071 Manzikertnél a szeldzsuk törökök győzelme a Bizánci Birodalom ellen.
1078-1300 A londoni Tower építése.
1081-1185 A Komnénosz-dinasztia uralma Bizáncban.
1085 A cseh uralkodó először kap királyi címet a német-római császártól.
1086 Domesday Book. Angliai birtokösszeírás.
1089-1130 Fölépül a franciaországi Cluny bencés apátsági templom.
1095 II. Orbán pápa a clermonti zsinaton meghirdeti a keresztes háborút a Szentföldre.
1096-1099 Az első keresztes háború.
12. századtól Az üvegfestészet elterjedése Dél-Franciaországban.
1110 Kína lakossága elérte a 110 milliót.
1147 Moszkvát először említi írott forrás.
1163-1296 Fölépül a párizsi Notre-Dame székesegyház.
1176-1439 Fölépül a strasbourgi dóm.
1189-1199 I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király.
1122 A wormsi konkordátum lezárja az invesztitúraharcot.
1130-1269 Az Almohádok dinasztiájának uralma Északnyugat-Afrikában.
1147-1149 A második keresztes háború.
1155 A moszkvai Kreml építésének kezdete.
1171-1250 Ajjúbidák uralma Egyiptomban.
1175-1184 Fölépül az angol Canterbury székesegyháza.
1186 A második bolgár cárság létrehozása.
1187 Hattin mellett Szaladin döntő győzelme a Jeruzsálemi Királyság csapatai fölött.
1189-1190 A harmadik keresztes háború.
1192-1237 Fölépül a bambergi dóm román, illetve kora gótikus stílusban.
1192-1333 A Kamakura sógunátus Japánban.
1201 Bizánc elismeri a második bolgár cárság függetlenségét.
1204 A keresztes hadak elfoglalják Konstantinápolyt.
1204-1261 A latin császárság, székhelye Konstantinápoly; a Laszkarisz-dinasztia uralma Bizáncban.
1206 A mongol Temüdzsint Dzsingisz kánná kiáltják ki.
1206-1526 A Delhi Szultánság fennállása.
1209 III. Ince pápa jóváhagyja a ferences rend szabályzatát.
1209-1263 Gótikus stílusban fölépül a magdeburgi dóm Németországban.
1212 Öröklődővé válik a cseh királyi cím (szicíliai aranybulla); a keresztény hadak döntő győzelme a mórok ellen Las Navas de Tolosánál.
1212-1213 Gótikus stílusban fölépül a franciaországi Reims székesegyháza.
1214 Az oxfordi egyetem alapítása; II. Fülöp Ágost francia király döntő győzelme Bouvines-nél az angolok és a német-római császár serege fölött.
1215 A párizsi egyetem (Sorbonne) alapítása; az angol Magna Charta kiadása.
1219-1221 Dzsingisz kán meghódítja a hvárezmi birodalmat.
1220 Dzsingisz kán elfoglalja Buharát és Szamarkandot.
1220-1239 A mongolok elfoglalják Iránt.
1220-1269 Fölépül a franciaországi Amiens székesegyháza gótikus stílusban.
1226-1600 A lengyelországi Krakkóban fölépül a gótikus Mária-templom.
1223 A Kalka menti csatában a mongolok legyőzik az orosz-kun sereget.
1227 Dzsingisz kán halála.
1227-1493 Fölépül gótikus stílusban a spanyolországi Toledo székesegyháza.
1228-1574 A Háfizidák független arab birodalma Tunézia területén.
1229 A Cambridge-i egyetem alapítása Angliában.
1236 Batu kán nyugati hadjáratának kezdete.
1240 Kijevet elfoglalják a mongolok.
1241 Mongol győzelem a lignitzi csatában a lengyelek ellen.
1241-1242 Tatárjárás Magyarországon.
1241-1281 Bulgária mongol fennhatóság alatt.
1241-1423 Fölépül az angliai York székesegyháza.
1244 A keresztesek döntő veresége Gáza mellett.
1248-1254 A granadai Alhambra építése mór stílusban.
1248-1350 Gótikus stílusban fölépül a kölni dóm Németországban.
1250 k. Özséb esztergomi kanonok megalapítja a magyar pálos rendet.
1250 Al Malik szultán győzelme Damiettánál az Egyiptom ellen támadó keresztes sereg fölött.
1250-1390 Bahri Mamelukok uralma Egyiptomban.
1251 Kialakul az Arany Horda Birodalma.
1258 Hülegü mongol serege elsöpri az arab kalifátust, Bagdad elfoglalása és lerombolása.
13. század közepe A franciaországi zománcfestészet fénykora Limoges-ban.
1253-1278 II. (Nagy) Ottokár cseh király.
1260 Az egyiptomi mamelukok döntő győzelme az Ain-Dzsálut melletti csatában a mongolok ellen.
1261-1453 A Palaiologosz-dinasztia uralma Bizáncban.
1274 Sikertelen mongol támadás Japán ellen.
1275-1292 A velencei Marco Polo kínai és indiai utazása.
1278 A morvamezei csatában Habsburg Rudolf döntő győzelme II. Ottokár cseh hadai fölött.
1281 Sikertelen mongol támadás Japán ellen.
1282 A szicíliai vecsernye (győzelmes felkelés az Anjou-uralom ellen).
1284-1364 A flandriai Brügge kereskedőcsarnokának építése gótikus stílusban.
1291 Elesik Akkon, az utolsó szentföldi keresztény erődítmény.
1295 Megszilárdul az angol parlament mint képviseleti fórum.
1296 k. Assissi ferences kolostortemplomában elkészülnek Giotto falképei.
1298-1314 Fölépül a firenzei Palazzo Vecchio.
1302 Szép Fülöp francia király összehívja országa első rendi gyűlését.
1309 Avignonba költözött Rómából a pápai udvar.
1309-1442 Fölépül a velencei Doge-palota.
1310-1437 A Luxemburg-dinasztia uralma Cseh- és Morvaországban.
1315 Morgartennél a svájci kantonok szövetségének döntő győzelme a német birodalmi hadak fölött.
1315-1317 Nagy aszály Európában, éhínség.
1316-1352 Basarab vajda megszervezi az első román államot (Havasalföld).
1324 Mali királyának mekkai zarándokútja.
1325 Az aztékok megalapítják Mexikóban Tenochtitlán városát.
1328-1498 A Valois-ház uralma Franciaországban.
1330-as évek A muszlinok meghódítják Dél-India nagy részét.
1331-1371 A középkori szerb állam virágkora.
1335 Királytalálkozó Visegrádon.
1335-1364 A pápai palota fölépítése Avignonban.
1338-1573 Muromacsi sógunátus Japánban.
1339-1453 A "százéves" háború az angol és francia dinasztia között.
1346 Crécy mellett az angol királyi sereg döntő győzelme a francia királyi hadak fölött.
1348-1350 Nagy európai pestisjárvány.
1348 I. Károly király egyetemet létesít Prágában.
1354 Az oszmán-törökök elfoglalják Gallipolit.
1356 A német aranybulla (a birodalom széttagoltságának szentesítése).
1357-től Rendszeressé válnak a francia rendi gyűlések.
1357-1503 Fölépül a prágai Károly-híd.
1364 A lengyelországi Krakkó egyetemének alapítása.
1368-1644 A Ming-dinasztia uralma Kínában.
1371 Az oszmán-törökök elfoglalják Drinápolyt, és fővárosukká teszik; oszmán-török győzelem a szerbek ellen.
1377 Visszaköltözött Avignonból Rómába a pápai udvar.
1378 A nagy nyugati egyházszakadás kezdete.
1380 Kulikovónál orosz győzelem az Arany Horda mongol hadai fölött.
1381 Velence döntő győzelme Genova hadai fölött.
1389 Az oszmán-törökök döntő győzelme a szerbek ellen Rigómezőnél.
1390 Fölépül a krakkói Posztócsarnok.
1390-1517 A Burdzsi mamelukok uralma Egyiptomban.
1393 Az oszmán-török hadak elfoglalják a bolgár Tirnovót.
1395 Az oszmánok bevezetik a "véradót", keresztény gyermekekből janicsárokat nevelnek.
1396 Az európai keresztes sereg döntő veresége Nikápolynál az oszmán-törökök ellen.
1397 A kalmari unió létrehozása (Dánia, Svédország, Norvégia, Izland szövetsége).
1401-1506 Fölépül a gótikus stílusú spanyolországi Sevilla székesegyháza.
1402 Timur Lenk döntő győzelme az ankarai csatában Bajazid szultán ellen.
1405-1433 Kínai tengeri expedíciók (7) Cseng Ho parancsnoksága alatt.
1409 Firenze hadainak döntő győzelme Pisa ellen. Egyetemes zsinat Pisában.
1415 Azincourt mellett a francia csapatok döntő veresége az angolok ellen; Husz János máglyahalálra ítélése és kivégzése a konstanzi zsinaton.
1414-1418 A konstanzi zsinat Zsigmond német király elnökletével.
1420 A pápák a lateráni palotából a római Angyalvárba költöztek.
1425-től A perzsa miniatúrafestészet virágkora.
1431 Jeanne d'Arc máglyahalála.
1436 A franciák visszafoglalják Párizst az angoloktól.
1439 A firenzei zsinat kimondja a katolikus és az ortodox egyház unióját.
1441 Cosimo Medici nyilvános könyvtárat létesít Firenzében.
1443-1444 I. Ulászló magyar király hosszú hadjárata az oszmán-törökök ellen.
1444 A magyar királyi sereg döntő veresége a várnai csatában az oszmán- törökök ellen.
1448 Svédország kiválik a kalmari unióból.
1453. május 29. Konstantinápolyt elfoglalja II. Mehmed oszmán-török szultán.
1456 II. Mehmed sikertelenül ostromolja Nándorfehérvárt.
15. század Az azték birodalom fénykora Mexikóban.
15.század
második fele Az inka birodalom fénykora Dél-Amerikában.
6. Kora újkor
1415 A portugálok elfoglalták az észak-afrikai Ceuta erődjét.
1443 A Nápolyi Királyság spanyol kézen.
1447-1521 A reneszánsz pápák időszaka.
1467-1568 A "hadakozó daimjók kora" Japánban.
1477 A Habsburgok megszerzik Burgundiát.
1479 Az egységes Spanyolország létrejötte.
1485-1603 Tudorok az angol trónon.
1487 Bartolomeu Díaz eléri a Jóreménység-fokát.
1492 Az arabok teljes kiűzése az Ibériai-félszigetről.
1492 Kolumbusz partra száll a közép-amerikai Guanahani-szigetén (San Salvador).
1494 A tordesillasi szerződés: a világ első felosztása a spanyolok és a portugálok között.
1497-1498 Vasco da Gama útja Indiába.
1502 A Szafavidák uralomra jutása Iránban.
1512 A portugálok elérik a Fúszer-szigeteket.
1513 Juan Ponce de León felfedezi Floridát.
1516-1700 A Habsburgok a spanyol trónon.
1517 Luther közzéteszi tételeit Wittenbergben.
1518-1529 Hajreddin Barbarossa kalózvezér elfoglalja Algériát.
1519-1522 Magellőn expedíciója: a Föld első körülhajózása.
1520-1521 Hernán Cortéz legyőzi az azték államot.
1521-1559 Az itáliai háborúk.
1523 Svédország Dániával szemben kivívja függetlenségét.
1524-1525 A német parasztháború.
1525 A páviai csata; a Porosz Hercegség létrejötte.
1526 A cognaci liga; a mohácsi csata; a Habsburg-ház spanyol és osztrák ágra szakad; Bábur a Delhi melletti panipati csatában legyőzi az utolsó delhi szultánt, és létrehozza a (Nagy)mogul Birodalmat.
1527 A "Sacco di Roma".
1529 Bécs első török ostroma; a marburgi hitvita Luther és Zwingli között; a speyeri birodalmi gyűlés: a reformáció követői protestálnak.
1530 Az augsburgi birodalmi gyűlés: a protestáns tanok közzététele (ágostai hitvallás); a máltai lovagrend létrejötte.-
1531 A schmalkaldeni szövetség létrejötte.
1534 Az anglikanizmus bevezetése Angliában.
1535 Az Új-Spanyolország Alkirályság létrejötte.
1540 A jezsuita rend pápai elismerése.
1541 Francisco Pizarro felszámolja az Inka Birodalmat; Magyarország nagy része török fennhatóság alá kerül.
1541-1564 Kálvin genfi tevékenysége.
1542 Az "Új törvények" Spanyolországban; a Perui Alkirályság létrejötte.
1545-1563 A tridenti zsinat.
1546-1547 A schmalkaldeni háború.
1547 IV. Iván cárra koronáztatja magát.
1549-1551 Xavéri Szent Ferenc jezsuita térítőkkel Japánban.
1555 Az augsburgi vallásbéke.
1558-1582 A livóniai háború.
1562-1598 A franciaországi vallásháború.
1566-1609 A németalföldi szabadságharc.
1568 A Salamon-szigetek spanyol felfedezése.
1569 A lublini unió: Lengyelország és Litvánia egyesülése.
1571 A lepantói csata; a Fülöp-szigetek spanyol meghódítása.
1572 A Szent Bertalan-éji vérengzés Franciaországban; a Jagelló-ház kihalása Lengyelországban.
1574 Tunisz török elfoglalása.
1577-1580 Az angol Francis Drake másodszor hajózza körül a Földet.
1581 A spanyolok trónfosztása Észak-Németalföldön.
1584-1589 Sir Walter Raleigh létrehozza a virginiai angol gyarmatot.
1587 Stuart Mária kivégzése.
1588 A spanyol Győzhetetlen (Nagy) Armada veresége az angoloktól.
1589 A Bourbonok trónra kerülése Franciaországban.
1598 A nantes-i edictum; a Rurik-dinasztia kihalása Oroszországban.
1600 Az angol Kelet-indiai Társaság létrejötte; Tokugava Iejaszu a szekigaharai csatában legyőzi ellenfeleit Japánban.
1601-1613 A zavarok kora Oroszországban.
1602 A holland Kelet-indiai Társaság létrejötte.
1603 Tokugava Iejaszu megalapította a Tokugava sógunátust Japánban.
1603-1714 A Stuartok az angol trónon.
1606 A Zsitva-toroki béke; Új-Guinea spanyol felfedezése.
1607 Az észak-amerikai Jamestown, az első fennmaradt angol gyarmat alapítása.
1608 A Protestáns Unió létrejötte; Samuel de Champlain megalapítja Québecet.
1609 A Katolikus Liga létrejötte.
1613-1917 A Romanovok Oroszország trónján.
1616 Dirk Hartog az általa felfedezett "nagy szigetet" (Ausztráliát) Új-Hollandiának nevezi el.
1618-1648 A harmincéves háború.
1618 A prágai defenesztráció.
1620 A fehérhegyi csata; a Mayflower útja Új-Angliába.
1623 Nieuw Amsterdam alapítása.
1628-1629 A makrancos vagy engedetlen parlament Angliában (A jogok kérvénye).
1629 Massachusetts angol gyarmat alapítása.
1631 A breitenfeldi csata.
1632 A lützeni ütközet.
1640 Az angol forradalom kezdete.
1640-1660 A hosszú parlament Angliában.
1642 Montreal megalapítása.
1642-1648 Polgárháború Angliában.
1644 A Marston Moor-i csata; a Ming-dinasztia bukása, a Mandzsu-dinasztia hatalomra kerülése Kínában.
1645 A nasebyi ütközet.
1648 A vesztfáliai békék (Münster és Osnabrück).
1648-1653 "Csonka parlament" Angliában; a Fronde-ok Franciaországban.
1649 I. Károly kivégzése Angliában.
1648-1654 Hmelnyickij Bogdan kozák hetman lengyelellenes felkelése.
1649-1660 Köztársaság Angliában.
1651 A hajózási törvény Angliában.
1652 A "liberum veto" Lengyelországban.
1653 A "barebones (vékonypénzű) parlament" Angliában.
1653-1659 Protektorátus Angliában.
1659 A francia-spanyol háborút lezáró pireneusi béke.
1660 Az oliwai béke.
1660-1688 A restauráció Angliában.
1661-1679 A "gavallér vagy csatlós parlament" Angliában.
1664 A szentgotthárdi csata.
1665 A londoni pestis.
1666 A londoni tűzvész; a moszkvai zsinat.
1667 A holland Nieuw Amsterdamból angol New York lesz.
1667-1668 A devolúciós háború.
1668 A Vasa-dinasztia vége a lengyel trónon.
1669 Kréta török elfoglalása.
1672-1678 A hatéves háború.
1679 A Habeas Corpus törvény Angliában.
1683 Bécs utolsó török ostroma.
1684 A törökellenes Szent Liga megalakulása.
1684-1699 A török kiűzése Magyarországról.
1685 A fontainebleau-i edictum, a nantes-i edictum visszavonása.
1686 Buda visszafoglalása a töröktől.
1688-1689 A "dicsőséges forradalom" Angliában.
1689 A Jognyilatkozat elfogadása Angliában.
1690 A boyne-i ütközet.
1691 A szalánkeméni csata.
1696-1763 Szász választófejedelmek a lengyel trónon.
1697 A zentai csata.
1697-1698 I. Péter orosz cár követjárása Nyugat- és Közép-Európában.
1699 A karlócai béke.
1700 A Bourbonok a spanyol trónon.
1700-1721 Az északi (nagy) háború.
1701 A Porosz Királyság létrejötte Königsbergben; trónöröklési törvény Angliában.
1701-1714 A spanyol örökösödési háború.
1703 Szentpétervár alapítása; a fegyverkovácsok (dzsebedzsik) lázadása a Török Birodalomban.
1703-1711 A Rákóczi-szabadságharc Magyarországon.
1704 A höchstädti csata.
1707 Az egyesítő törvény (Act of Union): Anglia és Skócia uniója, Nagy-Britannia létrejötte.
1709 A poltavai csata.
1712-1713 A Pragmatica Sanctio születése.
1713 Az utrechti béke.
1714 A Hannoveri-dinasztia trónra kerülése Nagy-Britanniában.
1715-1723 A régensség időszaka Franciaországban.
1716-1718 Az első Habsburg-török háború.
1717 Iskolatörvény Poroszországban; az Új-Granada Alkirályság létrejötte.
1730 Robert Walpole, az első angol miniszterelnök.
1732 A tizenharmadik észak-amerikai angol gyarmat, Georgia alapítása.
1733 John Kay feltalálja a repülő vagy mechanikus vetélőt.
1733-1735 A lengyel örökösödési háború.
1737-1739 A második Habsburg-török háború.
1740-1742 Az első sziléziai háború.
1741-1748 Az osztrák örökösödési háború.
1744-1745 A második sziléziai háború.
1748 Az aacheni béke.
1756-1763 A hétéves vagy harmadik sziléziai háború.
1756-1776 A Köprülü nagyvezírek a Török Birodalomban.
1757 A rossbachi csata; a palászi (plassey-i) csatában az angolok megszerzik Bengáliát.
1759 Québec angol elfoglalása.
1760 Montreal angol elfoglalása.
1763 A párizsi és a hubertusburgi béke.
1764 James Hargreaves nyolcorsós fonógépe, a fonó Jenny; a bukszári csatában összeomlott a mogul állam.
1768-1774 Az orosz-török háború.
1769 James Watt szabadalmaztatja a gőzgépet.
1770 A bostoni sortűz; Cook kapitány Ausztráliában (Új-Dél-Wales létrehozatala).
1773 A bostoni teadélután.
1772 Lengyelország első megcsonkítása.
1773-1775 A Pugacsov-felkelés Oroszországban.
1774 A kücsük-kajnardzsi béke; az első Kontinentális Kongresszus Észak-Amerikában.
1775 A második Kontinentális Kongresszus Észak-Amerikában.
1776 A Függetlenségi nyilatkozat kiadása; a Rio de Plata Alkirályság létrejötte.
1777 Ratio Educationis; a saratogai csata.
1780-1783 A Túpac Amarú-felkelés Dél-Amerikában.
1781 Az amerikaiak győzelme Yorktownnál.
1782 VI. Pius pápa "fordított Canossa járása" Bécsben.
1783 A Krím félsziget orosz elfoglalása; a versailles-i béke: Anglia elismeri az Egyesült Államok függetlenségét.
1783-1801 Ifjabb William Pitt, angol tory miniszterelnök.
1785 Edmund Cartwright mechanikus szövőszéke.
1787 Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és az Északnyugati Szervezési Szabályzat.
1788 Ausztrália létrejötte: az Első Flotta megérkezése.
1788-1790 A harmadik Habsburg-török háború.
1790 A Délnyugati Szervezési Szabályzat az Egyesült Államokban; a Második Flotta megérkezése Ausztráliába.
1791 A "Májusi alkotmány" Lengyelországban; az amerikai alkotmány első tíz kiegészítő cikkelye.
1792 A iaşi (jászvásári) béke.
1793 Lengyelország második megcsonkítása.
1794 Tadeusz Kościuszko függetlenségi harca Lengyelországban.
1795 Lengyelország teljes felosztása.
7. A "hosszú" 19. század
1789. május 5. Összeül Versailles-ban a rendi gyűlés.
1789. június 17. A harmadik rend képviselői személyenkénti szavazást követelnek Franciaországban, és felveszik a Nemzetgyűlés nevet.
1789. július 14. Kitör a forradalom Franciaországban, a nép megostromolja a Bastille-t, az abszolutizmus jelképét.
1789. augusztus 26. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadása.
1789. november 2. A francia egyház vagyonának államosítása.
1790. augusztus 27. A "pillnitzi nyilatkozatban" II. Frigyes Vilmos és II. Lipót fegyveres beavatkozással fenyegeti meg Franciaországot.
1790. szeptember 13. Franciaország alkotmányos monarchiává alakul, a király szentesíti az alkotmányt.
1792. április 20. Franciaország hadat üzen Ausztriának.
1792. augusztus 13. A királyi családot Franciaországban a Temple börtönbe zárják.
1792. szeptember 20. Valmyi csata: a francia erők megállítják az előrenyomuló porosz hadsereget.
1793. január 21. XVI. Lajos kivégzése.
1793. június 2. A jakobinus diktatúra kezdete.
1794. március-
november Oroszellenes lengyel felkelés.
1794. július 27-28. A jakobinus diktatúra bukása, Robespierre és 21 társának kivégzése, a thermidori konvent uralmának kezdete Franciaországban.
1795. augusztus 22. Franciaország új alkotmánya szerint a végrehajtó hatalmat egy öttagú direktórium gyakorolja.
1799. november 9-10. Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre.
1801. március 23. Meggyilkolják I. Pál orosz cárt, utóda I. Sándor.
1804. március 27. Nyilvánosságra hozzák az új polgári törvénykönyvet Franciaországban.
1804-1803 Törökellenes szerb felkelés.
1805. december 2. Napóleon Austerlitznél döntő győzelmet arat az osztrák-orosz szövetségesek fölött.
1806. július 12. Megalakul a Rajnai Szövetség.
1807-1812 Közigazgatási-kulturális és hadügyi reformok Poroszországban.
1809 Szperanszkij reformtervezetet készít az orosz államigazgatás átalakítására.
1810. április 19. Az Ellenállási Junta kimondja Columbia elszakadását Spanyolországtól.
1811 Mohammed Ali hadjárata a vahabita állam ellen.
1812. június 24. Napóleon megindítja oroszországi hadjáratát.
1813. október 16-19. Napóleon veresége a lipcsei "népek csatájában".
1814. április 6. Párizs elvesztését követően Napóleon feltétel nélkül lemond a trónról.
1814. szeptember 18. Megkezdődnek a bécsi kongresszus ülései.
1815. június 18. A waterlooi csatával véget ér Napóleon száznapos uralma.
1815 Újabb törökellenes szerb felkelés.
1815. november 20. Aláírják a második párizsi békét.
1819. március 23. Egy diák meggyilkolja Kotzebue-t. Metternich válaszul keresztülviszi a karlsbadi határozatok elfogadtatását.
1819. augusztus 26. A "peterlooi" vérfürdő Angliában.
1820. január 1. Katonai felkelés robban ki Spanyolországban.
1820. március 6. Az amerikai kongresszus elfogadja a missouri kompromisszumot.
1821. április 22. A görög felkelés kirobbanása.
1823. december 2. Az amerikai elnök meghirdeti az ún. Monroe-elvet.
1824. december 9. A spanyol hadsereg veresége Ayacuchónál.
1824-1826 Az első angol-burmai háború.
1828. április 26.-
1819. szept. 4. Orosz-török háború.
1829. április 13. A katolikusok egyenjogúsítása Angliában.
1830. július 26-29. Az ún. júliusi forradalom Franciaországban.
1830. augusztus 25. Kirobban a belga szabadságharc.
1830. november 29. Lengyel felkelés tör ki a cári elnyomás ellen.
1831. szeptember 8. Orosz csapatok vonulnak be Varsóba, a felkelést súlyos megtorlás követi.
1832. június 7. Választójogi reform Nagy-Britanniában.
1833. március 23. Porosz kezdeményezésre létrejön a német vámszövetség.
1833. augusztus 29. Az első gyári törvény korlátozza a gyermekek és a fiatalkorúak munkáját Angliában.
1839. február 4. Chartista mozgalom indul Angliában.
1842. augusztus 29. Kína az első ópiumháborút lezáró nankingi békében átadja Hongkongot Nagy-Britanniának, és további öt kikötőt megnyit a brit flotta előtt.
1845-1848 Éhínség és angolellenes felkelés Írországban.
1848. február 22-24. Forradalom Párizsban.
1848. március 13-15. Forradalom Bécsben és Pest-Budán.
1848. március 18. Forradalom tör ki Milánóban, illetve Berlinben.
1848. május 18. Megnyílik az össznémet nemzetgyűlés.
1848. július 23-25. Radetzky győzelmet arat Custozzánál az olasz csapatok felett.
1848. október 26-31. Windisch-Grätz erői megostromolják és elfoglalják Bécset.
1848. november 10. A porosz katonaság Berlinben kiürítteti a porosz nemzetgyűlés épületét.
1849. március 4. Az osztrák nemzetgyűlés feloszlatása.
1849. június 18. A maradék német parlamentet a württembergi csapatok feloszlatják.
1849. augusztus 13. A magyar honvédség fő erői Világosnál leteszik a fegyvert.
1850. március 20. IV. Frigyes Vilmos Erfurtba összehívja a német parlamentet.
1850-1866 A tajping felkelés Kínában.
1851. december 2. Louis Bonaparte államcsínye; Louis Bonaparte III. Napóleon néven Franciaország császára.
1853. július 2.-
1856. március 30. A krími háború.
1854. július 6. Az USA-ban megalakul a Köztársasági Párt.
1856. március 30. A krími háborút lezáró párizsi béke aláírása.
1857. május 10.-
1858. július 8. A szipojlázadás Indiában.
1858. január 14. Felice Orsini merénylete III. Napóleon ellen.
1859. április 19.-
november 10. Piemonti-francia-osztrák háború.
1859. június 4. Magentai csata.
1859. június 24. Solferinói csata.
1859. július 11. Villafrancai fegyverszünet.
1859. november 10. A piemonti-francia-osztrák háborút lezáró zürichi béke.
1859-1869 A Szuezi-csatorna építése.
1860. november 6. Abraham Lincolnt választják az USA elnökévé.
1861. február 4. A déli államok kilépnek az USA-ból, és megalakítják az Amerikai Államok Konföderációját.
1861. április 11.-
1865. április 9. Az észak-amerikai polgárháború.
1861-1867 Francia intervenció Mexikóban.
1863. január 22.-
1864. április Lengyel felkelés a cári uralom ellen.
1864. február 1.-
október 30. Poroszország és Ausztria háborúja Dánia ellen.
1865. augusztus 14. Gasteini szerződés Poroszország és Ausztria között.
1866. június 7.-
augusztus 23. Porosz-osztrák háború.
1866. július 3. Königgrätzi csata.
1867. március 30. Az USA megvásárolja Oroszországtól Alaszkát.
1870. július 19.-
1871. január 28. Porosz-francia háború.
1870. szeptember 1. Franciaország Sedannál vereséget szenved a poroszoktól. III. Napóleon fogságba esik.
1871. január 18. A versailles-i palota tükörtermében kikiáltják a Német Császárságot.
1873. október 22. A "három császár szövetsége".
1875 Anglia felvásárolja a Szuezi-csatorna egyiptomi részvényeit.
1877. január 1. Viktória királynőt India császárává kiáltják ki.
1878. június 13.-
július 13. A berlini kongresszus.
1879. október 7. A német-osztrák-magyar kettős szövetség.
1882. május 20. Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez, mely így hármas szövetséggé alakul.
1891. május 15. XIII. Leó pápa kibocsátja Rerum novarum kezdetű enciklikáját.
1891. augusztus 27. Francia-orosz szövetség.
1904.február 4-
1905. szept. 5. Orosz japán háború.
1904. április 8. Anglia és Franciaország megköti az "entente cordiale"-t.
1905. január 9.-
1907. június 3. Polgári demokratikus forradalom Oroszországban.
1911. október 26. Kínában kikiáltják a köztársaságot.
1912. október 18.-
1913. május 30. Az első Balkán-háború.
1913. június 29.-
július 29. A második Balkán-háború.
8. A "rövid" 20. század
1914. június 28. A szarajevói merénylet.
július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának.
augusztus 1-23. Hadüzenetek.
augusztus 28-30. Tannenbergi csata.
szeptember 5-10. Marne-i csata.
1915. május 2-4. A gorlicei áttörés.
május 23. Olaszország hadat üzen a Monarchiának.
június 23. Az első isonzói csata kezdete.
november Szerbia elfoglalása.
1916. február 21. A verduni csata kezdete.
június 24. A gépek csatájának kezdete a Somme folyónál.
augusztus 27. Románia hadat üzen a Monarchiának.
december 6. Bukarestet elfoglalják a központi hatalmak.
1917. január 31. Németország bejelenti a korlátlan tengeralattjáró-háború indítását.
március 12. (február 27.) Az orosz forradalom győzelme.
március 15. Péterváron megalakul az ideiglenes kormány.
április 6. Az Egyesült Államok hadba lép az antant oldalán.
augusztus 19. Tarnopolnál áttörik az orosz frontot.
október 24. Caporettónál áttörik az olasz frontot.
november 7. (október 25.) A bolsevikok hatalomátvétele.
1918. január 8. Wilson meghirdeti 14 pontját.
március 3. A breszt-litovszki béke.
március 21. A német támadás kezdete a nyugati fronton.
május 8. Románia különbékét köt a központi hatalmakkal.
június 15. A Monarchia támadása az olasz fronton.
augusztus 8. A német hadsereg fekete napja.
szeptember 29. Bulgária fegyverletétele.
október 6. A német kormány fegyverszünetet kér.
október 27. A Monarchia fegyverszünetet kér.
október 30. Törökország fegyverletétele.
november 3. A padovai fegyverszünet.
november 9. Forradalom Németországban.
november 11. Fegyverszünet Németországgal.
1919. január 18. A párizsi békekonferencia ünnepélyes megnyitása.
március 2-7. A Kommunista Internacionálé megalakulása.
április 28. A Népszövetség alapokmányának elfogadása.
június 28. A német (versailles-i) békeszerződés aláírása.
szeptember 10. Az osztrák (saint-germaini) békeszerződés aláírása.
november 27. A bolgár (neuillyi) békeszerződés aláírása.
1920. április 26. A lengyel-szovjet háború kitörése.
június 4. A trianoni békeszerződés aláírása.
augusztus 10. A török (sèvres-i) békeszerződés aláírása.
1920-1921. A kisantant megalakulása.
1921. március 18. A lengyel-szovjet (rigai) békeszerződés aláírása.
augusztus 25. A Egyesült Államok és Németország békeszerződése.
1922. április 10. A genovai konferencia megnyitása.
április 16. A német-szovjet (rapallói) szerződés aláírása.
október 30. A Marcia su Roma.
december 6. Az Ír Szabad Állam létrejötte.
december 30. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása.
1923. január 11. Francia és belga csapatok megszállják a Ruhr-vidéket.
november 8-9. A müncheni sörpuccs.
1924. augusztus 16. A Dawes-terv elfogadása.
1925. július 1. A kantoni kormány a Kínai Köztársaság nemzeti kormányává nyilvánította magát.
október 5-16. A locarnói konferencia.
1926. május 12. Piłsudski hatalomátvétele Lengyelországban.
szeptember 8. Németország belép a Népszövetségbe.
1927. április 18. A kommunistákkal szakító Csang Kaj-sek megalakítja nankingi kormányát.
1928. augusztus 27. A Briand-Kellogg-szerződés aláírása.
1929. február 11. A lateráni szerződés aláírása.
augusztus 6-13. A hágai konferencia, a Young-terv elfogadása.
szeptember 5. Briand Páneurópa-tervezete.
október 29. A New York-i értéktőzsde összeomlása, a világgazdasági válság kezdete.
december 29. A polgári elégedetlenség kezdete Indiában.
1930. június 8. A franciák és szövetségeseik kiürítik a Rajna-vidéket.
1931. május 15. XI. Pius "Quadragesimo anno" kezdetű enciklikája.
szeptember 7. Gandhi Londonban tárgyal.
szeptember 18. Japán támadás Mandzsúria megszerzéséért.
december 11. A Brit Nemzetközösség proklamálása.
1932. március 1. A japánok által megszállt Mandzsúria kinyilvánítja "önállóságát".
június 16.-július 9. Jóvátételi konferencia Lausanne-ban.
1933. január 30. Hitler Németország kancellárja.
március 4. Roosevelt elnök hivatalba lépése.
március 27. Japán kilép a Népszövetségből.
október 14. Németország kilép a Népszövetségből.
1934. július 25. Dollfuss osztrák kancellár meggyilkolása.
szeptember 18. A Szovjetuniót felveszik a Népszövetségbe.
október 9. A marseille-i merénylet.
1935. január 13. A Saar-vidéki népszavazás.
március 16. Hitler bevezeti az általános hadkötelezettséget.
július 25.-augusztus 20. A Komintern VII. kongresszusa, a népfrontpolitika meghirdetése.
október 2. Olaszország megtámadja Abesszíniát.
1936. március 7. A német katonaság megszállja a rajnai fegyvermentes övezetet.
július 18. A spanyol polgárháború kezdete.
október 25. A Berlin-Róma tengely létrejötte.
november 25. A japán-német antikomintern-paktum aláírása.
1937. március 14. és 19. XI. Pius két enciklikája, amelyek szerint a nácizmus és a kommunizmus összeegyeztethetetlen a kereszténységgel.
július 7. Japán támadást indít a Kínai Köztársaság ellen.
december 29. Az Ír Köztársaság kikiáltása.
1938. március 12-13. Ausztria német megszállása, az anschluss.
szeptember 29-30. A müncheni értekezlet.
november 2. Az első bécsi döntés.
1939. március 14. Az önálló Szlovákia megalakulása.
március 15. A németek bevonulnak Prágába.
március 28. A spanyol polgárháború vége, Franco bevonul Madridba.
augusztus 23. A német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírása Moszkvában.
szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot, a második világháború kezdete.
szeptember 3. Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak.
szeptember 17. A Szovjetunió megtámadja Lengyelországot.
szeptember 28. Német-szovjet barátsági szerződés és határegyezmény.
november 30. A Szovjetunió megtámadja Finnországot.
december 14. A Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből.
1940. március 12. Finnország békekötésre kényszerül.
április 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát.
május 10. Németország megtámadja Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és a brit-francia haderőt.
június 14. A németek bevonulnak Párizsba.
június 14-17. A szovjetek elfoglalják Észtországot, Lettországot és Litvániát.
június 22. A francia-német fegyverszünet aláírása.
június 28. A szovjetek bevonulnak a Romániához tartozó Besszarábiába és Észak-Bukovinába.
augusztus 13. Az Anglia elleni légi háború kezdete.
augusztus 30. A második bécsi döntés.
szeptember 12. Olasz támadás Egyiptom ellen.
szeptember 27. Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi szerződést.
október 28. Olaszország megtámadja Görögországot.
1941. március 27. Jugoszláviában megdöntik a németbarát kormányt.
április 6. Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot.
április 13. Japán és a Szovjetunió semlegességi szerződést köt.
június 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót.
július 12. Nagy-Britannia és a Szovjetunió együttműködési szerződést köt.
december 7. Japán támadás Pearl Harbor ellen.
1942. január 1. Washingtoni nyilatkozatában a tengelyhatalmak ellen szövetségre lépő 26 állam Egyesült Nemzeteknek nevezi magát.
június 3-7. A japán flotta veresége a Midway-szigeteknél.
augusztus 19. A sztálingrádi csata kezdete.
november 4. A brit csapatok El-Alameinnél áttörik a német állásokat.
november 7. Amerikai és brit csapatok észak-afrikai partraszállása.
1943. február 2. A Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg fegyverletétele.
április 13. A németek feltárják a katyni tömegsírokat.
április 19.-május 26. A varsói gettó felkelése.
május 12. A német-olasz csapatok fegyverletétele Észak-Afrikában.
július 5-15. A kurszki csata.
július 10. Amerikai-brit parnaszállás Szicíliában.
július 25. Mussolini bukása.
november 28.-december 1. A teheráni értekezlet.
1944. február 20. A Németország elleni nagyméretű légitámadások kezdete.
június 4. A szövetségesek bevonulnak Rómába.
június 6. A szövetségesek papra szállnak Normandiában.
augusztus 1.-október 2. A varsói felkelés.
augusztus 23. Románia átállása.
augusztus 25. A szövetségesek bevonulnak Párizsba.
szeptember 9. Bulgária átállása.
október 15. Magyarország sikertelen átállási kísérlete.
december 26.-
1945. február 13. Budapest ostroma.
február 4-11. A jaltai értekezlet.
április 12. Roosevelt halála.
április 25. Az amerikai és szovjet katonák találkozása az Elbánál.
április 28. Mussolini kivégzése.
április 30. Hitler öngyilkossága.
május 2. A szovjet csapatok elfoglalják Berlint.
május 9. Németország kapitulációja, az európai háború vége.
június 26. Az ENSZ alapokmányának aláírása.
július 17.-augusztus 2. Potsdami értekezlet.
augusztus 6. A Hirosima elleni atomtámadás.
augusztus 9. A Nagaszaki elleni atomtámadás.
szeptember 2. Japán kapitulációja, a II. világháború vége.
1946. január 10. Az ENSZ első közgyűlése Londonban.
március 5. Churchill fultoni beszéde.
július 29.-október 15. A II. világháborút lezáró párizsi béketárgyalások.
1947. február 10. A párizsi békeszerződések aláírása.
március 12. A Truman-elv meghirdetése.
június 5. A Marshall-terv bejelentése.
augusztus 15. Nagy-Britannia kinyilvánítja India függetlenségét.
szeptember 22-27. A Kominform megalakulása.
október 23. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) létrejötte.
1948. április 30. Bogotában megalakul az Amerikai Államok Szervezete.
május 14. Az önálló Izrael Állam kikiáltása.
május 15- Az első arab-izraeli háború kirobbanása.
június 24. A berlini blokád kezdete.
1949. január 25. Moszkvában megalakítják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST).
április 4. A NATO megalakulása.
május 5. Az Európa Tanács megalakulása.
május 23. Az NSZK megalakulása.
október 1. A Kínai Népköztársaság kikiáltása.
október 7. Az NDK megalakulása.
1950. június 25. Észak-Korea megtámadja Dél-Koreát.
október 19. Kína elfoglalja Tibetet.
1951. április 18. Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása.
május 23. Az ún. pekingi szerződés Tibet bekebelezéséről.
1952. szeptember 10. Az NSZK és Izrael jóvátételi egyezménye.
november 1. Az első amerikai hidrogénbomba felrobbantása.
1953. március 5. Sztálin halála.
június 17. A kelet-berlini felkelés.
június 18. Egyiptomban kikiáltják a köztársaságot.
július 27. A koreai fegyverszünet aláírása Panmindzsonban.
1954. április 26.-július 21. Négyhatalmi konferencia Genfben a távol-keleti kérdésekről.
június 28. Nehru és Csu En-laj kidolgozza az öt alapelvet (pancsa sila).
szeptember 8. A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezetének (SEATO) megalakulása.
október 23. Az NSZK felvétele a NATO-ba.
1955. február 25. A Bagdadi Paktum (1959-től CENTO) létrejötte.
április 18-24. Az afroázsiai országok bandungi értekezlete.
május 14. A Varsói Szerződés aláírása.
május 15. Az osztrák államszerződés aláírása.
július 18-23. A genfi csúcstalálkozó.
1956. február 14-25. Az SZKP XX. kongresszusa.
június 28. Felkelés a lengyelországi Poznańban.
július 26. A Szuezi-csatorna államosítása.
október 23. A magyar forradalom kitörése.
október 29. Izrael megtámadja Egyiptomot, a második arab-izraeli háború.
október 31. A francia és brit légierő támadást indít Egyiptom ellen.
november 4. A szovjet haderő elfojtja a magyar forradalmat.
1957. március 25. A Római szerződések aláírása, az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) létrehozása.
október 4. Az első mesterséges hold, a szovjet szputnyik fellövése.
1958. február 1. Az első amerikai mesterséges hold fellövése.
június 1. Franciaországban De Gaulle alakít kormányt.
június 16. Nagy Imre és társai kivégzése.
július 14. Az iraki felkelés megdönti a királyságot.
december 8-13. Az afrikai népek első konferenciája Accrában.
1959. január 1-2. Kubában Castro gerillái megdöntik a kormányt.
április 17. Felkelés Tibetben, melyet a kínaiak vérbe fojtanak.
augusztus 7. Súlyos összecsapás a kínai-indiai határon.
1960. január 4. Stockholmban megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA).
május 1. A szovjet légelhárítás lelő egy amerikai kémrepülőgépet.
május 16. Meghiúsul a párizsi csúcskonferencia.
1961. április 12. Gagarin űrutazása a Föld körül.
június 3-4. Hruscsov és Kennedy bécsi találkozója.
augusztus 13. A berlini fal építése.
szeptember 1-6. Az el nem kötelezett országok szervezetének alakuló ülése Belgrádban.
1962. február 20. Az első amerikai űrrepülő háromszor kerüli meg a Földet.
március 14. Genfben megnyílik 18 ország külügyminiszterének leszerelési konferenciája.
október 20.-november 21. Határháború India és Kína között.
október 22.-november 20. A kubai rakétaválság.
1963. április 11. XXIII. János pápa "Pacem in terris" kezdetű enciklikája.
május 22-25. Az Afrikai Egységszervezet megalakulása.
augusztus 5. Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió aláírja a részleges atomcsendegyezményt.
november 22. J. F. Kennedy meggyilkolása.
1964. május 28. A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) megalakulása.
augusztus 2. Incidens a Tonkini-öbölben.
október 14. Hruscsov bukása.
1965. február 7. Megkezdődik Észak-Vietnam rendszeres amerikai bombázása.
augusztus 5.-
szeptember 23. Háború India és Pakisztán határán.
december 8. Befejezi hároméves munkáját a II. vatikáni zsinat.
1966. március 29. Franciaország kilép a NATO katonai szervezetéből.
június 4. Kínában meghirdetik a nagy proletár kulturális forradalmat.
október 3. A Szovjetunió szerződésben vállalja, hogy gazdasági és katonai segítséget nyújt Észak-Vietnamnak.
1967. április 21. Görögországban megdöntik a parlamentáris rendszert.
június 5-10. A harmadik (hatnapos) arab-izraeli háború.
1968. január 3-5. Dubčeket választják a Csehszlovák Kommunista Párt új vezetőjévé.
április 4. Martin Luther King meggyilkolása.
augusztus 20-21. A szovjetek és csalósaik katonai bevonulása Csehszlovákiába.
1969. március 2-5. Összecsapások a kínai-szovjet határon, az Usszuri folyónál.
július 21. Armstrong, az Appolo-11 űrhajósa kilép a Holdra.
augusztus 13. Újabb kínai-szovjet határincidensek Kazahsztánban.
november 24. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja az atomsorompó-egyezményt.
november 29. Bécsben megkezdődik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet.
1970. március 26. Négyhatalmi konferencia a berlini kérdésről.
augusztus 12. A nyugatnémet-szovjet szerződés aláírása.
december 14. A gdański zavargások kirobbanása.
1971. február 11. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja a tengerfenék atommentesítéséről szóló egyezményt.
szeptember 3. Négyhatalmi szerződés a nyugat-berlini kérdés rendezéséről.
október 25. Az ENSZ felveszi a Kínai Népköztársaságot, s egyidejűleg kizárja Tajvant.
1972. február 21-28. Nixon pekingi látogatása.
április 10. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja a bakterológiai fegyverek eltiltásáról szóló egyezményt.
május 22-29. Nixon moszkvai látogatása, a SALT-I. szerződés aláírása.
november 22. Helsinkiben megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet előkészítő tanácskozása.
1973. január 1. Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozik az Európai Közösséghez.
január 27. A vietnami fegyverszünetről és a békés rendezésről szóló egyezmény aláírása Párizsban.
június 22. Amerikai-szovjet egyezmény a nukleáris háború elkerüléséről.
szeptember 11. Chilében katonai lázadással megdöntik Allende elnök kormányzatát.
szeptember 18. Az NDK-t és az NSZK-t felveszik az ENSZ-be.
október 6-25. A negyedik arab-izraeli háború.
1974. április 25. Portugáliában vértelenül megdöntik a jobboldali tekintélyuralmi rendszert.
július 3. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodik a földalatti atomkísérletek korlátozásáról.
július 23. Görögországban megdöntik a katonai diktatúrát.
1975. január 2. Észak-Vietnam támadást indít Dél-Vietnam ellen.
április 13. Kirobban a libanoni polgárháború.
április 17. Kambodzsa a vörös khmerek kezére kerül.
április 30. Észak-Vietnam bekebelezi Dél-Vietnamot.
július 30.-augusztus 1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró ülése Helsinkiben.
november 20. Franco halála, a spanyol demokratikus átalakulás kezdete.
1976. május 28. Amerikai-szovjet szerződés a békés célú, föld alatti nukleáris robbantásokról.
június 24. A vietnami nemzetgyűlés kinyilvánítja Észak- és Dél-Vietnam egyesülését.
1977. január 7. Németországban megjelenik a 257 csehszlovák ellenzéki személyiség által aláírt Charta 77.
május 18. Genfben 33 ország aláírja a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményt.
június 30. Feloszlik a SEATO.
november 19. Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálembe látogat.
1978. augusztus 12. Pekingben japán-kínai béke- és barátsági szerződést írnak alá.
szeptember 17. Camp David-i megállapodás az egyiptomi-izraeli békeszerződésről.
december 25. Vietnam támadást indít Kambodzsa ellen.
1979. január 11. A kambodzsai vörös khmer rendszer bukása.
február 3. Iránban megalakul az Iszlám Forradalmi Tanács.
február 17-március 8. Kínai-vietnami háború.
június 7-10. Európai parlamenti választások.
június 18. Brezsnyev és Carter Bécsben aláírják a SALT-II. megállapodást.
december 27. A Szovjetunió afganisztáni beavatkozása.
1980. augusztus 14. Sztrájkhullám kezdődik Lengyelországban.
szeptember 18. Gdańskban megalakul a Szolidaritás.
szeptember 20. Irak megtámadja Iránt (az első Öböl-háború).
1981. január. 1. Görögország az Európai Közösség tagja lesz.
december 13. Jaruzelski szükségállapot vezet be Lengyelországban.
1982. április 2. A falklandi háború kezdete.
június 6. Izrael megkezdi Dél-Libanon megszállását.
augusztus 21. Megkezdik a palesztin fegyveresek kivonását Bejrútból.
december 31. Lengyelországban felfüggesztik a szükségállapotot.
1983. január 25. II. János Pál kihirdeti a római katolikus egyház új kánonjogi kódexét.
május 17. Megállapodás a Libanonban tartózkodó izraeli csapatok kivonásáról.
szeptember 1. Szovjet vadászgépek lelőnek egy dél-koreai utasszállítót.
október 25. Az Egyesült Államok katonai akcióval eltávolítja Grenadából a kubai katonákat.
1984. január 1. Az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai megszüntetik az egymás közti vámokat.
január 17. Stockholmban 33 európai ország, valamint az USA és Kanada részvételével megkezdődik az európai bizalom- és biztonságerősítő értekezlet.
október 19. Lengyel biztonsági tisztek elrabolják és meggyilkolják Jerzy Popiełuszko varsói papot.
1985. április 26. A tagállamok vezetői aláírják a Varsó Szerződés tízéves meghosszabbításáról szóló egyezményt.
november 19-20. Reagan és Gorbacsov genfi csúcstalálkozója.
1986. január 1. Spanyolország és Portugália az Európai Közösség tagja lesz.
február 16-17. Az EK-országok elfogadják az Egységes európai okmányt, a római szerződések módosítását.
április 26. A csernobili atomerőmű katasztrófája.
október 11. Gorbacsov és Reagan eredménytelen csúcstalálkozója Reykjavíkban.
1987. január A pekingi egyetem diákjai több demokráciát követelnek a Tienanmen téren.
július 23. A krími tatárok több napon át tüntetnek Moszkvában, hazatelepítésüket követelve.
november 15. A rendőrség brutálisan szétveri a brassói tömegtüntetést.
december 8. Gorbacsov és Reagan washingtoni megállapodása a közép- és rövid hatósugarú nukleáris rakéták leszereléséről.
1988. május 1. Megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból.
május 19.-június 2. Gorbacsov és Reagan moszkvai csúcstalálkozója.
augusztus 16. Sztrájkhullám Lengyelországban.
augusztus 23. A balti köztársaságokban százezer ember tüntet a függetlenségért.
október 28. Prágában tüntetések kezdődnek Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulóján.
november 13. A palesztin állam kikiáltása.
1989. január 15. Tömegtüntetés Prágában Jan Palach tűzhalálának 20. évfordulóján.
június 3-4. A kínai hadsereg véres kegyetlenséggel felszámolja a Tienanmen téri tüntetést.
június 4. A lengyel választásokon elsöprő győzelmet arat a Szolidaritás.
augusztus 23. Tömegtüntetések a balti köztársaságokban a német-szovjet paktum 50. évfordulóján.
szeptember 12. Lengyelországban a Szolidaritás vezetésével alakul kormány.
szeptember 18. A magyar tárgyalásos forradalom során kidolgozott új alkotmánytervezet aláírása.
október 7. Tömegtüntetések Berlinben az NDK megalakulásának 40. évfordulóján, lemond a kormány.
október 23. A köztársaság kikiáltása Magyarországon.
november 9. Megkezdődik a berlini fal lebontása.
november 10. Leváltják Zsivkov bolgár pártvezetőt.
november 22.
december 2-3. Lemond a Csehszlovák Kommunista Párt vezetése. Bush és Gorbacsov tanácskozása Málta közelében egy amerikai hadihajón.
december 10. Csehszlovák koalíciós kormány alakul, kommunista kisebbséggel.
december 17. Felkelés robban ki Temesváron.
december 22. Az elnöki palota ostroma Bukarestben.
december 25. Kivégzik Ceauşescut és feleségét.
december 26. Új kormány alakul Romániában.
1990. január Véres zavargások a Szovjetunió kaukázusi köztársaságaiban.
március 11. Litvánia kinyilvánítja függetlenségét.
március 30. Az észt parlament kinyilvánítja az ország önálló államiságát.
március 25. és április 8. Szabad választások Magyarországon.
május 4. A lett elnök kinyilvánítja az ország függetlenségét.
május 31. június 3. Bush és Gorbacsov tárgyalása Washingtonban.
június 9. Bush és Gorbacsov moszkvai tárgyalása.
augusztus 2. Irak megtámadja és elfoglalja Kuvaitot.
augusztus 23. Örményország kinyilvánítja függetlenségét.
október 3. A két Németország újraegyesülése.
október 25. A Kazah Köztársaság kinyilvánítja függetlenségét.
1991. január 17. Megkezdődik az Irak elleni második Öböl-háború.
június 26. Horvátország és Szlovénia kikiáltja függetlenségét.
június 28. Megszűnik a KGST.
július 1. Megszűnik a Varsói Szerződés.
július 31. Bush és Gorbacsov Moszkvában aláírják a stratégiai atomfegyverek számának csökkentéséről a START-szerződést.
augusztus 19-22. Puccskísérlet Gorbacsov megbuktatására.
október 15.
december 1. Kikiáltják Bosznia-Hercegovina függetlenségét. Ukrajna kilép a Szovjetunióból.
december 21. A Szovjetunió megszűnése.
1992. március 9. Kína csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez.
április 27. Megalakul a Szerbiából és Montenegróból álló "kis" Jugoszlávia.
május 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa embargót rendel el Jugoszlávia ellen.
november 15. Az Európa Tanács elfogadja a kisebbségi nyelvek európai chartáját.
1993. január 1. Csehország és Szlovákia különválása.
január 3. Bush és Jelcin aláírja a START-II. egyezményt.
november 1. A Maastrichtban aláírt szerződés értelmében az Európai Közösség Európai Unióvá válik.
1994. április 6. Polgárháború robban ki Ruandában.
június 22. Oroszország csatlakozik a NATO Partnerség a békéért programjához.
1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával 15 tagúra bővül az Európai Unió. Életbe lép a Brazília, Paraguay, Argentína és Uruguay közti szabadkereskedelmi egyezmény. A GATT átalakul Kereskedelmi Világszervezetté (WTO).
február 1. Strasbourgban 22 ország aláírja a kisebbségvédelmi keretegyezményt.
augusztus 30. A NATO légi háborút indít a boszniai szerbek ellen.
november 21. A daytoni légi támaszponton aláírják a boszniai háború lezárását célzó békeszerződést.
1996. november 23. Csecsenföldről megkezdik az orosz alakulatok kivonását.
1997. június 17. Az Európai Tanács jóváhagyja az eurót megalapozó stabilitási egyezményt.
július 1. 156 évi brit fennhatóság után Honkong újra Kína része lesz.
1998. április 10. A belfasti megállapodás véget vet a 27 éve folyó észak-írországi polgárháborúnak.
1999. január 1. Az Európai Unió 11 tagállamában számlapénzként bevezetik az eurót.
március 12. Csehország, Lengyelország és Magyarország a NATO tagja lesz.
március 21. A NATO légi háborúja Jugoszlávia ellen.
2000. október 5-7.
december 11. Belgrádban ellenzéki tüntetők elfoglalják a parlamentet és a televíziót, s ezzel békésen megvalósul a hatalomváltás. Az Európai Unió elfogadja Az alapvető jogok európai chartáját.
2001. szeptember 11. Terroristák utasokkal teli repülőgépekkel merényletet követnek el a New York-i Világkereskedelmi Központ és a washingtoni Pentagon épülete ellen.
2002. január 1. Az Európai Unióban (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország kivételével) az euró hivatalos fizetőeszköz.
2003. március Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia újabb háborút indít Irak ellen.
2004. március 29. Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Szlovénia a NATO tagja lesz.
május 1 Tíz új állam -köztük Magyarország – csatlakozásával az Európai Unió 25 tagúra bővül.