6.

A génkalóz épp szerkesztőberendezését mutogatta Evannek, amikor a lassan ölő méreg végre hatni kezdett. Egy ősrégi ICBM-tengeralattjáró fedélzetén voltak, mely a Fülöp-szigetek környékén futott zátonyra valamikor. A rakétavető csöveket időközben erjesztő tankokká alakították át. A hidat teletömték a legmodernebb berendezésekkel; még egy virtuális realitás-cuccuk is volt, melynek viselője közvetlenül irányíthatta a molekula-méretű szeletelőrobotokat, miközben azok a DNS spiráljait járták.

– Nem műszerekre van szükségem – mondta a kalóz Evannek –, hanem összeköttetésekre.

– Nem probléma – felelte a férfi.

Szánalmasan egyszerű volt feltörni a kalóz biztonsági kódját. Megpróbálta ugyan Evant egy zombivírussal megfertőzni, de a génszerkesztett immunrendszer könnyedén elbánt vele. A lassan ölő méreg sokkal finomabb megoldás volt: mire azt észreveszik, már úgyis túl késő. Evan harminckettedik évét taposta. Svájci “szürkepiaci” üzletkötőnek adta ki magát.

– Itt tartom a régi dolgaim – mondta a kalóz, megkocogtatva egy rozsdamentes acél hűtőtartályt. – Ezek még a kisstílű korszakomból valók. Például egy luciferáz génkomplexum. Emlékszik, mikor a brazíliai esőerdők világítani kezdtek? Az én voltam.

Letörölte homlokáról az izzadságot, és szemöldökráncolva pillantott a helyiség bonyolult termosztátjára. Hájas volt, és teljesen kopasz, csupán egy bermudát viselt, és strandpapucsot. Azért vették célba, mert egy egészen új HIV-ellenszert készült piacra dobni, amivel egy csapásra az élvonalba kerülhetne. A társaság még mindig szép hasznot húzott a saját receptjéből, igyekeztek hát bebiztosítani, az AIDS nehogy nyomtalanul eltűnjön a harmadik világ országaiból is.

– Emlékszem, a brazil kormány is belebukott – felelte Evan. – A nép baljós előjelet látott benne.

– Mit is mondhatnék? Akkoriban még taknyos kölyök voltam. A géntranszformáció egyszerű, csupán a vektort nehéz megtalálni. De hagyjuk a régi időket. Higgyen nekem, a következő nagy lépés a szomatikus mutáció lesz. Minek új fajtákat kitenyészteni, ha már a genomok is sejtről sejtre alakíthatók? – Megkocogtatta a termosztátot. A keze remegett. – Hé, mitől lett itt ilyen istenverte meleg?

– Ez az első tünet – szólt Evan. Aztán félrelépett az útból, amint a génkalóz teste a fedélzetre zuhant. – És ez a második.

A társaság elővigyázatosságból lefizette a kalóz biztonsági főnökét, így Evannek bőven jutott ideje megpiszkálni az erjesztőtankok vezérlését. Mire ő a partra ér, csontszárazra fő az egész. Aztán ösztöneitől vezérelve, a szigorú utasítások ellenére magához vett egy pár mikrogrammnyi mintát az új HIV-ellenszerből.