Mit jelent a Nyilas népének lenni?

A Nyilas jegyének precessziós jelentéséről, szimbolikájáról már volt szó. Most azt nézzük meg, mit jelent ez a nyilasság, hogyan is kellene most, a mában Nyilas módjára élnünk? Milyen, vagy milyennek kellene lennie egy Nyilas nép lelkiségének, viselkedésének? Nagy szavakat fogunk használni, de egyrészt a Nyilashoz emelkedett szellemiség illenék, másrészt pedig olyan kérdések, amelyek nem tűrik a frivol hangnemet.

A Nyilas zodiákas jegy egy perzsa miniatúrán

A Nyilas típusú lelkiség lényege a szeretet és a szabadság. Cselekvő szeretet és másokat is szabaddá tevő szabadság. Szeretet Isten (vagy bármilyen módon is hisz valaki az Egyetemes Létezésben) és felebarátaink felé. Az ima, a szeretet jegyében történő, bármilyen nemes célra felajánlott szertartás vagy bármilyen spirituális módszer ennek eszközei lehetnek. A Nyilas a lelki-szellemi nemesség, felemelkedés szimbóluma. A Nyilas tüzes, dinamikus, uralkodó jegy, de uralmát nem mások elnyomásával, hanem épp azok támogatásával tudja fenntartani. Nagylelkű és jóindulatú. Önzetlen adakozó és nagyvonalúan megbocsátó. Minden pozitív lelki és szellemi irányzattal szemben elfogadó, nem kirekesztő. Erős hitű. Igazságszerető, de nem a földi jog, hanem az isteni igazság vezérli. Szabad, nem szenvedheti a jogtalanságot, elnyomást és igaztalanságot. Nem tűri, hogy mások kordába szorítsák, és ezért hajlamos átlépni a mások által szabott korlátokat. Rossz tulajdonságai közé tartozhat még az indokolatlan tévedhetetlenség! és felsőbbrendűségi érzés, a dogmatikus előítéletesség. Fellengzőssé válhat, lelkesedése szalmalánggá, és bizony ő az is, aki ügyesen tud színlelni, és megkeresi a törvény és a jog útvesztőiben a kiskapukat is. Hibáit nehezen ismeri be.

Küldetése, feladata mindazonáltal az Egyetemes Rend, Igazság és Szeretet saját példájával való hirdetése. A Nyilas ezzel harcol a Rossz ellen, és nyila ezért legyőzhetetlen fegyver.

Viszont a pénzt és a pénzért vehető dolgokat mindenek fölé helyező kapzsi, jellemtelenül harácsoló, mindent anyagiakban mérő kufárszellem minden, de nem Nyilas-jellegzetesség. Ezek égi „szomszédaink", a Bak-szülöttek legrosszabb tulajdonságai lehetnek. Ez a szemlélet nem törődik a holnappal, ez a szemlélet éli fel a mai haszongyarapítás érdekében a holnapot, teszi élhetetlenné unokáink számára az egész Földet! Fertőzőbb betegség, mint minden eddigi járvány együttvéve!

És ugyanezt mondhatjuk a fogat fogért szellemében működő kicsinyes bosszúszomjra, alattomosságra, gyűlölködésre, irigységre is. Arra, aki akkor is nekitámad a másiknak, ha tudja, ő is sérülni fog, de elvakultságában ez sem érdekli. Ezek ugyanis a Nyilas másik oldali szomszédjának, a Skorpiónak a legkevésbé szimpatikus oldalai.

Kérdezhetnénk, hogy ha valóban idegen tollakkal akarunk ékeskedni, akkor miért nem a kitartó szívósságot vesszük át a Baktól, és miért nem a magasrendű szellemiséget az önmagán felülemelkedett Skorpiótól?

Miniszterelnökünk véleménye szerint (2012): „Az elmúlt ezer év azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet győztes nemzet, Magyarország győztes ország." Nos, a muhi csata, Dózsa, Mohács, a Rákóczi-szabadságharc, 1848, 1956 után ez elég különös kijelentés. Annyiban igaza van, hogy a Nyilas jegye valóban uralkodó jegy. Szülötte - legyen az egy ember vagy egy nép - viszont csak akkor lehet az, ha ki tudja kerülni a „mindent jobban tudás" és felsőbbrendűségi érzés csapdáit.

Engedtessék meg itt egy kis kitérő az intoleranciáról, kirekesztésről, idegengyűlöletről is - a pszichológia szemszögéből. A Carl Gustav Jung nevével fémjelzett mélylélektan szerint személyiségünk egyik mélyrétege az ún. „árnyék". Itt vannak mélyen elrejtve mindazok a tulajdonságaink, amelyeket nem fogadunk el, szégyellünk, letagadunk. Ha ezeket másban vesszük észre, ellenérzésekkel reagálunk. Erre mondjuk, hogy „más szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem". Pedig érdemes lenne magunkba nézni, hogy a másban annyira gyűlölt tulajdonságokkal saját magunkban hogy állunk. így különbséget lehet tenni a józan ésszel megfogalmazott véleményalkotás és az indulatokból táplálkozó ítélkezés között.

Pszichológiai szempontból például a cigányság, vagy mindazok a népek és rasszok, akikkel a legtöbb problémánk van, amellett hogy ténylegesen ilyenek vagy olyanok, voltaképp a tanítóink: tetszik, vagy nem, de saját árnyoldalainkkal szembesítenek. Ahhoz pedig, hogy tényleg megváltozzanak, nem törvényekkel kell kényszeríteni vagy szociális jótéteményekkel elhalmozni őket, hanem saját magunkban integrálni és átalakítani negativitásainkat. Nagyon vulgáris példával élve: mások akkor nem fognak csalni és lopni, ha közülünk sem fognak azok, akikről a napi botránykrónikák szólnak. Azaz: a másik is csak akkor fog változni, ha mi változunk, hiszen egyetlen szerves rendszert alkotunk barátainkkal, de ellenfeleinkkel is, ahol minden mindennel összefügg. A hárítás, a másokra mutogatás persze sokkal egyszerűbb, de valamikor csak rá kell döbbennünk, hogy nem így tudjuk meghaladni önmagunkat és feloldani a „turáni átkot"!

Ennek a jelenségnek másik oldala az ún. „fényes árnyék". Ha saját kicsinyhitűségünk miatt nem ismerjük fel a legnemesebb, legjobb tulajdonságainkat, akkor hajlamosak lehetünk ezeket is ugyanúgy másokra kivetíteni, mint a negatívumokat. így teremtjük meg magunknak a feltétlen követendő hós vezér, mindentudó guru, vagy akár a folt nélküli dicsőséges múlt archetipikus formáit - amelyek úgyszintén a tisztánlátásunkat veszélyeztetik.

Ha ellenfelünket le akarjuk győzni, a legjobb módszer, ha saját harcmodorunkat kényszerítjük rá, azt, amiben ő a gyengébb. Aki kapzsi anyagiasságot, gyűlölködést, megosztást, széthúzást szít közöttünk, idegen tulajdonságokat kényszerít ránk, ezzel kiszolgáltatottá tehet. Nagy csapda ez, hiszen látszólag minden a jó célok érdekében, az igazságért történik, de mégsem a saját érdekeinket szolgálja. Történelmünk tragédiái sok példát mutatnak erre. így kap „gellert" manapság is sok nemes szándék. Az érintetteknek (anélkül, hogy bárkit is megneveznénk) érdemes lenne elgondolkodni ezen.

Annyi biztos, a reformkor és 1848 idején még valóban ezek a Nyilas-tulajdonságok voltak nemzeti jellemzőink, és még 1956-ban is felvillantak egy kis időre. Akiket érint a magyarságtudat kérdése, elgondolkodhatnak azon, vajon a Nyilas jegy nemes tulajdonságait mutatjuk-e ma egymás és a nagyvilág felé? Es ha nem, vajon mit kellene tennünk, hogy ne csak mi legyünk büszkék önmagunkra, hanem mások is felnézzenek ránk, és Szűz Mária országaként tekintsenek hazánkra?

A Napba Öltözött Asszony. Péterfy László alkotása Pilisszántón