„Aki történelmet olvas, mindig a sorok közt olvasson." Gárdonyi Géza

A bizonytalanság bizonyossága

Vannak emberek, akiket minden bizonytalanság elbátortalanít. Az ilyen ember szinte megbénul, amikor elveszíti a kapaszkodóit, ha a mondatok végén a bizonyosságot jelentő' pont helyett kérdőjelet talál. Amikor nincsenek lezárt tények, szaktekintélyek által szentesített, megcáfolhatatlan állítások, köbe vésett, akadémikusok által kinyilatkoztatott igazságok. Ahol saját véleményt kellene mondani valamiről.

Másokat éppen az imént említett kérdőjelek, befejezetlen mondatok, feltételezések inspirálnak. Ahol nincsenek betonba öntött tények, ahol véleményeket lehet összevetni, végiggondolni, saját álláspontot kialakítani, vállalva a tévedés kockázatát. Az ilyen ember hajlamos megkérdőjelezni a szaktekintélyek véleményét és saját álláspontját képviselni.

Sokan nem szeretik, okvetlenkedő, okoskodó alakoknak tartják őket, akik nem tisztelik a tudományt - legalábbis azt, amit ők tudománynak gondolnak. Holott a tudomány nemcsak tankönyveket jelent, hanem sokkal inkább megválaszolásra váró kérdéseket. A lezárt tények olyanok, mint a zacskóban megvásárolható készételek - lehet, hogy ízletesnek tűnnek, de hamar meg lehet unni őket.

Ha valaki bizonytalanságokat keres, azokat biztosan megtalálja a magyarság történelmében. Középiskolai tankönyveink származásunkat, a magyar nép ős- és előtörténetét - amelyet a honfoglalásig szoktak számítani - csak az utóbbi harminc-negyven év alatt legalább három verzióban tanították. Es akkor még nem is szóltunk arról, hogy még Árpád honszerzésének 895-ös évszáma sem biztosan pontos! Hasonlóan sok a bizonytalanság a magyar királyság első évszázadai, népünk neve, nyelve körül, nem is beszélve a nyomaiban mindmáig élő ősi hitvilágunk, népi kultúránk számos kérdéséről!

Szeretnénk leszögezni: a kedves Olvasó nem egy történelmi vagy kultúrhistóriai szakmunkát tart a kezében, merőben új kutatási eredményekkel. A szerző nem várja el, hogy írása akadémiai viták tárgya legyen - vélhetően nem is lesz az. Ez a könyv a magyar múlt, a törté- nelem iránt érdeklődő laikusoknak szól, akik, csakúgy, mint a szerző, időnként beleszédülnek a bizonyosság hitével előadott - de egymásnak szögesen ellentmondó - vélemények kavargásába. Véleményünk hangoztatása mellett is tiszteletben tartjuk, hogy - mint már írtuk - ki-ki maga dönthessen, mit fogad el és mit nem. Vagy - ha úgy tetszik - élvezze azt a lehetőséget, hogy nem dönt el semmit.

Ez, a bizonytalanságban való bizonyosság pedig nem más, mint a gondolat szabadságai