Hatodik fejezet

Dhyana-yoga

1. vers

A Magasztos Úr szólt:
Aki kötelessége szerint cselekszik, ám nem vonzódik munkája
gyümölcseihez, az a lemondott élet rendjében él. Ő az igazi
misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző.

2. vers

Amit lemondásnak nevezünk, az nem más, mint yoga -
összekapcsolódás a Legfelsőbbel; ugyanis senki sem lehet
yogi addig, míg meg nem válik az érzékek kielégítésének
vágyától.

3. vers

Aki még csak kezdő a nyolcfokú yoga gyakorlásában, annak a
munkát ajánlják; a yogát már elért személynek pedig az
összes anyagi tettről való lemondást.

4. vers

Akkor éri el a yogát valaki, amikor az összes anyagi
kívánságát feladván sem érzékei kielégítésére nem törekszik,
sem pedig gyümölcsöző cselekedetekkel nem foglalkozik.

5. vers

Az embernek emelkednie kell elméje segítségével, nem pedig
degradálódnia. Az elme barátja, vagy ellensége is lehet a
leigázott léleknek.

6. vers

A legyőzött elme a legjobb baráttá, a nem fegyelmezett pedig
a legnagyobb ellenséggé válik.

7. vers

Aki legyőzte elméjét, az nemcsak nyugalomhoz jutott, de
elérte már a Felsőlelket is. Az ilyen ember számára a
boldogság vagy szenvedés, hideg vagy meleg, tisztelet vagy
gyalázat mind egyforma.

8. vers

Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak
akkor hívják yoginak, ha teljesen elégedett elért tudásával
és annak megvalósításával. Az ilyen ember transzcendenciában
van és önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kő,
kristály vagy arany.

9. vers

Aki a baráttal, az ellenséggel, a becsületes jóakaróval, a
gyűlölttel, a féltékennyel, a jámborral, a bűnössel, a
közvetítővel és a pártatlannal is, tehát mindenkivel
egyenlően bánik - az még fejlettebb.

10. vers

A transzcendentalistának mindig arra kell törekednie, hogy
elméjét a Legfelsőbb Lélekre rögzítse. Egyedül, elvont
helyen kell élnie, mindig figyelmesen szabályozva elméjét.
Meg kell szabadulnia minden vágytól és birtoklásérzettől.

11-12. vers

A yoga gyakorlásához szükséges, hogy az ember szent és
elvont környezetet keressen magának. Terítsen kusa-szénát a
földre, amit előbb őzbőrrel, majd ruhadarabbal fedjen le. Az
ülés ne legyen sem túl magas, sem túl alacsony. Ezután a
yogi vegyen fel egy stabil, mozdulatlan ülőhelyzetet, s
gyakorolja a yogát elméje, valamint érzékei szabályozásával
- tisztítva szívét, s egy pontra rögzítve elméjét.

13-14. vers

Testét, nyakát, és fejét egyenes vonalban tartsa, szemét
orrhegyére szögezze rendületlenül! Ily módon - nyugodt és
szabályozott elmével, félelemtől felszabadultan, a nemi
élettől teljesen mentesen - szívében Rajtam meditáljon, s
Engem tegyen élete végső céljának!

15. vers

A testét, tetteit és elméjét ily módon szabályozó, az anyagi
létet megszüntető misztikus transzcendentalista Isten
birodalmát [Krsna hajlékát] éri el.

16. vers

Óh, Arjuna, az nem lehet yogi, aki túl sokat vagy túl
keveset eszik, vagy alszik.

17. vers

Akinek mérsékelt az evése, alvása, munkája és pihenése, az
minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni a yoga gyakorlása
által.

18. vers

Úgy mondják, ha a yogi elméje a Transzcendensben gyökerezik,
s képes azt a gyakorlatok által fegyelmezni, akkor elérte a
yoga célját.

19. vers

Ahogyan szélcsendes helyen sem lobog a gyertyaláng, úgy az
elméjét szabályozó yogi is mindig rendületlen marad a
Transzcendensen való meditálásában.

20-23. vers

A tökéletesség szintjét samadhinak, vagy transznak hívják.
Ilyenkor a yoga gyakorlása által az ember elméje minden
anyagi szellemi tevékenységtől mentes. Jellemzője, hogy a
yogi ebben az állapotban tiszta elméje segítségével
megláthatja önvalóját, s örömet, élvezetet tud meríteni
abból. Ezen az örömteli síkon az ember kötetlen, lelki
boldogságban él, s transzcendentális érzékszerveivel élvezni
tudja azt. E szilárd helyzetben az igazságtól sohasem tér
el, s érzi: ennél nagyobb nyereségre soha nem tehet szert.
Ezt a fokot elérve kiegyensúlyozott és rendületlen még a
legnagyobb nehézségek közepette is. Ez a valódi szabadság,
mely felold az anyagi kapcsolatok okozta szenvedések alól.

24. vers

Az embernek törhetetlen elszántsággal és hittel kell
gyakorolnia a yogát. Kivétel nélkül meg kell válnia a hamis
egóból eredő összes anyagi vágytól, s elméje által minden
oldalról, egytől egyig szabályoznia kell érzékeit.

25. vers

Az ember teljes meggyőződéssel, lépésről lépésre, értelme
segítségével szilárduljon meg a transzban, vagyis elméjét
egyedül a Legfelsőbb Lélekre rögzítse, és semmi másra ne
gondoljon.

26. vers

Az embernek határozottan vissza kell térítenie elméjét az
önvaló felügyelete alá, csapongó és határozatlan természete
miatt bármikor és bárhová is vándoroljon az.

27. vers

Az a yogi, akinek elméje Rajtam nyugszik, biztosan eléri a
legmagasabbrendű boldogságot. A Brahmannal való azonosulása
által felszabadult, elméje békéssé vált, szenvedélye
lecsendesült, s megszabadult a bűntől.

28. vers

A lelki megvalósításban, az önvalóban szilárdan horgonyzó,
az anyagi szennyeződéstől megtisztult yogi a Legfelsőbb
Tudattal állandó kapcsolatba kerülve eléri a boldogság
legmagasabb fokát.

29. vers

Az igazi yogi minden élőlényben Engem, s minden lényt Bennem
lát. Valóban, az igazi énjét megvalósított yogi Engem lát
mindenhol.

30. vers

Aki mindenhol Engem, és mindent Bennem lát, számára Én
sohasem veszek el, s ő sem vész el számomra soha.

31. vers

Az a yogi, aki tudja, hogy Én egy és ugyanaz vagyok, mint a
minden élőlényben lakozó Felsőlélek, imád Engem, és mindig,
minden körülmények között Velem marad.

32. vers

Óh, Arjuna, az a tökéletes yogi, aki minden boldog vagy
boldogtalan élőlényben magából kiindulva látja a
hasonlóságot.

33. vers

Arjuna szólt:
Óh, Madhusudana, számomra úgy tűnik, hogy az Általad
ismertetett yoga nem praktikus, sőt elviselhetetlen, mert az
elme nyugtalan és ingatag.

34. vers

Óh, Krsna, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet,
mint szabályozni az elmét - nyugtalansága,
fegyelmezetlensége, csökönyössége és hihetetlen ereje miatt.

35. vers

A Magasztos Úr szólt:
Óh, Kunti erős karú fia, a nyugtalan elmét legyűrni nagyon
nehéz, ez kétségtelen, de az állandó gyakorlás és
elkülönülés célhoz vezet.

36. vers

Az önmegvalósítás nehéz feladat annak, kinek elméje
zabolátlan. De a szabályozott elméjű, a helyes eszközzel
törekvő számára biztosított a siker. Ez az Én véleményem.

37. vers

Arjuna kérdezett:
Mi a sorsa az olyan embernek, akinek hite ugyan van, de nem
kitartó, s bár az önmegvalósítás folyamatába belefog,
túlságosan világias elméje miatt később letér az útról,
tehát a misztika tökéletességét nem éri el?

38. vers

Óh, erőskarú Krsna, vajon a Transzcendencia útjáról letért
ember nem fog-e a széltől szétkergetett felhőhöz hasonlóan
elveszni?

39. vers

Óh, Krsna, ez az én kétségem. Kérlek, segíts ezt teljesen
szétoszlatni, mert Rajtad kívül erre senki sem képes!

40. vers

A Magasztos Úr így válaszolt:
Óh, Prtha fia, a jámbor cselekedeteket végző
transzcendentalistát nem éri elmúlás sem ebben, sem a lelki
világban. A jótevőt sohasem győzi le a gonosz.

41. vers

A sikertelen yogi sok-sok évig fogja a jámbor élőlények
bolygóin élvezni az életet, majd gazdag, arisztokratikus
vagy becsületes emberek családjában fog újraszületni.

42. vers

Az is lehet, hogy nagytudású yogi családjába születik, ami
ebben a világban bizony nem kis dolog.

43. vers

Óh, Kuru fia, az ilyen szerencsés születés után a yogi ismét
ráébred előző életének isteni tudatára, és a teljes siker
érdekében megpróbál további előrelépést tenni.

44. vers

Előző élete isteni tudata folytán automatikusan vonzódni fog
a yoga elveihez, anélkül, hogy kutatna utánuk. Az ilyen,
tudásra vágyó, yogára törekvő transzcendentalista felette
áll az Írások rituális elveinek.

45. vers

Amikor a yogi komoly eltökéltséggel hozzáfog, hogy még
jobban előrehaladjon, akkor a sok-sok életen át tartó
gyakorlat után megtisztul minden szennytől, és végül eléri a
legfelsőbb célt.

46. vers

A yogi jobb az aszkétánál, az empirikus filozófusnál és a
munkája gyümölcseiért dolgozónál is. Óh, Arjuna, ezért légy
yogi minden körülmény között!

47. vers

Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, s Engem imád
transzcendentális szerető szolgálatában, az a
legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s az összes yogi
közül ő a legkiválóbb.