Daera

A hegyen írom ezeket a sorokat, azon a hegyen, amelyet Fehér Asszonynak nevezünk. A ház jó dolog, ha vihar dúl, és eső esik, de egy olyan szép, késő nyári délutánon, mint amilyen ez is, érezni szeretném, ahogy a nap a bőrömet simogatja, látni szeretném Menos szigetét magam előtt, szeretném, ha elvakítana a csillogó tenger. Még mindig, csaknem ötven év után is, rácsodálkozom néha a sziget szépségére. Létezik ennél gyönyörűbb hely? Hegyek magasodnak az ég felé, olajfák és ciprusok borítják lankáikat, tavasszal pedig minden csupa virág. Lábam ismer minden ösvényt a hegyek körül, és bár nem az én feladatom lenne, szívesen hajtom ki a legelőre a kecskéket. Nagyon szeretem az új novíciákat, a nevetésüket, életerejüket és közelségüket. De néha, amikor ismét ezeket a kedves ösvényeket taposom, úgy érzem, nem ér fel semmi a kakukkfű és rozmaring illatával meg a koanmadarak rikol-tozásával.

Ionának egy szigeten kellett volna meghalnia, tehát úgy a leghelyesebb, ha én valóban így teszek. A halálom nincs már messze. Én vagyok az utolsó azok közül, akik Menosra vitorláztak a Naondellel. Orseola tavaly halt meg, idős volt már. Én nem fogok ilyen magas kort megérni, de ez nem számít. Szép életem volt. Igazi életem! Egy élet, amely meglepetésként ért, melyet ajándékba kaptam. Csontjaim egy napon a többiekéi mellett fognak nyugodni a kriptában. De a többieket arra kértem, hogy a koponyámat majd a hegyen temessék el, itt, ahol most ülök. Akkor ismét Iona leszek, így végül ő is békében nyugodhat.

Amikor Estegi tavaly meghalt, Iana azt akarta, hogy én legyek a következő Anya, de én kinevettem.

- Iana nővér, Iona névrokona, micsoda gondolat! Bennem semmi nincs egy Anyából, és ezt te is tudod. A novíciák veled vannak a legszívesebben. Én öreg vagyok már, hamarosan itthagyom ezt az életet. - Amikor Iana tiltakozni próbált, elmosolyodtam. - Orseola látta, kedves nővérem. Nem ebben az évben távozom, nem is a következőben, de annyi bizonyos, hogy nagyon sok időm nincs már hátra. A novíciáknak olyasvalaki kell, aki itt marad, akire hosszú ideig rábízhatják magukat.

Így tehát Iana lett kicsiny klastromunkban a harmadik Anya. Az elmúlt években négy új novícia érkezett hozzánk. Az egész világon elterjedt szigetünk híre - talán éppen azon halászok és kereskedők révén, akik eljönnek hozzánk. A rólunk szóló történetek elértek azokhoz a lányokhoz, akiket bántalmaztak, üldöztek, kínoztak. Ezer veszéllyel néztek szembe, hogy hozzánk eljuthassanak. Jó érzés, hogy az, amit felépítettünk, nem fog elpusztulni, feledésbe merülni. Valami újat teremtettünk, valamit, ami nincs sehol máshol abban a világban, amely néha talán sötétnek és keménynek tűnik. A lányok itt békére, biztonságra és tudásra találnak. Itt megtanulják, hogy értékesek, hogy erősek. És erről a szigetről talán olyan hullámokat tudunk kelteni, amelyek egy nap majd megváltoztatnak mindent.

Most ezt a szöveget a klastrom legtitkosabb gyűjteményébe helyezem, oda, ahol az Ohaddinból lopott írásokat is őrizzük. Legyen ez az utolsó azok közül, amelyeket az első menosi nővérek írtak. Legyen ez egy új élet kezdete.

Köszönetnyilvánítás

Köszönöm Nora Garusinak és Anna Gullichsennek, akik megengedték, hogy használjam a házukat, hogy zavartalanul írhassak. Dönsby és Solhem a Naondel minden sorában ott van.

Köszönet a The Secret Badger Societynek és a Szógyilkosoknak minden elképzelhető segítségért!

Köszönet a teljes Fantasztikus Pod-csapatnak, amely egy elképesztően inspiratív és kedves társaság, és amelynek büszke tagja vagyok.

Köszönet Nora Strömmannak, aki egy stockholmi kísértetházban velem együtt reszketett a félelemtől, miközben átírtam Sulani történetét.

Köszönet Monika Fagerholmnak, aki Leroson megadta nekem azt az inspirációt, amely segített megtalálni Ionát.

Nagy köszönet Nene Ormesnek, a Naondel első olvasójának, aki segített kigyomlálnom egy halom stílusbeli és formabeli egyenetlenséget. Mindezt ráadásul nagyon finom érzékkel tetted, úgy, hogy közben dicsértél is, de határozott is voltál.

Köszönet Saara Tiuranieminek, aki, bár nem olvasta a szöveget, mégis biztatott, és olyan nézőpontokat vonultatott fel, amelyek nagy segítségemre voltak a munkában.

Köszönet finn szerkesztőmnek, Anna Warrasnak, aki segít hinnem, amikor semmi nem ment.

És mint mindig, ezúttal is köszönöm szerkesztőmnek, Sara Ehnholm Hielmnak, akinek a tanácsait mindenben követem, nélküle ugyanis nem lennék az az író, aki ma vagyok. És köszönet Travisnek, amiért képes vagy támogatni, bízni bennem, és végiggondolni velem mindenféle ötletet. Ez a könyv, mint az összes többi könyvem is, éppannyira a tiéd is, mint amennyire az enyém.

Tartalomjegyzék

A mű eredeti címe: Naondel Original text copyright © by Maria Turtschaninoff, 2016 Original edition published by Schildts & Söderströms, 2016 Hungarian edition published by agreement with Maria Turtschaninoff and Elina Ahl-back Literary Agency, Helsinki, Finland All rights reserved

Minden jog fenntartva.

Köszönjük, hogy a Scolar Kiadó könyvét választotta.

Iratkozzon fel hírlevelünkre a www.scolar.hu honlapon, vagy keressen minket a htt-ps://www.facebook.com/scolarklub oldalon!

Scolar Kiadó, 2018 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon/fax: (06 1) 4-66 7648 scolar@scolar.hu www.scolar.hu

Felelős kiadó: Érsek Nándor

Felelős szerkesztő: Elekes Dóra Tördelés: Bárány Gizella Korrektor: Török Mária

ISBN: 978-963-244-847-3

ima gyár nyomdatermék nyomda- is papIrimm szövsists

Nyomta és kötötte: Alföldi Nyomda Zrt. Debrecen

Felelős vezető: György Géza vezérigazgató

A könyv megjelenését a FILI (Finnish Literature Exchange) támogatta

F I

L I