12.

FEL­JEGY­ZÉS

Daix fő­fel. úr­nak a Vi­vi­an­ne Ri­viè­re (to­váb­bi­ak­ban: Ál­do­zat) öl­tö­zé­kén az Igaz­ság­ügyi Bonc­ta­ni In­té­zet­ben el­vég­zett vizs­gá­la­tok­ról.

Ál­do­za­ton, ami­kor a Bonc­ta­ni In­té­zet­be szál­lí­tot­ták, a kö­vet­ke­ző ru­ha­da­ra­bok vol­tak: egy db nyers­se­lyem ruha, nyak­ban ová­li­sán ki­vá­gott, va­la­mi­vel tér­den felül érő, de nem ún. mini, szí­ne vi­lá­gos­zöld; egy db kom­bi­né, felül-alul kes­keny csip­ké­zet­tel, anya­ga mű­szá­las se­lyem, szí­ne fe­hér; egy db női nad­rág, min­den­ben meg­egye­zik a kom­bi­né­val, egy pár szan­dál, bőr­tal­pú, pánt­jai fe­hé­rek, csa­tos, 36-os szá­mú. Bé­lé­sé­ben a pá­ri­zsi La­fa­yet­te áru­ház cég­jel­zé­se.

Mind a ruha, mind a fe­hér­ne­mű és a szan­dál gon­do­san tisz­tán tar­tott, bár egyik sem új, a szan­dál pe­dig ki­mon­dot­tan vi­sel­tes, sar­ka elég­gé le­kop­ta­tott, fél­re­ta­po­sott, a tal­pak szin­tén.

A szan­dál pánt­ja­in, ép­pen, mert fris­sen tisz­tí­tot­ták, kré­mez­ték, alig ta­lál­ha­tó em­lí­tés­re mél­tó nyom, ha föld vagy por érint­ke­zett is vele a fé­nye­zés óta, nyil­ván le­per­gett róla. A tal­pon, ép­pen, mert vi­sel­tes és nem is tel­je­sen sima, már ma­rad­tak nyo­mok. Ezek­nek mik­ro­szko­pi­kus vizs­gá­la­ta alap­ján biz­ton­sá­go­san meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a Mars-épít­mény­re szórt fi­nom tég­la­por szem­cséi nem ta­lál­ha­tók raj­ta, el­len­ben ta­lál­ha­tó egé­szen apró kvarc, min­den bi­zonnyal a ker­ti út szét­por­lott ka­vics­a­i­ból szár­ma­zó, to­váb­bá némi föld­ma­rad­vány, ami arra en­ged kö­vet­kez­tet­ni, hogy Ál­do­zat le­tért a ka­vi­csos út­ról, és vi­rág­ágyás­ban vagy ha­son­ló­ban járt. Az egyik szan­dál tal­pán némi klo­ro­fill­nyom is ész­lel­he­tő, ami arra en­ged kö­vet­kez­tet­ni, hogy ez­zel a szan­dál­lal, te­hát bal lá­bá­val, fü­ves te­rü­let­re lé­pett.

A fe­hér­ne­műn és a ru­hán sem­mi sem ész­lel­he­tő, ki­vé­ve a mell­ka­si ré­szen, kö­rül­be­lül a szív tá­ján és vele szem­ben a há­ton egy-egy, sza­bad szem­mel szin­te ész­re­ve­he­tet­len, pont­sze­rű szú­rás­nyo­mot. Ezek a szú­rás­nyo­mok pon­to­san azo­nos he­lyen van­nak a ru­hán és a kom­bi­nén. A mik­ro­szko­pi­kus vizs­gá­lat arra en­ge­dett kö­vet­kez­tet­ni, hogy ezek­nek a tű­szú­rás­sze­rű nyo­mok­nak bel­ső fe­lü­le­te égett, a vegy­vizs­gá­lat ezt a fel­te­vést meg­erő­sí­tet­te, amennyi­ben igen vé­kony, csak mik­ro­nok­ban mér­he­tő el­sze­ne­se­dést mu­ta­tott ki. Az égés a ruha sely­mén és a kom­bi­né mű­szá­las sely­mén alig­ha tart­ha­tott to­vább a má­sod­perc ki­csiny tö­re­dé­ké­nél, mert ha en­nél hosszabb égé­si fo­lya­mat zaj­lott vol­na le, úgy nem­csak sze­ne­se­dés­nek, ha­nem szé­no­xid kép­ző­dé­sé­nek is nyo­ma ma­radt vol­na.

A ta­pasz­tal­ta­kat dr. Sal­lin ész­re­vé­te­le­i­vel össze­vet­ve, kö­zö­sen meg­ál­la­pí­tot­tuk, hogy ezek a tű­szú­rás­sze­rű nyo­mok Ál­do­zat ru­há­ján he­lyi­leg meg­fe­lel­nek a bon­co­lás so­rán Ál­do­zat mel­lén és há­tán ta­lált ki-, il­let­ve be­me­ne­ti sé­rü­lé­sek­nek.

A vizs­gá­la­tok egyéb ész­le­le­te­ket nem hoz­tak.

Ge­or­ge Cal­vin

rend­őr­sé­gi szak­ér­tő