A szép, fiatal Adriana a legõsibb mesterséggel keresi kenyerét. Mi juttatta idáig? Szerelmi csalódás? Jóakaró anyjának torz szeretete? A szegénység? A pénzsóvárság? Vagy a lelke mélyén szunnyadó rossz hajlam?Moravia ezt a regényt 1943 és 1946 közt írta. Moll Flanders, Defoe viharos életû nõalakja szolgált modelljéül, ezt a figurát helyezte át a fasiszta Olaszország etiópiai megszállásának idõszakába. Adriana jó érzésû szegény lány, aki természeténél fogva egyszerû vágyakat dédelget: derék férjet, családot, gyerekeket szeretne, hétköznapi apró örömöket, meghitt vacsorákat, közös ünnepeket, csak éppen a férjjelöltben kell csalódnia. Nem is egyben. De nem adja fel, legfeljebb egy-egy kicsit enged az elveibõl...Moraviát szeretik freudi mércével mérni, holott szerinte a pszichoanalízis nem tudomány, hanem világszemlélet, a megismerés eszköze. Aktuálisan talán Freud nevéhez kötõdik - mondja -, írói gyakorlatában azonban részben az övé is. A római lány mindenesetre árnyalt lélekrajzzal megírt perditatörténet egy fatalista széplányról.Alberto Moravia (1907 – 1990) az erotikus tematika virtuóza és a lélektani ábrázolás atyamestere, az olasz irodalom és filmmûvészet emblematikus alakja. Huszonkét évesen adja közre elsõ regényét, A közönyösök-et, amellyel szinte berobban az irodalmi életbe, s amely miatt óhatatlanul összeütközésbe kerül a fasiszta rezsimmel. A fojtogató hazai légkörbõl külföldre menekül, csak 45 után tér vissza Rómába. Közben sorra írja regényeit, cikkeit, tanulmányait, darabjait, színházat csinál, a kulturális közélet meghatározó személyiségévé válik. 1952-ben megkapja a legrangosabb irodalmi díjat, a Stregá-t. Regényeibõl többek közt Vittorio de Sica, Bernardo Bertolucci, Mario Soldati, Jean-Luc Godard közremûködésével rendre filmfeldolgozások készülnek. Korának legnépszerûbb és legbotrányosabb olasz írójaként megadatik neki, hogy a fõszereplõ öntudatával élje végig a huszadik századot. Az önmagát „a morál esztétájának” nevezõ Moravia impozáns életmûvébõl most hatkötetes sorozatot bocsát közre a kiadó. A mûvek sorrendben: Agostino (Kisregények), A római lány, A megalkuvó, Egy asszony meg a lánya, A figyelem, A leselkedõ.