Köszönetnyilvánítások

Úgy érzem, minden egyes könyvemmel egyre csak nő azoknak a listája, akiknek köszönettel tartozom.

Először is hálás köszönetem az ügynökömnek, Sloan Harrisnek, aki második, írói pályafutásomat egyengette (mellesleg ez a karrierem gyakran elképesztőbbnek bizonyult az elsőnél), és akinek baráti és kollegiális tanácsaira, bátorítására, ösztönzésére továbbra is számíthatok. Ugyancsak köszönettel tartozom az ICM csapatának, ezen belül is Esther Newbergnek és Josie Freedmannek Los Angelesben, Heather Karpasnak, Heather Bushongnak (ha esetleg Putyin elnök beperelne) és Alexa Brahme-nek lankadatlan támogatásukért.

A legmélyebb tisztelet illeti szerkesztőmet, a fenomenális Colin Harrisont, akinek magabiztos irodalmi éleslátása nélkül ez a könyv nem jöhetett volna létre. Köszönettel tartozom a teljes Simon&Schuster családnak, ezen belül is Carolyn Reidynek, Susan Moldow-nak, Nan Grahamnek, Roz Lippelnek, Brian Belfigliónak, Jaya Micelinek, Jen Bergstromnek, Irene Lipskynek, Colin Shieldsnek és Gary Urdának. Külön köszönöm Sarah Goldbergnek fáradhatatlan támogatását, Katie Rizzónak és Valerie Pulvernek pedig a tévedhetetlen szöveggondozást. Hálás köszönetem az S&S Audio munkatársainak: Chris Lynchnek, Elisa Shokoffnek, Tom Spainnek, Sarah Liebermannek, Tara Thomasnak, Elliot Rambacknek és Jeremy Bobbnak, a Vörös veréb-trilógia hangoskönyvváltozata narrátorának.

Köszönettel tartozom kollégáimnak a CIA publikációs bírálóbizottságánál, akik következetesen és a kellő időben bírálták el a kéziratot. Bármilyen ténybeli vagy nyelvi tévedés kizárólag a szerzőnek róható fel, a szereplőim bárminemű hasonlósága valós személyekhez csupán a véletlen műve. A regény kitalált történet.

Hálás vagyok a Műveleti Főigazgatóságon dolgozó kollégáimnak, különösen az 1976 novemberében végzett kémelhárítási osztálynak, az életre szóló emlékekért és támogatásukért. Közülük is külön meg kell említenem a néhai Stephen Holdert, aki a kínai titkosszolgálat által használt, autentikus műveleti kifejezésekben nyújtott segítséget, és a néhai Jack Plattet, aki szitkozódva ugyan, de megtanított minket a dupla utcasarkokra és a megfigyeléselhárítás csínjára-bínjára. Alasdair és DT, közeli barátaim és egykori társaim az egyik szövetséges szolgálatnál, rengeteg hasznos tanáccsal láttak el, sőt, néhány kivételes családi receptet is megosztottak velem, amelyeket általában szigorúbban őriznek, mint a politbüro jegyzőkönyveit.

A családom és a barátaim ezúttal is végtelenül sokat segítettek. Alison, aki jógini, bevezetett a jóga fennkölt lényegébe, Steve és Michael felfedték előttem New York és Staten Island rejtelmeit, melyek időnként magasztosabbnak bizonyultak a jógánál. Kelly megtanított a kínai legyezők ősi, néma jelrendszerére. A testvérem, William és a sógornőm, Sharon értékes javaslatokat tettek a kéziratra. William emellett továbbra is tudományos szakértőként segítette a munkámat. Rejtély számomra, honnan tudhat a közgazdaságtan professzora ennyi mindent az elektromágneses atomfegyverekről. Gyanítom, onnan, hogy van egy a lakásán. A lányaim, Alex és Sophie ezúttal is azt a sziszifuszi feladatot vállalták magukra, hogy a szerzőt átsegítik a modern zene, a divat és a népszerű angol kifejezések útvesztőjén.

Végezetül, köszönöm a feleségemnek, Suzanne-nek, hogy három évtizeden át odaadó társam volt a munkában és a magánéletben is, hogy önálló és tehetséges ifjú hölgyeket nevelt a két lányunkból, hogy órákon át segített a kézirat javítgatásával, és hogy jóban és rosszban is megőrizte a hidegvérét.