81

– NAGYON ÖRÜLÖK, HOGY ÉLETBEN MARADT, MS. MAXWELL – mondta Edgar, annyi érzelemmel a hangjában, amennyit egyáltalán képes volt kimutatni.

– Én is, Edgar, köszönöm. Mint tudja, nyugodtan szólíthat Michelle-nek.

Edgar házának konyhájában üldögéltek az asztal körül.

– Maga hamarabb megfejtette ezt az egészet, mint bárki más – mondta Sean. – Elmondtuk az elnöknek is. Ne lepődjön meg, ha kap egy telefonhívást.

– Már hívtak – felelte Edgar. – Az elnök azt akarta, hogy menjek el a Fehér Házba, de mondtam neki, hogy meg kell etetnem a csirkéket.

Sean hátrahőkölt. – Edgar, kérem… ugye, nem mondta azt az Egyesült Államok elnökének, hogy azért nem tud elmenni a Fehér Házba, mert a csirkéket kell etetnie?

– Nem, tényleg nem.

– Hála istennek.

– A kabinetfőnökének mondtam, gondolom, ő meg elmondta az elnöknek.

Sean kétségbeesetten csóválta a fejét, Michelle pedig beharapta az alsó ajkát, hogy ne nevesse el magát.

– A csirkék sok időt igényelnek, ha az ember rendesen akarja őket gondozni – magyarázta Edgar Seannak. – Csak időegyeztetési probléma volt. Majd elmegyek a Fehér Házba máskor.

– Hogy jött rá, mire készül Grant? – terelte el a szót a csirkékről Sean.

– Inkább a véletlennek, mint szándékos kutatásnak köszönhető. De amikor arra kért, hogy keressem meg Grant kocsiját a GPS segítségével, az szöget ütött a fejembe. Manapság az autókban rengeteg számítógépelem és – program van, hogy úgy működjenek, ahogy az emberek akarják. A modern, drága autókban körülbelül száz megabájtnyi bináris kód van, amely több mint ötven processzort üzemeltet. De ez egyszersmind ugyanannyi támadási pontot jelent. Telematika, Bluetooth, kulcs nélküli indítás, még a guminyomásmérők is drót nélküli kapcsolattal működnek. Egy hekker bejuthat a CD- vagy DVD-lejátszón keresztül is. Ám a legtöbbször a diagnosztikai bemeneten keresztül támadnak. Ez az a csatlakozó, amelyre a javítóműhelyekben a hibakereső számítógépet kapcsolják rá, ami aztán elbeszélget az autó számítógépével.

– Ez már inkább olyan, mintha orvos és beteg viszonyáról beszélnénk, nem holmi autóról – mondta Sean.

– Elég nagy utat tettünk az 1966-os Mustangtól – tette hozzá Michelle. – Vezettem a bátyámét, amit főiskolás korunkban örökölt a szüleinktől. Stereo 8 lejátszó volt benne.

Sean a lányra meredt. – Ilyenkor látom csak igazán, mennyivel öregebb vagyok nálad.

Michelle negédesen elmosolyodott. – Nem vagy ám rossz formában olyan élemedett korú emberhez képest, amilyen te vagy.

Sean inkább Edgarhoz fordult. – Az FBI most szedi atomjaira a Fenevadat, hogy kiderítsék, merről jött a támadás.

– Egy olyan kereskedelmi műholddal kezdődött, amelyet egykor a kormány bérelt – mondta Edgar. – Ezekről elvileg minden kényes információt kiradíroznak, miután a kormánynak már nincs rájuk szüksége, de Grant, úgy látszik, talált adatmaradványokat. Ezeket felhasználva beszivárgott abba a műholdba, amelyet az elnöki limuzin navigációs rendszere használ. Lefogadom, hogy az FBI emberei rosszindulatú programot fognak találni. Azzal távirányították a kocsit.

– Szerintem is – csatlakozott hozzá Michelle. – Az autó egyszer csak önmagát kezdte vezetni. A kormánynál ülő ügynök nem tehetett semmit. Csak úgy megtörtént. A Fenevad irányt változtatott, felgyorsított, egyenesen bele a vízbe. Az oxigénellátó rendszer pedig nem működött.

– A program bizonyára arról is gondoskodott – jegyezte meg Edgar.

– Ha a Fenevad rendszerébe be tudtak hatolni, akkor egyetlen autó sincs biztonságban – állapította meg Michelle.

– Ez így van – mondta Edgar tárgyilagos hangon. – Itt látszik a modem technika két arca, a jó és a gonosz. Saját felelősségünkre hagyatkozunk rá.

– De azt még mindig nem tudjuk, hogy kitől szivárgott ki az akció terve – vetette föl Michelle. – Grant tudott Wingo titkos akciójáról. Valakinek súgnia kellett neki.

– Mi van az elnök időbeosztásával? – kérdezte Edgar. – Grant pontosan tudta, mikor ér a hídra.

– Az köztudomású volt, hogy az elnök arra a virginiai estélyre készül – mondta Sean. – De azt nem tudhatta, hogy mikor indul el a városból az elnöki konvoj. Bár lehet, hogy szemmel tartották.

– Akkor sem tudhatta belső forrás nélkül, melyik napon vesz részt az elnök az eseményen. Az elnök programját nem hozzák nyilvánosságra több nappal előre. Azt kiváltképp nem, hogy melyik úton halad majd a konvoj – töprengett Michelle. – Lehet, hogy több lehetőségre is felkészült, hogyan kaphatja el az elnököt, és a legjobbat választotta.

– Nos, az is lehet, hogy valakitől megszerezte a programot. De az a személy aligha lehetett ugyanaz, mint aki az afganisztáni akció tervét elárulta.

– Én még mindig Dan Marshallra fogadnék – folytatta Michelle. – Ő Grant apósa. Nem mondom, hogy szándékosan tette. Grant közel volt a tűzhöz, és kihasználta a lehetőséget. Ha pedig elég jó ahhoz, hogy betörjön az elnöki műholdba, akkor lehet, hogy betört Marshall számítógépébe is a Pentagonban.

– Arra rájöttek volna – cáfolta Edgar. – A Pentagon gépeibe gyakran betörnek, de mindig gyorsan rájönnek.

Michelle eltöprengett. – Nos, ha ez a helyzet, akkor kérdés, hogy mihez kezdjünk? Mire kellene összpontosítanunk? Ne menjünk el Trevor Jenkins kéglijébe, körülszimatolni egy kicsit?

– Az FBI már alaposan átkutatta – mondta Sean. – Azt meg erősen kétlem, hogy hazajön összeszedni pár tiszta ruhát. Szerintem már valahol Venezuelában van, és azon dolgozik, hogy végleg felszívódjon. Azzal, ami neki jutott az egymilliárd euróból, meg tudja csinálni az eltűnési trükköt.

– Akkor sem árthat – kötötte az ebet a karóhoz Michelle. – Hacsak nincs jobb ötleted.

– Tudtam, hogy ezt mondod majd – válaszolta Sean.

– Akkor gyerünk, és járjunk a végére – mondta Michelle. Felállt, és elővette a slusszkulcsát.