AZ INVERNESSI LÁNY

THE LOVELY LASS O’ INVERNESS

Az invernessi szép leány
nem tudja, kedv s dal van-e még;
reggel-este sír: “Jaj nekem!”
és sós könny üli a szemét:
“Drumossie lápja, s napja, te,
de fájó nap voltál nekem!
Apám s három testvéremet
Ott s akkor kellett vesztenem.

Véres föld a szemfödelük,
sírjukon új fű, eleven:
s mellettük egy legény, milyet
nem látott még egy női szem!
Jaj neked, kegyetlen nagyúr, te,
véres ember a te neved:
sok szívnek fájsz, mely sose ártott
se tieidnek, se neked!”

Szabó Lőrinc