KORAI MÉG A KONTY NEKEM

I’M O’ER YOUNG TO MARRY YET

Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa, uram:
férfi ágyában engem
a hideg rázna, uram:

Korai még, korai még,
korai még a konty nekem,
korai még… bűn lenne ám,
ha elcsavarná a fejem.

Anyám varratta új ruhám,
templomba mék megáldani,
ha lefeküdnék, jó uram,
hová lennének fodrai?

Régen elmúlt már Mindszent
hosszú a téli éj, uram;
hogy én egy ágyban önnel -
jaj, nem merek, nem én, uram.

Süvít a szél és lombtalan,
tar ágakat csupál, uram;
de hogyha nyáron erre jár,
idősebb leszek már, uram.

Kormos István