SZÉP EZ A NYÁRIDŐ

AY WAUKIN O

Szép ez a nyáridő,
lepke a virágon, hegyről vizek omlanak,
kedvesemhez vágyom.

Mindig ébren, ó,
ébren forgolódva!
Nem alszom, csak álmodom
és mindig róla, róla.

Ha elalszom is,
ébredek kínlódva,
nem alszom, csak álmodom
és mindig róla, róla.

Jön a csöndes éj,
alszik más, csak én nem,
könny futja el a szemem.
hol vagy, szép legényem?

Mindig ébren, ó,
ébren forgolódva!
Nem alszom, csak álmodom
és mindig róla, róla.

Nadányi Zoltán