ARANYMORZSÁK

 

 

(DERŰS TÖRTÉNETEK, ANEKDOTÁK A KORTÁRSAKRÓL)

 

 

 

 

 

 

ÍRTA

 

 

GÁRDONYI GÉZA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

GYULA, 2012

 

DIGI-BOOK MAGYARORSZÁG KIADÓ

www.digi-book.hu

 

ISBN 978-615-5301-20-9 PDF

ISBN 978-615-5301-21-6 EPUB


TARTALOM

 

A sajtó alá rendező szava

 

Előszó

Babó Emil

Bánffy Dezső báró

Bársony István

Bartha Miklós

Beck Pista

Bessenyei Ferenc

Csávolszky Lajos

Dankó Pista

Eötvös Károly

Erkel Ferenc

Ferencz Ferdinánd

Feszty Árpád

Goethe meg Petőfi

Gorkij Maxim

Gyulai Pál

Helfi Ignác

Horváth Gyula

Jókai Mór

Káldy Gyula

Kemechey Jenő

Kohányi Tihamér

Lévay József

Liszt Ferenc

Malonyay Dezső

Guy de Maupassant

Petőfi Sándor

Polónyi Géza

Pósa Lajos

Prohászka Ottokár

Rákosi Jenő

Rohonczy Gedeon

Rudolf trónörökös

Szabolcska Mihály

Szederkényi Nándor

Szemere Miklós

Szén János

Szilágyi Dezső

Tárkányi Béla

Thaly Kálmán

Tisza Kálmán

Tolsztoj Leó

Tóth Béla

Ugron Gábor

Vajda János

Wekerle Sándor


A sajtó alá rendező szava

Az Aranymorzsák Gárdonyi Gézának kortársairól szóló írása. Összeszedegettem, gereblyézgettem, gyűjtögettem sorait Gárdonyi naplójából, a lapokban megjelent ólombetűk hátáról, tintafoltos jegyzeteiből. A célom: ne hulljon le egyetlen értékes gondolat se Gárdonyi Géza asztaláról a feledés papírkosarába. És: hogy aki Gárdonyi műveit elolvassa, lássa, hallja azokat az irodalmi és politikai nagyságokat, akikkel az Egri Csillagok, A bor és a Láthatatlan ember szerzője életében érintkezett.

Valahányszor neves írók sorozatos munkáit olvastam, mindig úgy tűnt elém a szerző, mint a rétről letépett virág a vázában. Elmúlt mellőle a mező s ha dísze is volt a lakásomnak, éreztem rajta a különvalóságot, a mellőle lemaradt gyönyörűségét annak az ékes élő szőnyegnek, amiből kitépték.

Gárdonyinál írásai számára örökre üdeséget óhajtottam teremteni, - megmenteni a vele élők szavát, gondolkozását! - hajszolt a vágy. Az Aranymorzsákat azzal a szándékkal bocsátottam sajtó alá: az olvasó necsak Gárdonyit lássa, hanem emléke legyen Gárdonyi barátairól, kortársairól. Érezze az olvasó azt a levegőt, amelyben az író mozgott, amelyben gondolatainak rózsái, pitypangjai nyiladoztak. Érezze, lássa, élvezze a mezőt.

Gárdonyi írásait figyelmes gonddal csiszolgatta, mielőtt közönsége elé bocsátotta. Az Aranymorzsák aprólékos átjavítgató munkáját élete végére hagyta:

– Majd ha öregkort érek! Az lesz a munkám, hogy ezeket átrostálom.

A “majd ha öregkort érek”-en változtatott a sors. Az írás megmaradt a maga eredetiségében. Van, amelyik derült, szép színekkel toppan az olvasó elé. De akad néhol kissé megfakult is. A fakóbb írások Gárdonyi fiatalkorából kiragadottak.

Az olvasó figyelme megérzi majd a különbséget. Ítéletének mértéke szétválogatja belőle a valódi értéket s örömmel illeszti hozzá Gárdonyi Géza tolla kedvelt alkotásaihoz.