14.

Loihi lejtõjébe tizenhat megatonna robbanóerejû A-HA bombát helyeztek. A víz alatt húzódó hegység oldalából kellett kiszakítania egy hat köbkilométernyi “darabkát".

Robbanáskor ennek a súlyos tömbnek megváltozik mind a halmazállapota, mind a térfogata: iszonyú forró és viharos gyorsasággal terjeszkedõ plazmává válik. Ez a folyamat megy végbe a szikla környezetében lévõ víztömegben is. Ennek következtében:

1. A tenger alatti vulkán oldala elmozdul – mint amikor reggelinél a lágytojás héjából lecsípünk egy darabot – s a tojássárgájára emlékeztetõ belsõ magmatömeg kiömlik.

2. Eltûnik az azt körülvevõ óceán, a tengervíz párává válik. A magmát így nem tartja vissza a víznyomás.

Tehát kitör a Loihi tûzhányó.

A pajzsvulkánok kitörése – s ezek vannak többségben a Hawaii-szigeteken – viszonylag gyenge erõsségû, amennyiben természeti jelenségként jön létre. A Loihi esetében azonban másról van szó. A magmát visszatartó tektonikus lemez elmozdításával, a robbanás hihetetlen erõvel rázná meg környezetét. A tektonikus energia “piroklasztikus” kitörést eredményezne, azaz a szikla- és portömeg óriási mennyiségû tengervízzel együtt a levegõbe lövellne.

Hawaii Nagy Szigetén az azonnal bekövetkezõ kár is jelentõs lenne, jóllehet a vulkánkitörések szokásos szimptómái eltörpülnének más hatások mellett. Loihi túlságosan messze esik a Nagy Szigettõl, így hát a kirepülõ forró-vörös sziklatömeg nem jelentene különösebb veszélyt. Bizonyára hullana vulkanikus por – kivált mert a bombából származó maghasadásos termék is jelen lenne –, de szerencsés esetben mindezt a szél továbbvinné a Csendes-óceán felé. Az elsõ kitörést követõ lávafolyam nem folyhat fölfelé, így nem érné el Hawaiit. Az ezzel együtt járó földrengés azonban érdekes kilengéseket mutatna az USA Csendes-óceáni Geodéziai Szolgálatának szeizmográfjain. A cunami, a hatalmas szökõár a Nagy Szigetnek csupán a déli partvidékén jelentkezne. Néhány falu szenvedne kárt, egy-két lakótelepet elsöpörne a föld színérõl, ám ezt a térséget amúgy is elég gyakran éri lávafolyás a Kilauea felõl. Mindenesetre a tengerfenék alakzata nem kedvez az óriás cunami kialakulásának. A Hawaii-szigeteknek nincs kontinentális talapzata. A déli partvidéken nincs olyan tágas kiterjedésû öböl, mint amilyen tölcséralakúvá formálta 1960-ban azt az iszonyú hullámot, amely elnyelte Hilót. A szigetláncolat többi részén pedig alig észlelnének némi hullámzást.

Az azonnali hatás nem járna súlyosabb következményekkel a hawaii szigetcsoportra nézve. A komolyabb veszély késõbb jelentkezne, és nem is Hawaii szenvedne tõle a legtöbbet.

A kitörõ plazma, sár, izzó poranyag és tengervíz elegye lehûlve felhõvé alakulna. Ez a felhõ azonban nagymértékben különbözne attól, ami monszun idején befedi az indiai félszigetet. Sokkal hatalmasabb lenne, s nem egyszerû vízpára alkotná, mint a gyapjas kumuluszfelhõket, vagy a feltornyosuló, a meteorológusok által L-5-ös számmal jelzett zivatarfelhõket. A Vulcan-program fejlesztette felhõ tele lenne szemcsés anyagokkal. Porral. A Loihi tájékán bekövetkezõ robbanás helyszínétõl indulva – mintegy negyven nap leforgása alatt – hihetetlen méretû övezetet alkotva szétterjedne az északi féltekén.

És ott is maradna.

Az, hogy egy porfelhõ mennyi ideig marad a levegõben, nem attól függ, mi idézte elõ, de nem is a por mennyiségétõl. A részecskék nagysága és egyéb jellemzõi határozzák meg, mindenekelõtt azonban az a magasság, ameddig felemelkedik. Ha a porfelhõ megakad az atmoszféra alsó rétegeiben, a szemcséket könnyûszerrel kimossa egy zivatar; ám ha magasabb régiókba ke rül, mint ahol az esõcsepp-képzõdés lejátszódik, sokáig megmarad.

A Vulcan-program esetében a veszedelmes felhõ legalább két évszaknyi idõtartamra maradna az északi félteke fölött. így a Ráktérítõtõl északra, több mint egy éven át, hiába próbálnának a napsugarak áttörni a porfüggönyön, nem érnék el a Föld felszínét. A sugarak egy része visszaverõdne, vagy a porszemeket melegítené. A Föld felszínén csökkenne a hõmérséklet, rövidülnének az érlelõ idõszakok. A legkedvezõtlenebb hatás az északi vidékeken jelentkezne.

Ez a Vulcan-program.